Újabb különös pénzlelet került elő Magyarországon: ezúttal Szombathelyen bukkantak több mint két kilogrammnyi ezüstpénzre, alig 30–40 centiméterrel a földfelszín alatt. A több mint 200 érméből álló kincs egy építkezés előtti régészeti feltáráson került napvilágra. A szakemberek egyelőre nem tudják pontosan, ki rejtette el a vagyont, és miért nem tért vissza érte. Annyi azonban biztos, hogy ezek a pénzek több mint kétezer éve kerültek a földbe.

A felfedezésről az E.ON számolt be, miután az új szombathelyi villamosenergia-alállomás építéséhez kapcsolódó kutatások során számos különleges régészeti emlék került elő. A feltárás legnagyobb szenzációja azonban kétségtelenül a kelta ezüstkincs lett.

Mindössze egy ásónyomnyira volt a hatalmas ezüstlelet

A régészek több mint kétszáz, összesen két kilogrammot meghaladó ezüstérmét találtak. A pénzek a Krisztus előtti 2. század végéről és az 1. század elejéről származnak, vagyis már akkor a földben lehettek, amikor a Római Birodalom még nem alapította meg Savaria városát.

Az érmék úgynevezett velemi típusú tetradrachmák, amelyeket feltehetően a közeli Velem–Szentvid térségében verhettek. Egy ilyen pénzérme négy drachmának megfelelő értéket képviselt.

A kutatók szerint a kincset eredetileg egy gödörben helyezhették el, egy részét pedig kisebb edénybe gyűjtötték. Az évszázadok során a mezőgazdasági művelés megbolygatta a leletegyüttest, ezért a régészek először csak néhány érmét fedeztek fel. Később fémkereső segítségével találták meg a többi darabot.

Ez is érdekelhet

De kié lehetett a pénz, és miért ásták el?

A legizgalmasabb kérdés továbbra is megválaszolatlan: mi késztethetett valakit arra, hogy ekkora mennyiségű ezüstpénzt rejtsen a földbe?

A régészek két lehetséges magyarázatot tartanak elképzelhetőnek. Az egyik szerint az érméket áldozati ajándékként helyezték el, vagyis vallási szertartás részeként ajánlhatták fel az isteneknek. A másik lehetőség, hogy a tulajdonos valamilyen közelgő veszély miatt ásta el a vagyonát, és később már nem tudott visszatérni érte.

A kincs eredeti tulajdonosának személye valószínűleg soha nem derül ki. A lelet azonban értékes információkat szolgáltathat a térség egykori lakóiról, gazdasági életéről és a kelta közösségek szokásairól.

Nemcsak pénzt, hanem hétezer éves tárgyat is találtak

Az E.ON beruházásának helyszíne valóságos régészeti kincsesbányának bizonyult. A szakemberek a feltárások során vaskori ékszereket, római kori épületmaradványokat és egy közel hétezer éves kőeszközt is felfedeztek.

Különösen érdekes egy római kori téglatöredék, amelyen egy kutya több mint másfél évezreddel ezelőtt hagyott mancsnyoma maradt fenn. A kutatók emellett egy római villagazdaság maradványait is azonosították.

A 2023 és 2025 között végzett régészeti munkálatok során több ezer leletet vizsgáltak meg. A leletegyüttes így nemcsak a kelta időszakból, hanem a térség sokkal korábbi és későbbi történelméből is bepillantást enged a múltba.

Hamarosan bárki megnézheti az ezüstkincset

Bár az elmúlt napokban Magyarországon más elásott pénzösszegek is a hírek középpontjába kerültek, a szombathelyi felfedezés egészen más természetű. Itt nem modern készpénzről vagy bűnügyi nyomozásról van szó, hanem egy több mint kétezer éves, tudományos szempontból rendkívül értékes régészeti leletről.

A Savaria Múzeum tervei szerint az ezüstérméket és a feltárás során előkerült további különlegességeket hamarosan időszaki kiállításon mutatják be. Így a nagyközönség is megtekintheti azt a vagyont, amelyet valaki több mint kétezer évvel ezelőtt elrejtett, és amelyre csak most, egy modern energetikai beruházás során bukkantak rá.

Forrás: E.ON Hungária, 2026. novemberi tájékoztatás; MTI; Index; VAOL; Savaria Múzeum; Múlt-kor. ; Kiemelt kép: illusztráció