Legmagasabb szinten panaszolták be Magyar Pétert, nem hiszed el ki tette
Újabb egészen szokatlan fejezet nyílt a magyar politikában: Magyar Péter miniszterelnök miatt közvetlenül Baka András köztársasági elnökhöz fordult az Állami Számvevőszék elnöke. Windisch László hivatalos levélben kérte az államfőt, hogy lépjen fel a független intézmények autonómiájának védelmében, mert szerinte Magyar nyilvános megszólalásai már túlmennek a politikai kritikán.
A történetnek azonban van egy olyan személyes mellékszála, amelytől az egész helyzet még különösebb: Windisch László Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter jelenlegi párja. Varga Judit pedig Magyar Péter volt felesége.
Természetesen ennek önmagában semmilyen jogi jelentősége nincs. Windisch nem magánemberként, hanem az Állami Számvevőszék elnökeként írta meg a levelet. Politikai szempontból azonban nehéz nem észrevenni a helyzet iróniáját: Magyar Pétert a volt feleségének jelenlegi párja panaszolta be az ország köztársasági elnökénél.
Windisch László egyenesen Baka Andráshoz fordult
Az ÁSZ elnöke nem egyszerű sajtónyilatkozattal reagált a miniszterelnök kritikáira.
Hivatalos levelet írt Baka András köztársasági elnöknek, amelyben arra kérte az államfőt, hogy alkotmányos szerepének és tekintélyének felhasználásával lépjen fel a független intézmények védelmében.
Ez is érdekelhet
Windisch szerint az elmúlt időszakban olyan tendencia alakult ki, amelyben Magyar Péter rendszeresen nyilvánosan bírálja az Állami Számvevőszéket és más, a végrehajtó hatalomtól független intézményeket.
Az ÁSZ elnöke szerint ez már nem egyszerűen az a természetes konfliktus, amely egy kormány és az azt ellenőrző intézmények között időnként kialakul.
„Elfogadhatatlan” – kemény szavakat használt az ÁSZ elnöke
Windisch levelében kifejezetten erős megfogalmazásokat használt.
Szerinte elfogadhatatlan, ha folyamatban lévő, még le nem zárt számvevőszéki vagy ügyészségi eljárásokban a miniszterelnök a nyilvánosság előtt előre eredményt vagy ítéletet hirdet.
Az ÁSZ vezetője úgy értékelte Magyar megszólalásait, hogy azok nyomást helyezhetnek a független intézményekre.
A Számvevőszék külön közleményt is kiadott, amely szerint az intézmény függetlenségének megsértéseként értékelik a miniszterelnök sorozatossá vált, általuk megalapozatlannak tartott kijelentéseit.
Magyar Péter nem először ment neki az ÁSZ-nak
A konfliktus nem egyetlen Facebook-bejegyzés miatt robbant ki.
Magyar az elmúlt időszakban többször is számon kérte a Számvevőszéket különböző ügyekben.
Az ÁSZ szerint a miniszterelnök többek között azzal vádolta a szervezetet, hogy asszisztált tiltott pártfinanszírozási ügyekhez, illetve nem lépett megfelelően a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak ügyében.
Windisch ezeket a vádakat teljes egészében visszautasította.
Szerinte Magyar állításai valótlanok, és alkalmasak arra, hogy aláássák az Állami Számvevőszék társadalmi hitelességét.
A Megafon-ügy robbantotta ki a legújabb fordulót
A mostani összecsapás közvetlen előzménye a Direkt36 friss tényfeltárása volt.
A lap birtokába került belső céges dokumentumok alapján Mészáros Lőrinc érdekeltségei 2022 és 2024 között legalább 4,5 milliárd forinttal támogatták a Megafont.
Ez a feltárt adatok szerint a szervezet adott időszaki bevételeinek körülbelül egyharmadát jelenthette.
A dokumentumok szerint több Mészáros-érdekeltségből is érkeztek jelentős összegek, köztük a V-Híd Zrt.-től.
Volt olyan év, amikor milliárdok érkeztek
A belső iratok egyik legfeltűnőbb része szerint a V-Híd 2024-ben összesen több milliárd forinttal támogathatta a Megafont.
Korábbi években szintén százmilliós tételek szerepeltek a dokumentumokban.
A Direkt36 olyan belső levelezést is ismertetett, amelyben rendkívül gyors, százmilliós nagyságrendű átutalás végrehajtását kérték.
A tényfeltárás azért kapott különösen nagy politikai figyelmet, mert a Megafon a korábbi években látványosan részt vett a Fideszt támogató és ellenfeleit támadó közösségimédia-kampányokban.
Magyar erre kérdezte meg: meddig hallgat az ÁSZ?
A cikk megjelenése után Magyar Péter rögtön az Állami Számvevőszéket kezdte kérdezni.
A miniszterelnök lényegében azt firtatta, meddig hallgat az ÁSZ az általa tiltott kampányfinanszírozásnak nevezett ügyben.
Ez a megfogalmazás már önmagában tartalmazott egy jogi következtetést is, miközben hivatalos eljárásban még nem állapították meg, hogy a Direkt36 által feltárt finanszírozás valóban tiltott pártfinanszírozásnak minősül-e.
Éppen ez az a pont, amelyet Windisch kifogásol.
Szerinte a miniszterelnöknek különösen óvatosnak kellene lennie azzal, hogy egy még vizsgálat alatt lévő ügyben előre jogi minősítést adjon.
Az ÁSZ szerint már folyik a munka
A Számvevőszék válasza szerint nincs szó arról, hogy az intézmény egyszerűen hallgatna vagy semmit sem tenne.
Az ÁSZ közölte, hogy a törvényben meghatározott kampányfinanszírozási ellenőrzés során minden releváns és hiteles információt figyelembe vesz.
A szervezet szerint a vizsgálatok rendjét jogszabály határozza meg, és nem a napi politikai nyomás vagy a Facebook-bejegyzések alapján döntik el, mikor és milyen megállapítást tesznek.
A választásokat követő kampányfinanszírozási ellenőrzésekre törvényileg meghatározott idő áll rendelkezésükre.
Windisch szerint Magyar olyasmit kér számon, amit még nem is kellett lezárni
Az ÁSZ elnökének érvelése szerint ezért eleve téves azt állítani, hogy a szervezet elmulasztotta volna kötelességét.
A választási kampány finanszírozásának vizsgálata nem úgy működik, hogy egy hétfő reggeli sajtócikk megjelenése után délutánra már jogerős megállapítást kell közzétennie a Számvevőszéknek.
Windisch azt hangsúlyozza, hogy az intézménynek adatokat kell gyűjtenie, azokat ellenőriznie kell, majd szabályos eljárás végén jelentést kell készítenie.
Szerinte egy jogállamban éppen az lenne problémás, ha az ÁSZ politikai felszólításra azonnal kész ítélettel jelentkezne.
Magyar viszont azt kérdezi: miért csak utólag?
A miniszterelnök kritikája mögött egy másik, politikailag könnyen érthető kérdés áll.
Ha egy szervezet egy választási kampányban milliárdos nagyságrendű magáncéges forrásokból olyan kommunikációt folytat, amely egyértelműen egy politikai oldalnak kedvez, akkor mikor és milyen feltételekkel válik ez pártfinanszírozási kérdéssé?
Ez nem pusztán politikai, hanem jogi probléma is.
A Megafon ugyanis formálisan nem párt, és a Direkt36 által feltárt támogatások sem automatikusan minősülnek Fidesznek nyújtott pártadománynak.
Az ÁSZ-nak éppen azt kell vizsgálnia, hogy a tényleges működés és a jogszabályok alapján fennállt-e olyan kapcsolat, amelynek már kampányfinanszírozási következménye van.
2024-ben egyszer már vizsgálták a Megafon és a Fidesz kapcsolatát
Az ügy azért is érdekes, mert az Állami Számvevőszék korábban már foglalkozott a kérdéssel.
A korábbi vizsgálat során nem állapítottak meg olyan intézményes együttműködést a Megafon és a Fidesz–KDNP között, amely alapján a szervezet tevékenységét a párt kampányfinanszírozásához kellett volna számítani.
A most előkerült belső dokumentumok azonban új adatokat tartalmaznak a finanszírozásról.
Ez természetesen még nem bizonyítja, hogy a korábbi ÁSZ-megállapítás hibás volt, hiszen az ellenőrzéskor nem feltétlenül álltak rendelkezésre ugyanazok az információk.
Viszont erős indoka lehet annak, hogy az új adatokat is megvizsgálják.
Az MNB-ügy miatt is összecsaptak
Windisch levelében egy másik nagy vitára is kitért: a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak ügyére.
Magyar Péter korábban az ÁSZ felelősségét is felvetette az ott történtek kapcsán.
Windisch szerint ez különösen méltánytalan, mert az Állami Számvevőszék maga is vizsgálta az ügyet, és 2025 januárjában feljelentést tett.
Az ügy ugyanakkor évekkel korábban bekerült a sajtóba, és a jegybanki alapítványok gazdálkodása körüli problémákról már jóval az ÁSZ későbbi intézkedése előtt jelentek meg újságírói feltárások.
Ezért ezen a ponton is két eltérő értelmezés ütközik: az ÁSZ szerint elvégezte a törvényes feladatát, kritikusai pedig azt kérdezik, miért csak ilyen későn jutott el a rendszer a komolyabb következményekig.
Windisch szerint ez már a fékek és ellensúlyok rendszerét érinti
A levél legkomolyabb része talán nem is az ÁSZ saját sérelméről szól.
Windisch szélesebb alkotmányos problémát lát abban, ahogyan Magyar Péter kommunikál.
Szerinte ha a végrehajtó hatalom feje rendszeresen nyilvánosan helyez nyomást olyan intézményekre, amelyeknek tőle függetlenül kell dolgozniuk, az az alkotmányos fékek és ellensúlyok működését veszélyeztetheti.
Ezért fordult nem a parlamenthez vagy egy minisztériumhoz, hanem közvetlenül a köztársasági elnökhöz.
Baka Andrástól vár fellépést
Windisch azt kérte Baka Andrástól, hogy használja fel köztársasági elnöki tekintélyét annak érdekében, hogy a végrehajtó hatalom tartsa tiszteletben a független intézmények autonómiáját.
Ez nem azt jelenti, hogy Baka valamilyen büntetést szabhatna ki Magyar Péterre.
A köztársasági elnök szerepe ebben az ügyben elsősorban alkotmányos és politikai: állást foglalhat az intézmények függetlensége mellett, és nyilvánosan vagy közvetlenül jelezheti aggályait.
Windisch tehát lényegében a lehető legmagasabb állami szinten próbálta jelezni, hogy szerinte átléptek egy határt.
És akkor itt jön a történet egészen különös személyes szála
Windisch László természetesen nem csak az ÁSZ elnökeként ismert a közvélemény előtt.
Ő Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter jelenlegi párja.
Varga pedig Magyar Péter volt felesége, akivel három közös gyermekük van.
A kapcsolat nem titok: Varga Judit és Windisch több alkalommal nyilvánosan megjelent együtt, közös vállalkozást is alapítottak, és közösségi médiás bejegyzéseikben is nyilvánvalóvá tették, hogy egy párt alkotnak.
Ennél furcsább politikai helyzetet nehéz lenne megírni
Ha valaki néhány évvel ezelőtt politikai szatírának adta volna el ezt a történetet, valószínűleg túlzásnak tűnt volna.
Magyar Péterből miniszterelnök lett, volt felesége, Varga Judit kiszállt az aktív politikából, Varga új párja pedig az Állami Számvevőszék elnökeként most a köztársasági elnöknél emelt panaszt Magyar Péter viselkedése miatt.
Ettől azonban az ügy intézményi része nem válik családi konfliktussá.
Windisch levelét az ÁSZ elnökeként írta alá, és az abban megfogalmazott kérdéseket az intézmény működésével indokolta.
A magánéleti kapcsolat inkább csak olyan csavar, amelyet még egy forgatókönyvíró is óvatosan adagolna.
A magánéletnek nincs helye az ÁSZ döntéseiben
Éppen ezért fontos a másik oldalát is kimondani.
Nincs bizonyíték arra, hogy Windisch Varga Judithoz fűződő kapcsolata szerepet játszott volna a Magyar Péternek címzett intézményi kritikában.
Azt pusztán a személyes kapcsolatok alapján állítani, hogy az ÁSZ elnöke magánéleti okból jár el a miniszterelnökkel szemben, megalapozatlan lenne.
Ráadásul Magyar és az ÁSZ közötti konfliktus konkrét, nyilvánosan dokumentálható szakmai és alkotmányos kérdésekről szól.
Attól még az irónia természetesen ott marad a történetben.
Nem ez az első csata Magyar és Windisch között
A kormányváltás óta több alkalommal összecsapott már a miniszterelnök és az ÁSZ.
Amikor Magyar korábban a kulturális támogatások ellenőrzését kérte számon az intézményen, a Számvevőszék szokatlanul kemény hangú közleményben jelezte, hogy nem a miniszterelnök Facebookon kiadott utasításai alapján végzi a munkáját.
Már akkor láthatóvá vált, hogy a két fél alapvetően máshogy gondolkodik arról, milyen nyilvános nyomást gyakorolhat a kormányfő egy önálló ellenőrző intézményre.
A mostani levél ezt a konfliktust emelte új szintre.
Magyar kommunikációs stílusa itt komoly alkotmányos kérdésbe ütközik
Magyar Péter politikai kommunikációjának egyik ismert sajátossága, hogy a közösségi médiában közvetlenül nevez meg intézményeket és vezetőket, illetve nyilvánosan kér számon rajtuk konkrét ügyeket.
Miniszterelnökként azonban egy ilyen mondat már egészen mást jelenthet, mint ellenzéki politikusként.
A kormányfő ugyanis a végrehajtó hatalom vezetője, ezért egy független szerv nyilvános felszólítása könnyebben értelmezhető intézményi nyomásgyakorlásként.
Ugyanakkor a miniszterelnöknek természetesen ugyanúgy joga van politikai kritikát megfogalmazni az állami intézmények működéséről.
A valódi vita arról szól, hol húzódik a kritika és a beavatkozási kísérlet közötti határ.
Az ÁSZ sem lehet érinthetetlen
A függetlenség azonban nem jelenti azt, hogy az Állami Számvevőszéket ne lehetne bírálni.
Az ÁSZ közpénzek felhasználását ellenőrző, kiemelt jelentőségű állami intézmény, ezért teljesen természetes, hogy a közvélemény és a politikusok kérdéseket tesznek fel a munkájával kapcsolatban.
A függetlenség azt jelenti, hogy a vizsgálati megállapításait politikai utasítás nélkül kell meghoznia – nem azt, hogy döntései vagy mulasztásai ne lennének vitathatók.
Ugyanez igaz Magyar Péterre is: kérdezhet és kritizálhat, de egy folyamatban lévő eljárás eredményét nem helyettesítheti politikai kijelentéssel.
A Megafon-ügyben most az ÁSZ-on a sor
A Direkt36 iratai mindenesetre súlyos és konkrét új adatokat hoztak nyilvánosságra.
Több milliárd forintos céges támogatásokról, belső levelezésekről és olyan pénzmozgásokról van szó, amelyek egy korábban is vitatott kampánykommunikációs hálózat finanszírozásának részleteit mutatják meg.
Most az ÁSZ feladata annak eldöntése, hogy mindez a választási és pártfinanszírozási szabályok szempontjából milyen jelentőséggel bír.
Ha a finanszírozás jogszerű volt, azt az ellenőrzésnek kell alátámasztania.
Ha szabálytalanság történt, annak szintén az eljárásból kell kiderülnie.
És ez pontosan Windisch legerősebb érve is
Az ÁSZ elnöke lényegében azt mondja: hagyják őket végigvinni az eljárást.
Ne a miniszterelnök, ne egy Facebook-poszt és ne a politikai közvélemény mondja meg előre, mi lesz a vizsgálat eredménye.
Ez önmagában teljesen érthető intézményi álláspont.
Magyar kritikájának ugyanakkor éppen az ad politikai erőt, hogy több korábbi ügyben is hosszú idő telt el a sajtóban megjelent súlyos információk és az érdemi állami fellépés között.
Ezért valójában két bizalmi probléma csapott most össze.
Windisch az ÁSZ hitelességét védi, Magyar az ÁSZ hitelességét kérdőjelezi meg
És talán ez írja le a legjobban a konfliktus lényegét.
Windisch szerint Magyar Péter nyilatkozatai rombolják egy alkotmányosan független ellenőrző intézménybe vetett bizalmat.
Magyar viszont éppen azért kritizálja az ÁSZ-t, mert szerinte annak korábbi működése miatt csökkent a közbizalom.
Mindkét fél tehát ugyanarról beszél: a Számvevőszék hitelességéről.
Csak éppen teljesen ellenkező irányból.
Baka András most különösen érdekes helyzetbe került
A köztársasági elnöknek most azt kell mérlegelnie, kíván-e nyilvánosan reagálni az ÁSZ elnökének levelére.
Windisch ugyanis nem egyszerű tájékoztatást küldött neki.
Kifejezetten azt kérte Bakától, hogy tekintélyével lépjen fel a független állami intézmények autonómiájának védelmében.
Egy államfői reakció így újabb szintre emelhetné a vitát.
Ha Baka igazat ad Windischnek, az komoly nyilvános figyelmeztetés lenne Magyar Péter számára. Ha nem lép, az ugyanúgy politikai értelmezések tárgya lehet.
És mindennek a közepén ott van az egészen bizarr személyes kapcsolat
Magyar Péter és Varga Judit házassága évekkel ezelőtt véget ért, ezért a jelenlegi intézményi konfliktust természetesen nem érdemes egy régi családi történet folytatásává silányítani.
De a szereplők személye miatt az irónia megkerülhetetlen.
Az ÁSZ elnöke, aki most Magyar Péter miniszterelnöki kommunikációját kifogásolja a köztársasági elnöknél, történetesen Magyar volt feleségének jelenlegi párja.
Ilyen szereposztást tényleg ritkán produkál a politika.
A valódi kérdés azonban jóval nagyobb a szereplőknél
A történet hosszú távon mégsem arról szól majd, ki kinek a volt férje vagy jelenlegi párja.
Hanem arról, hogy milyen kapcsolat lehet egy erős politikai felhatalmazással rendelkező kormány és azok között az intézmények között, amelyeknek éppen ezt a hatalmat kell ellenőrizniük.
A kormány számon kérheti-e az ÁSZ munkáját? Természetesen kritizálhatja.
Az ÁSZ visszaszólhat-e a miniszterelnöknek? Független intézményként ugyancsak megteheti.
A határ ott válik igazán fontossá, amikor a politikai vita egy folyamatban lévő hivatalos eljárás eredményét próbálja előre meghatározni.
A következő lépés most Baka Andrásé lehet
Windisch László mindenesetre megtette azt a lépést, amelyre kevés példa van a magyar politikában.
Az Állami Számvevőszék elnökeként hivatalosan a köztársasági elnökhöz fordult a hivatalban lévő miniszterelnök nyilatkozatai miatt.
Azt állítja, hogy Magyar Péter sorozatos kijelentései sértik az ÁSZ függetlenségét, és veszélyes precedenst teremthetnek más autonóm intézményekkel szemben is.
Magyar oldaláról viszont továbbra is ott van a kérdés: mi lesz a Direkt36 által feltárt, legalább 4,5 milliárd forintos Megafon-finanszírozás vizsgálatának eredménye?
Erre egyelőre egyik politikai szereplő sem adhat végleges választ.
A történet végén ugyanis mégiscsak az iratok döntenek
A Direkt36 belső vállalati dokumentumokat mutatott be. Magyar Péter ezek alapján politikai és jogi kérdéseket fogalmazott meg. Az ÁSZ azt mondja, megvizsgálja a releváns információkat, Windisch pedig tiltakozik az ellen, hogy a miniszterelnök előre minősítse az ügyet.
Most tehát az ellenőrzés eredménye lesz igazán fontos.
Ha az ÁSZ szabálytalanságot talál, Magyar kritikáinak egy része egészen más megvilágításba kerülhet. Ha nem talál, akkor az intézménynek különösen részletesen kell majd megindokolnia, hogyan jutott erre az eredményre a nyilvánosságra került milliárdos finanszírozási adatok mellett.
Addig pedig marad az év egyik legkülönösebb politikai képe: Magyar Pétert a volt felesége jelenlegi párja, az Állami Számvevőszék elnöke panaszolta be Baka András köztársasági elnöknél – méghozzá nem magánéleti, hanem alkotmányos intézményi konfliktus miatt.
Forrásellenőrzés: Állami Számvevőszék, 24.hu, Direkt36, Telex, Szeretlek Magyarország.
1/2