Most jött az NVVH nagy bejelentése: Ez már nem vicc, olyan jön amire még nem volt példa.
Új szakaszába léphet a magyarországi korrupciós ügyek feltárása: kedden személyesen egyeztetett Fejes Péter új legfőbb ügyész és Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke. A két szervezet vezetői konkrét együttműködési szempontokat határoztak meg, és rendszeres munkamegbeszélésekben állapodtak meg. Mindez különösen fontos annak fényében, hogy Magyarország már csatlakozott az Európai Ügyészséghez (EPPO), amelynek teljes hazai működése egy újabb, nemzetközi szintű eszközt jelenthet a pénzügyi bűncselekmények felderítésében.
A november 17-i találkozóról a Legfőbb Ügyészség és az NVVH közös közleményt adott ki. A megbeszélésen Fejes Péter Unger Annát és helyetteseit fogadta, a résztvevők pedig áttekintették az együttműködés feltételeit és a hatékony közös munkához szükséges lépéseket.
Összehangolhatják a nyomozásokat és a vádemeléseket
A mostani egyeztetés jelentőségét az adja, hogy a vagyonvisszaszerzés eredményessége nem kizárólag a nyomozók munkáján múlik. Hiába találnak meg több milliárd forintnyi készpénzt vagy más vagyontárgyakat, ha azok bűncselekményhez fűződő kapcsolatát később nem sikerül bizonyítani.
Az NVVH feladata a feltételezett visszaélések felderítése és a vagyon biztosítása, míg az ügyészségi szervezettel való együttműködés a büntetőeljárások eredményességéhez lehet kulcsfontosságú. A közös közlemény szerint a vezetők a jövőben rendszeresen egyeztetnek, hogy feladataikat hatékonyabban teljesíthessék.
A találkozó mindössze néhány nappal azután történt, hogy az NVVH a Seszták Miklóshoz is kapcsolódó büntetőeljárásban mintegy 6,5 milliárd forint értékű készpénzt talált. A pénz egy részét erdőkben ásták el, más összegeket épületekben, széfekben, sőt egy madáretetőszerű rejtekhelyen tároltak. A lefoglalt vagyon tulajdonjogát egyelőre nem tisztázták, Seszták pedig tagadja a bűncselekmények elkövetését.
Ez is érdekelhet
Az Európai Ügyészség belépése még nagyobb változást hozhat
A hazai együttműködés mellett egy másik jelentős folyamat is zajlik. Magyarország 2026. augusztus 2-án hivatalosan az Európai Ügyészség együttműködésének 25. részt vevő uniós tagállamává vált. Az EPPO független uniós szervezetként az EU pénzügyi érdekeit sértő csalásokkal, korrupcióval, pénzmosással és más meghatározott bűncselekményekkel foglalkozik.
Az EPPO egyik legnagyobb előnye, hogy a részt vevő országokban dolgozó ügyészek közvetlenül működhetnek együtt határokon átnyúló ügyekben. Ez különösen akkor lehet fontos, ha a feltételezett bűncselekményekhez kapcsolódó pénzek vagy bizonyítékok több országban találhatók.
A határokon átnyúló nyomozásokban európai elfogatóparancs és más igazságügyi együttműködési eszközök is alkalmazhatók, ha annak jogi feltételei fennállnak.
Fejes Péter már korábban is jelentős változásokat ígért
A november 3-án megválasztott új legfőbb ügyész korábban arról beszélt, hogy helyre kell állítani az ügyészi szervezetbe vetett társadalmi bizalmat. Egy interjúban azt is elmondta, hogy az előző kormányzattal kapcsolatban 252 feljelentés érkezett, miközben az ügyészségen jelentős létszámhiány nehezíti a munkát.
Az NVVH szintén bővül: Unger Anna szerint további nyomozókat, ügyészeket és pénzügyi szakembereket keresnek, a hivatal pedig a már nyilvánosságra hozott ügyeken kívül további eljárásokon is dolgozik.
A keddi bejelentés tehát nem új letartóztatásokról szól, hanem arról, hogy a vagyonvisszaszerzés és az ügyészségi munka szorosabb összehangolása következhet. Az Európai Ügyészség hazai működésének kiépítésével együtt ez hosszabb távon érdemben megváltoztathatja a súlyos pénzügyi visszaélések felderítésének lehetőségeit. Hogy mindebből hány eredményes nyomozás, vádemelés és jogerős ítélet születik, az a következő évek egyik legfontosabb kérdése lehet.
Forrás: Legfőbb Ügyészség és NVVH közös közleménye, 2026. november 17.; Telex, 2026. november 17.; 444.hu; Európai Ügyészség (EPPO) hivatalos tájékoztatása; Európai Bizottság 2026/1701. számú határozata; HVG.