Magyar Péter rendkívüli országygyűlést hív össze, azonnal döntenek az eddigi legsúlyosabb ügyben
Magyar Péter bejelentette: rendkívüli országgyűlési ülés jön, azonnal döntenének három mentelmi ügyben
Felgyorsulhatnak az események a magyar politika három, egymástól teljesen különböző büntetőügyében. Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy hétfőn reggel 7:30-kor összeül az Országgyűlés Mentelmi Bizottsága, majd még aznap délelőtt rendkívüli parlamenti ülésen dönthetnek Magyar Péter, Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogáról.
A gyorsított menetrendnek komoly jelentősége van. Ha az Országgyűlés felfüggeszti valamelyik képviselő mentelmi jogát, elhárulhat az a közjogi akadály, amely jelenleg korlátozza a vele szembeni büntetőeljárást. Ez azonban még nem jelenti automatikusan azt, hogy másnap már gyanúsítottként hallgatják ki vagy őrizetbe veszik az érintettet.
Magyar Péter: „Tik-tak, tik-tak”
A miniszterelnök szerda este közölte a rendkívüli menetrendet. „Hétfőn reggel 7:30-kor ülésezik a Mentelmi Bizottság, és már aznap délelőttre összehívjuk az Országgyűlés rendkívüli ülését, hogy azonnal dönthessen mindhárom ügyben a mentelmi jog felfüggesztéséről” – írta Magyar Péter.
A bejegyzést mindössze egy rövid üzenettel zárta: „Tik-tak, tik-tak.” A kormányfő ezzel egyértelműen jelezte, hogy nem szeretné, ha a parlament a törvényben rendelkezésre álló hosszabb határidőt kihasználva heteken keresztül várna a döntéssel.
Forsthoffer Ágneshez már megérkezett mindhárom indítvány
Az Országgyűlés Sajtóirodájának tájékoztatása szerint Forsthoffer Ágnes házelnök szerdán megkapta a Legfőbb Ügyészség három indítványát. Ezek Hankó Balázs fideszes képviselő, Seszták Miklós KDNP-s képviselő, valamint Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkoznak.
Ez is érdekelhet
A szabályok szerint az indítványokat a Mentelmi Bizottság tárgyalja meg, majd javaslatot tesz az Országgyűlésnek. A végső döntést a plenáris ülés hozza meg. A bizottság eredetileg hétfőn később ülésezett volna, az időpontot azonban reggel 7:30-ra hozták előre.
Hankó Balázs ügyében 17,3 milliárdos vagyoni hátrányt állít az ügyészség
A három eljárás közül az egyik legsúlyosabb pénzügyi tétel Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter ügyében jelenik meg. A Legfőbb Ügyészség közlése szerint a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség hűtlen kezelés gyanúja miatt folytat nyomozást.
Az ügyészség állítása szerint a Nemzeti Kulturális Alap egyik ideiglenes kollégiumának működésén keresztül 1079 esetben használtak fel pénzt a törvényben meghatározott céloktól eltérően, amivel a nyomozó hatóság szerint 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány keletkezett.
A vádhatóság szerint a pénzek egy részét a 2026-os országgyűlési választási kampány kiadásainak finanszírozására, illetve egyes kérelmezők személyes céljaira fordíthatták. Ezek jelenleg nyomozati megállapítások és ügyészségi állítások: Hankó Balázs bűnösségéről nincs jogerős bírósági ítélet.
Seszták Miklósnál több mint 12 milliárdos jogtalan előny gyanújáról beszélnek
Seszták Miklós ügye még súlyosabb korrupciós gyanút tartalmaz. A Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást.
Az ügyészség szerint megalapozottan feltehető, hogy Seszták Miklós volt fejlesztési miniszterként, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezérigazgatójával együtt 2015 és 2018 között közvetítőkön keresztül több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át a Volánbusszal kapcsolatban álló cégek képviselőjétől.
A nyomozás ezen túlmenően egy építőipari cégcsoporthoz kötődő, több mint egymilliárd forintos, valamint sportberuházásokkal kapcsolatban további mintegy 270 millió forintos feltételezett jogtalan előnyt is vizsgál. Az ügyészség szerint Seszták cselekménye több rendbeli hivatali vesztegetés elfogadásának megállapítására lehet alkalmas.
Seszták Miklós esetében is kizárólag büntetőeljárási gyanúról van szó, nem jogerős bűnösségről. A mentelmi jog felfüggesztése éppen azért szükséges az ügyészség szerint, hogy vele szemben személyesen is folytathassák az eljárást és tovább tisztázhassák a történteket.
Magyar Péter saját mentelmi jogáról is szavaztatna
A történet szokatlan része, hogy a rendkívüli ülésen maga Magyar Péter is az érintettek között lesz. A miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését egy teljesen más ügy, a 2024-es, úgynevezett Ötkert-incidens miatt kérte az ügyészség.
A nyomozó hatóság álláspontja szerint Magyar 2024-ben elvette egy őt videózó férfi telefonját, amely később a Dunába került. Az ügyészség lopás gyanúja miatt szeretné folytatni vele szemben az eljárást.
A történetet korábban már az Európai Parlament is tárgyalta, mert Magyar akkor EP-képviselő volt. Az Európai Parlament nem függesztette fel a mentelmi jogát, ezért az eljárást akkor megszüntették. Magyar EP-mandátuma 2026 májusában megszűnt, országgyűlési képviselőként azonban újabb mentelmi jog illeti meg, ezért az ügyészségnek most a magyar parlamenthez kellett fordulnia.
Magyar maga sürgeti saját mentelmi jogának felfüggesztését
A miniszterelnök korábban közölte, hogy támogatja saját mentelmi jogának felfüggesztését. Ugyanakkor élesen bírálta az ügyészséget azért, mert szerinte az ő telefonos ügyét egy időben kezelik a Hankó Balázst és Seszták Miklóst érintő, sokmilliárdos közpénzügyi és korrupciós gyanúkkal.
Magyar ezt politikailag elfogadhatatlannak nevezte, a Legfőbb Ügyészség viszont visszautasította a kritikáját. Az ügyészség közölte: üdvözli a miniszterelnök azon szándékát, hogy támogatja a büntetőeljárás akadálytalan lefolytatását, ugyanakkor kifogásolta az ügyészi szervezetet érő támadásokat.
Nem Magyar Péter egyedül „hívja össze” a parlamentet
Közjogilag fontos pontosítás, hogy a miniszterelnök nem saját hatáskörében rendel el parlamenti ülést. Rendkívüli ülés összehívását a szabályok szerint kezdeményezhetik az arra jogosult szereplők, az ülés összehívása pedig az Országgyűlés működési rendje szerint történik.
A rendkívüli ülésre azért van szükség, mert a következő hétfői rendes ülés napirendjét már korábban elfogadták, és azon a három mentelmi ügy nem szerepel. A terv ezért az, hogy a reggel 7:30-as bizottsági ülés után még hétfő délelőtt külön ülésen szavazzanak.
Ha felfüggesztik a mentelmi jogot, jöhetnek a nyomozati lépések
A parlament döntése után sem indul minden automatikusan egyetlen gombnyomásra. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint a felfüggesztés elhárítja azt a közjogi akadályt, amely addig az érintett képviselővel szembeni eljárás útjában áll.
Ezt követően már lehetőség nyílhat közvetlenül a képviselő személyét érintő nyomozati cselekményekre, és ha annak törvényi, illetve bizonyítási feltételei fennállnak, gyanúsítottként is kihallgathatják az érintettet. Ehhez azonban a parlamenti döntés megfelelő kihirdetésére is szükség van.
Az sem következik a mentelmi jog felfüggesztéséből, hogy bárkit automatikusan őrizetbe vesznek. Hogy milyen nyomozati cselekmény következik és mikor, azt az eljáró hatóságok a rendelkezésükre álló bizonyítékok és a nyomozás érdekei alapján döntik el.
Három politikus, három teljesen különböző ügy
A hétfői rendkívüli ülés egyik legfontosabb részlete éppen az, hogy nem egy közös büntetőügyről van szó. Hankó Balázsnál az NKA pénzeinek felhasználását és 17,3 milliárd forintos feltételezett vagyoni hátrányt vizsgálnak, Seszták Miklósnál több milliárd forintos feltételezett vesztegetési pénzekről szól a nyomozás, Magyar Péternél pedig a 2024-es telefonos incidens miatt kérte az ügyészség a mentelmi jog felfüggesztését.
Mindhárom esetben ugyanaz a közjogi kérdés kerül azonban az Országgyűlés elé: engedélyezi-e a parlament, hogy az ügyészség az adott képviselő személyével szemben akadálytalanul folytathassa az eljárást.
Hétfő délelőtt eldőlhet a következő lépés
A menetrend tehát rendkívül feszes. Reggel 7:30-kor összeül a Mentelmi Bizottság, ezt követően pedig Magyar Péter bejelentése szerint már délelőtt megtarthatják a rendkívüli parlamenti ülést. Ha megszületnek a mentelmi jogok felfüggesztéséről szóló döntések és azok hatályossá válnak, a nyomozó hatóságok előtt megnyílhat az út a következő eljárási lépésekhez.
A hétfői szavazás így nem ítélet lesz, és még csak nem is a bűnösségről szól. Arról dönt a parlament, hogy maradjon-e az a különleges képviselői védelem, amely jelenleg akadályozza a három büntetőeljárás teljes körű folytatását. A politikai üzengetés már teljes fordulatszámon zajlik, de a következő döntő lépés most valóban az Országgyűlés kezében van.
Forrásellenőrzés: Legfőbb Ügyészség, Országgyűlés Sajtóirodája, Nemzeti Jogszabálytár, Magyar Péter nyilvános közlése, Telex, 24.hu, HVG, 444.