Magyar Péter felszólította a Magyar Katolikus Egyháztat, nem akármit követel
Éles üzenetet küldött Magyar Péter a Magyar Katolikus Egyháznak. A miniszterelnök azonnali, nyilvános és teljes elhatárolódást vár Osztie Zoltán katolikus plébános szeptember 26-án, Feldebrőn elhangzott kijelentéseitől, a paptól pedig bocsánatkérést követel.
A történet hátterében egy szentmisén elhangzott prédikáció áll. A nyilvánosságra került felvételen Osztie Zoltán rendkívül kemény politikai kijelentéseket tett a Tisza Pártra és annak szavazóira. Magyar Péter szerint egy templomban, prédikáció részeként ilyen pártpolitikai minősítéseknek nincs helyük.
Magyar Péter miniszterelnökként és magánemberként is megszólalt
Magyar csütörtök este közösségi oldalán reagált a felvételre. Egyértelművé tette, hogy nem egyszerű politikai vitáról beszél.
„Magyarország miniszterelnökeként és magánemberként is elvárom a Katolikus Egyház azonnali, nyilvános és teljes elhatárolódását” – fogalmazott.
A kormányfő Osztie kijelentéseit vállalhatatlannak, embertelennek és a kereszténység szellemiségével összeegyeztethetetlennek nevezte. Külön hangsúlyozta, hogy a mondatok nem politikai rendezvényen vagy egy televíziós vitában, hanem egy szentmisén hangzottak el.
Ez is érdekelhet
Durva mondatok hangzottak el a Tisza szavazóiról
A szeptember 26-i feldebrői szentmisén Osztie Zoltán arról beszélt, hogy szerinte azok a keresztények, akik a Tisza Pártra szavaznak, nem értik az evangélium lényegét.
A plébános egy ponton azt kérdezte, hogyan lehetséges, hogy valaki kereszténynek vallja magát, mégis egy általa „erkölcsileg mélységesen romlott” és az országot szerinte elpusztító politikai erőre szavaz.
Osztie azt is mondta, büszke arra, hogy a közvetlen környezetében nincsenek tiszás szavazók. A felvételen egy „hitetlen, erkölcstelen nemzetáruló” támogatásáról beszélt.
Ezek Osztie Zoltán politikai minősítései, nem tényszerű megállapítások.
Magyar szerint a kritika belefér, ez viszont már átlépett egy határt
Magyar Péter reakciójában azt írta, önmagában semmilyen problémát nem lát abban, ha valaki kritizálja őt vagy a kormányát.
Szerinte azonban más helyzet az, amikor egy katolikus pap a templomban, prédikáció közben politikai alapon minősíti a hívek egy részét.
A miniszterelnök azt írta, nem gondolja, hogy akár egy hívőnek, akár egy ateistának el kellene viselnie, hogy ilyen stílusban beszéljenek róla pusztán a politikai véleménye vagy szavazata miatt.
Magyar ezért nemcsak Osztie Zoltán megszólalását bírálta, hanem hivatalos egyházi reakciót is vár.
Nem egy csendes közleményt szeretne
A miniszterelnök megfogalmazása szerint nem lenne elegendő, ha az ügy egyszerűen elcsendesedne.
Magyar nyilvános és teljes elhatárolódást vár a Katolikus Egyháztól. Azt írta, biztos abban, hogy Osztie gondolatait a katolikus egyház egésze nem osztja, ezt azonban szerinte most a nyilvánosság előtt is egyértelművé kellene tenni.
Magyar tehát nem azt állította, hogy Osztie kijelentései az egyház hivatalos álláspontját tükröznék. Éppen ellenkezőleg: abból indul ki, hogy nem tükrözik, de szerinte ezt magának az egyháznak kellene világosan kimondania.
Osztie Zoltántól bocsánatkérést is vár
A kormányfő ennél is tovább ment.
Magyar Péter azt írta, sok millió magyar ember nevében bocsánatkérést vár Osztie Zoltántól.
Ennek indoka szerinte az, hogy a plébános nem pusztán egy párt vezetőit támadta, hanem a választókat is erkölcsi alapon minősítette.
Magyar értelmezése szerint ez már nem egy politikus kritikája, hanem emberek millióinak megbélyegzése politikai választásuk alapján.
Nem először kerül politikai ügy középpontjába Osztie Zoltán
Osztie Zoltán neve az elmúlt hónapokban többször felbukkant politikai események kapcsán.
A plébános nyáron felszólalt egy Fidesz–KDNP által szervezett, Sándor-palota előtti demonstráción is. Az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye akkor már elhatárolódott Osztie politikai szerepvállalásától, és jelezte, hogy nem egyházi megbízásból vett részt és szólalt fel a rendezvényen.
Osztie később ezt a kérdést is nyilvánosan értékelte, és amellett érvelt, hogy egy papnak szerinte joga, sőt kötelessége lehet közéleti kérdésekben megszólalni, ha azokat erkölcsi vagy evangéliumi szempontból fontosnak tartja.
Magyar szerint más a közéleti vélemény és más a pártpolitikai támadás
A mostani vita lényegében éppen ennél a határvonalnál húzódik.
Egy egyházi személy természetesen beszélhet társadalmi kérdésekről, erkölcsről, szegénységről, háborúról, családról vagy éppen politikai döntések társadalmi következményeiről.
Magyar Péter szerint azonban egészen más kategória, ha egy pap egy konkrét politikai közösség szavazóit minősíti erkölcstelennek vagy nemzetárulónak.
A kormányfő szerint itt már nem egyszerű társadalmi állásfoglalásról van szó, hanem közvetlen pártpolitikai beavatkozásról.
Közben Magyar külön kérte, hogy senki ne támadja az egyházat
Érdekes részlet, hogy Magyar a kemény felszólítás mellett kifejezetten próbálta megakadályozni azt is, hogy az ügy általános egyházellenes indulatokat váltson ki.
Arra kérte követőit és a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az egyházellenes megjegyzésektől.
Mint írta, miniszterelnökként nagyra becsüli a magyarországi egyházak szociális, oktatási, kulturális és hitéleti munkáját.
Szerinte rengeteg olyan nélkülözhetetlen feladatot látnak el, amelyet a nyilvánosság alig érzékel, de emberek százezreinek mindennapi életében fontos.
„Meg kell húzni a határvonalakat”
Magyar egyik fontos mondata éppen arra vonatkozott, hogyan képzeli el az állam, a politika és az egyház kapcsolatát.
Szerinte mind az egyházi, mind a világi életben világos határvonalakra van szükség.
A miniszterelnök ezzel azt jelezte, hogy nem az egyház közéleti szerepét akarja megszüntetni, hanem a közvetlen pártpolitikai kampányolást tartja problémásnak, különösen akkor, ha az istentisztelet vagy a szentmise keretében történik.
A vita ettől még könnyen nagyobb kérdéssé válhat arról, meddig terjedhet egy pap politikai véleménynyilvánítása, és hol kezdődik az a pont, ahol az már összeütközésbe kerülhet az egyházi szereppel.
Osztie korábban is rendkívül keményen beszélt Magyarról
A plébánosnak nem ez az első éles megszólalása Magyar Péterrel kapcsolatban.
Korábban olyan interjút is adott, amelyben Magyar politikáját hazaárulásként értékelte, illetve egyetértően reagált arra a felvetésre, hogy a miniszterelnök a „Sátán eszköze” lenne.
Ezek Osztie saját vallási-politikai értelmezései voltak. Nem a Magyar Katolikus Egyház hivatalos álláspontját képviselték.
Éppen ezért Magyar most azt várja, hogy az egyház ezt a különbséget ismét, ezúttal szerinte minden korábbinál egyértelműbben tegye világossá.
Most az egyház reakciójára várnak
A csütörtök esti miniszterelnöki bejegyzés után a kérdés az, érkezik-e hivatalos válasz a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia vagy az érintett egyházi vezetés részéről.
A legfrissebb nyilvános információk szerint Magyar felszólításakor még nem jelent meg olyan új hivatalos egyházi közlemény, amely kifejezetten a feldebrői prédikációra reagált volna.
Korábbi politikai szerepvállalása miatt ugyanakkor Osztie esetében már volt példa egyházi elhatárolódásra, ezért Magyar most lényegében ennek egy újabb, egyértelműbb változatát várja.
A miniszterelnök nem az egyház egészét támadta
Magyar reakciójának egyik érdekes része, hogy egyszerre volt rendkívül kemény Osztie Zoltánnal, miközben látványosan kerülte, hogy az ügyből általános támadást indítson a katolikus egyház ellen.
Azt írta, pontosan tudja, mennyi értékes munkát végeznek az egyházi közösségek az országban, és nem szeretné, ha egyetlen pap kijelentései miatt az egész egyházat támadások érnék.
Ugyanakkor éppen ezért tartja fontosnak az egyértelmű elhatárolódást: szerinte ezzel maga az egyház is világossá teheti, hogy Osztie politikai kijelentései nem az egész katolikus közösség nevében hangzottak el.
Egy prédikációból országos politikai ügy lett
A feldebrői szentmisén elhangzott néhány mondatból így néhány nap alatt országos ügy lett.
Osztie Zoltán a Tisza szavazóinak keresztény és erkölcsi meggyőződését vonta kétségbe. Magyar Péter erre miniszterelnökként reagált, és nyilvános elhatárolódást kért az egyháztól, valamint bocsánatkérést magától a plébánostól.
A történet következő lépése már nem Magyaron múlik.
Az derülhet ki, hogy a katolikus egyházi vezetés szükségesnek tart-e újabb nyilvános állásfoglalást, illetve Osztie Zoltán reagál-e a miniszterelnök felszólítására.
Magyar Péter világosan megfogalmazta, mit vár
A kormányfő üzenete ezúttal nem hagy sok teret a találgatásnak.
Azonnali, nyilvános és teljes elhatárolódást vár a Katolikus Egyháztól, Osztie Zoltántól pedig bocsánatkérést.
Közben arra is felszólította saját támogatóit, hogy ne fordítsák az esetet az egyház egésze ellen.
A politikai vita tehát most egy olyan kérdéshez érkezett, amely jóval túlmutat egyetlen párton vagy egyetlen pap személyén: hol húzódik a határ a szószékről elmondott erkölcsi állásfoglalás és a közvetlen pártpolitikai minősítés között?
Magyar Péter álláspontja egyértelmű: szerinte Osztie Zoltán ezt a határt most átlépte.
Forrásellenőrzés: Magyar Péter nyilvános közlése, HVG, 24.hu, Index, Esztergom–Budapesti Főegyházmegye.