Bejelentette az MNB, mikor vezetik be az eurót Magyarországon
Hosszú évek találgatása után először került az asztalra egy olyan konkrét menetrend, amely már Magyarország euróbevezetésének lehetséges dátumát is megjelöli. Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a jelenlegi kormányzati vállalások teljesülése esetén 2031-ben megszülethet a végleges döntés, a technikai átállás pedig 2032. január 1-jén történhet meg.
Ez azt jelentené, hogy alig több mint öt év múlva eltűnhetne a forint a mindennapi fizetésekből, és Magyarország is az euróövezet tagjává válhatna.
Van azonban egy nagyon fontos feltétel: 2032. január 1. jelenleg nem jogilag véglegesített dátum, hanem az MNB alelnöke által felvázolt, a kormány vállalásaira épülő lehetséges menetrend. Ahhoz, hogy valóban megvalósuljon, a következő években több komoly gazdasági és jogi feltételt is teljesíteni kell.
2032. január 1. – ezt a dátumot mondta ki az MNB alelnöke
Kurali Zoltán a Portfolio Back to Europe konferenciáján beszélt részletesen arról, hogyan nézhet ki Magyarország útja az euróig.
A kiindulópont a kormány vállalása, amely szerint Magyarország 2030-ra teljesítené az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat.
Ez is érdekelhet
Ha ez sikerül, Kurali szerint 2031-ben megszülethet az euróövezeti csatlakozásról szóló döntés, az új pénz tényleges bevezetése pedig 2032 első napjára időzíthető.
Ez már lényegesen konkrétabb annál, mint amikor egy politikus vagy gazdasági döntéshozó egyszerűen csak azt mondja, hogy Magyarországnak „előbb-utóbb” be kellene vezetnie az eurót.
Nem lesz külön „magyar euró”
A köznyelvben gyakran elhangzik, hogy mikor fizethetünk majd „magyar euróval”, de érdemes ezt pontosítani.
Nem jön létre külön magyar euró. Magyarország ugyanazt a közös európai fizetőeszközt vezetné be, amelyet az euróövezet többi tagállama használ.
A magyar sajátosság elsősorban az érméken jelenhetne meg, hiszen az euróérmék egyik oldalán minden tagállam saját nemzeti motívumokat használhat.
A bankjegyek viszont ugyanazok lennének, mint például Ausztriában, Szlovákiában, Horvátországban vagy Spanyolországban.
Az egész folyamat már idén ősszel elkezdődhet
Kurali Zoltán egy meglehetősen részletes ütemtervet is felvázolt.
Az első fontos lépés már 2026 őszén megtörténhet, amikor a kormány nyilvánosságra hozza középtávú makrogazdasági konvergenciatervét.
Ebben várhatóan azt kell bemutatni, hogyan kívánja Magyarország olyan pályára állítani az inflációt, a költségvetési hiányt, az államadósságot és más gazdasági mutatókat, hogy azok megfeleljenek az euró bevezetésének követelményeinek.
Ha a terv hiteles, akkor az MNB alelnöke szerint nem érdemes éveket várni a következő lépéssel.
2027-ben kezdődhet a jogharmonizáció
Az euró bevezetéséhez ugyanis nem elegendő pusztán jó gazdasági számokat produkálni.
A magyar jogszabályokat is hozzá kell igazítani az euróövezet működéséhez.
Kurali által felvázolt menetrend szerint ez a folyamat már 2027-ben elindulhat.
Ennek során többek között a Magyar Nemzeti Bank jogállását, a monetáris politikával kapcsolatos szabályokat és más pénzügyi rendelkezéseket is összhangba kell hozni az európai uniós követelményekkel.
Az euró bevezetése után ugyanis a magyar kamatpolitikát már nem önállóan az MNB határozná meg.
Az egyik legnagyobb változás: megszűnne az önálló magyar kamatpolitika
Az euróövezeti tagsággal Magyarország monetáris politikája bekerülne az Európai Központi Bank rendszerébe.
A jegybanki alapkamatot már nem kizárólag a magyar gazdasági helyzet alapján határoznák meg.
Az Európai Központi Bank az egész euróövezet gazdasági helyzetét vizsgálja, így ugyanaz a kamatkörnyezet vonatkozik egy nagy német gazdaságra és egy jóval kisebb tagállamra is.
Kurali ezt az euró egyik lehetséges hátrányaként is megemlítette: az EKB által meghatározott kamatszint nem feltétlenül illeszkedik minden pillanatban tökéletesen a magyar gazdaság növekedési vagy inflációs helyzetéhez.
2028 lehet az első nagy vizsga
A menetrend következő komoly mérföldköve a 2028-as konvergenciajelentés lehet.
Ez mutathatja meg, mennyire került közel Magyarország az euróbevezetés gazdasági feltételeinek teljesítéséhez.
Nem egyetlen számot vizsgálnak majd.
Az euró bevezetéséhez egyszerre kell megfelelő inflációs, költségvetési, államadóssági, hosszú távú kamat- és árfolyam-stabilitási feltételeket teljesíteni.
Nem lehet egyszerűen egyik napról a másikra lecserélni a forintot
Talán ez az egyik leggyakoribb félreértés az euróval kapcsolatban.
Még akkor sem lehet egyszerűen kijelölni egy január 1-jei dátumot, ha a magyar gazdaság minden szükséges mutatója megfelelőnek látszik.
Az euró előtt Magyarországnak be kell lépnie az ERM II nevű árfolyam-mechanizmusba.
Ezt szokták az euró előszobájának nevezni.
Ebben az időszakban már azt vizsgálják, hogy a forint árfolyama képes-e megfelelő stabilitással működni az euróhoz képest.
2029-ben léphetünk be az euró előszobájába
Kurali Zoltán jelenlegi forgatókönyve szerint Magyarország 2029-ben csatlakozhatna az ERM II-höz.
Ez különösen fontos dátum.
Az euró bevezetésének egyik feltétele ugyanis legalább két év megfelelő részvétel ebben az árfolyamrendszerben.
Az ország valutájának ebben az időszakban komolyabb feszültségek nélkül kell működnie az euróhoz képest, és nem lehet egyszerűen leértékeléssel megoldani a gazdasági problémákat.
A forint miatt ez különösen érdekes lehet
Magyarország helyzete ebből a szempontból eltér például Horvátország vagy Bulgária korábbi helyzetétől.
A forint hosszú ideje szabadon lebegő valuta, amelynek árfolyama időnként jelentős mozgásokat produkál.
Az ERM II időszakában az MNB egyik legfontosabb feladata éppen az lehet, hogy megfelelő árfolyam-stabilitást biztosítson.
Kurali szerint ezért Magyarország számára ez valamivel komolyabb feladat lehet, mint azoknak az országoknak, amelyek valutája már az euróbevezetés előtt is erősebben kötődött az euróhoz.
2031-ben jöhet a végleges döntés
Ha Magyarország 2029-ben belép az ERM II-be, és megfelelően teljesíti a szükséges időszakot, akkor 2031-ben megszülethetne a döntés arról, hogy az ország csatlakozhat az euróövezethez.
Ez az a pont, amely már lényegesen közelebb lenne a tényleges bevezetéshez.
Addig azonban több alkalommal is vizsgálják majd, hogy Magyarország valóban teljesíti-e a feltételeket.
Az Európai Bizottsággal, az Európai Központi Bankkal és az euróövezet tagállamaival is szoros együttműködésre lesz szükség.
Majd 2032. január 1-jén jöhetne az euró
A jelenlegi MNB-forgatókönyv csúcspontja tehát 2032. január 1.
Kurali Zoltán szerint a kormány 2030-as gazdasági vállalásaival összeegyeztethető egy olyan menetrend, amelyben 2031-ben megszületik a végleges döntés, egy évvel később pedig megtörténik a technikai átállás.
Ha valóban ezt a menetrendet sikerül tartani, 2031 utolsó hónapjai már az euróra történő közvetlen felkészülésről szólhatnának.
Mi történne a forinttal?
Az euró tényleges bevezetésekor meghatároznák azt a végleges átváltási árfolyamot, amelyen a forintot euróra váltják.
Ezután ezt az árfolyamot már nem lehetne megváltoztatni.
Ez kulcsfontosságú pillanat lenne, mert ezen az árfolyamon számítanák át forintról euróra a pénzügyi összegeket.
Éppen ezért Kurali külön hangsúlyozta, hogy egy rosszul megválasztott végleges átváltási arány hosszú távú versenyképességi problémákat is okozhat.
A fizetések és nyugdíjak is euróban érkeznének
A mindennapi életben az átállás nagyon látványos lenne.
A forintban vezetett összegek euróra változnának: a munkabérek, nyugdíjak, bankszámlák, megtakarítások, adók és a bolti árak is.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy valaki egyik napról a másikra gazdagabb vagy szegényebb lenne pusztán attól, hogy más szám jelenik meg a bankszámláján.
Az összegeket a hivatalosan meghatározott átváltási árfolyam alapján számítanák át.
Ha pusztán egy egyszerű példában 400 forintos átváltási árfolyammal számolnánk, akkor 400 ezer forintból 1000 euró lenne. Ez csak szemléltető példa, a tényleges majdani átváltási árfolyamról jelenleg természetesen nincs döntés.
A boltokban is megjelenne a kettős árazás
Az euró bevezetését megelőző időszakban várhatóan hosszabb ideig egyszerre jelenne meg a termékek forint- és euróára.
Ennek célja, hogy az emberek hozzászokjanak az új számokhoz és könnyebben észrevegyék az indokolatlan áremeléseket.
Egy 1000 forintos termék például már az átállás előtt megkapná a megfelelő euróárát is.
Az ilyen kettős árazást a korábban eurót bevezető országok is alkalmazták.
Az egyik legnagyobb előny: eltűnne az euró-forint árfolyamkockázat
Kurali az euró előnyei között első helyen említette az árfolyamkockázat megszűnését.
Ez nagyon fontos lehet a magyar gazdaságnak, hiszen Magyarország külkereskedelmének és pénzügyi kapcsolatainak jelentős része euróhoz kötődik.
A vállalatoknak ma folyamatosan számolniuk kell azzal, hogy a forint néhány hónap alatt jelentősen erősödhet vagy gyengülhet az euróhoz képest.
Az euróövezeti tagsággal ez a kockázat a közös valutában zajló ügyleteknél megszűnne.
Az utazás is jóval egyszerűbb lenne
A változás a hétköznapi emberek számára talán külföldön lenne a legkönnyebben érzékelhető.
Ha valaki Ausztriába, Szlovákiába, Horvátországba, Olaszországba vagy Spanyolországba utazik, nem kellene többé forintot euróra váltania.
Ugyanazzal a pénzzel fizethetne Budapesten, Bécsben vagy Madridban.
Nem lenne valutaváltási költség és nem kellene azon gondolkodni, éppen milyen árfolyamon vált a bank vagy a pénzváltó.
A kamatokra is komoly hatása lehet
Az MNB alelnöke szerint a korábbi euróbevezetések tapasztalatai azt mutatják, hogy már maga a hiteles csatlakozási folyamat is mérsékelheti az ország kockázati felárát.
Az eurót bevezető államoknál a csatlakozás közeledtével jellemzően csökkentek az állampapírhozamok.
Ez azért fontos, mert az állam olcsóbb finanszírozása közvetve a teljes gazdaság finanszírozási környezetére hatással lehet.
Kurali szerint a magyar hozamoknál már most is megjelentek ennek bizonyos első jelei, bár a következő évek alakulását természetesen a nemzetközi környezet is jelentősen befolyásolja.
Az infláció az egyik legfontosabb feltétel
Az euróbevezetéshez nem elég egyszerűen azt mondani, hogy egy ország szeretné használni a közös valutát.
Az inflációnak tartósan megfelelő szinten kell lennie.
Az MNB szeptemberben 2,5 százalékra módosította inflációs célját.
Kurali szerint ez jó eséllyel támogatja azt, hogy Magyarország teljesíteni tudja az eurócsatlakozás inflációs követelményét.
A következő évek egyik legfontosabb feladata éppen az lesz, hogy az alacsonyabb infláció ne csak rövid időre, hanem tartósan fennmaradjon.
A költségvetést is rendbe kell tenni
A másik kemény feltétel az államháztartás helyzete.
Az euróhoz fenntartható költségvetési pálya és megfelelő államadóssági helyzet szükséges.
Ez azért lehet különösen nehéz feladat, mert egy ország nem teljesítheti pusztán néhány hónapra a számokat, majd térhet vissza azonnal egy jóval nagyobb hiányhoz.
A konvergenciának hitelesnek és fenntarthatónak kell lennie.
Kurali szerint nincs értelme sokáig várni
Az MNB alelnökének egyik legerősebb üzenete az volt, hogy amennyiben a kormány konvergenciaterve valóban működőképes, Magyarországnak nem érdemes fölöslegesen halogatnia az ERM II-be történő belépést.
Vagyis a jegybank nem egy évtizedekre eltolt, bizonytalan célként kezeli az eurót.
Kurali szerint ha megvan a hiteles gazdasági terv, akkor el kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat.
Az MNB pedig mandátumából és gazdaságpolitikai megfontolásaiból fakadóan támogatná a jogi és gazdasági felkészülést.
A magyarok nagy többsége támogatná az eurót
Kurali előadásában egy feltűnő közvélemény-kutatási adatot is ismertetett.
Eszerint a magyar lakosság mintegy 80 százaléka támogatja az euró bevezetését.
Ugyanakkor mindössze 22 százalék gondolja úgy, hogy Magyarország jelenleg már megfelelően felkészült lenne rá.
Ez látványosan mutatja a különbséget a közös valuta támogatottsága és a gazdaság jelenlegi állapotának megítélése között.
Az euró nem állítaná le a bérek felzárkózását
Az egyik gyakori félelem, hogy az euró bevezetése után egy alacsonyabb bérszintű ország „beragad” az akkori helyzetébe.
Kurali szerint a korábbi csatlakozók tapasztalata ezt nem támasztja alá.
Az euróövezethez csatlakozó országok gazdasági felzárkózása az euró átvétele után is folytatódott.
Magyarország árszínvonala jelenleg az eurózóna átlagának körülbelül 70 százalékánál jár, míg a hazai bérek ennél valamivel lassabban zárkóztak fel.
Az MNB szerint a bér- és árszínvonal felzárkózását ezért különösen figyelni kell a csatlakozás során.
Az árak miatt azért van kockázat
Az euró nem varázspálca, és Kurali az esetleges problémákról is beszélt.
A korábbi euróbevezetések tapasztalatai szerint a csatlakozás körüli visszafogott infláció után később gyorsulhat az áremelkedési ütem.
Ennek számos oka lehet, az árszínvonal felzárkózásától a bérek változásán át a szolgáltatások átárazásáig.
Ezért az euró bevezetését úgy kell előkészíteni, hogy az árstabilitás hosszabb távon is fenntartható legyen.
Spanyolországot és Portugáliát is vizsgálja az MNB
Az MNB nem a nulláról próbálja kitalálni a magyar modellt.
Kurali szerint monetáris politikai szempontból Spanyolország, Portugália és Szlovákia euróbevezetésének tapasztalatai lehetnek különösen érdekesek Magyarország számára.
Költségvetési oldalról pedig Horvátország és Bulgária szolgálhat fontos tanulságokkal.
Az eltérő példákból azt próbálják megérteni, milyen hibákat érdemes elkerülni és milyen gazdasági felkészülés működött jól.
Az egyik legfontosabb döntés majd az átváltási árfolyam lesz
Ma természetesen senki nem tudja megmondani, milyen árfolyamon válthatná le az euró a forintot 2032-ben.
Az addig hátralévő több mint öt év alatt rengeteget változhat a gazdasági környezet és a forint árfolyama.
Az biztos, hogy a végleges átváltási arány meghatározása rendkívül érzékeny gazdaságpolitikai kérdés lesz.
Ha túl erős árfolyamon történik az átállás, az ronthatja az exportáló vállalatok versenyképességét. Ha túl gyenge szinten, annak az árszínvonalra és a vásárlóerőre lehetnek kellemetlen következményei.
Ezért ezt a döntést csak a csatlakozási folyamat végén lehet meghozni.
Nem holnap dobjuk ki a forintot
A 2032-es dátum hallatán könnyű úgy érezni, hogy már el is dőlt a forint sorsa.
Valójában még legalább öt évnyi gazdasági és intézményi munka áll Magyarország előtt.
A most felvázolt menetrend minden egyes pontja feltételekhez kötött.
Ha az ország nem teljesíti időben a kritériumokat, ha késik az ERM II-belépés, vagy ha az árfolyam-stabilitási időszak nem sikeres, akkor a 2032-es időpont is későbbre csúszhat.
Ezért fontos a különbség: dátum már van, végleges döntés még nincs
A keddi bejelentés legfontosabb újdonsága az, hogy az MNB egyik vezetője már konkrét, évre és napra lebontott reális forgatókönyvről beszélt.
Ez azonban még nem azonos egy végleges euróbevezetési határozattal.
A jelenlegi menetrend szerint 2026 őszén jön a gazdasági terv, 2027-ben kezdődhet a jogharmonizáció, 2028-ban következhet egy fontos konvergenciavizsgálat, 2029-ben Magyarország beléphet az ERM II-be, 2031-ben pedig megszülethet a végső döntés.
Ha mindez a tervek szerint történik, akkor következhet 2032. január 1-jén a forint és az euró közötti történelmi váltás.
Öt év múlva teljesen másképp nézhet ki a magyar pénztárca
A változás hatása szinte mindenkit érintene.
A fizetésünket euróban kapnánk, euróban érkezne a nyugdíj, euróban lennének feltüntetve az élelmiszerárak, a lakások, az autók és a szolgáltatások árai is.
Eltűnne az a kérdés, hogy éppen 390, 410 vagy 430 forintot kell-e adni egy euróért.
A forint pedig fokozatosan ugyanoda kerülne, ahová a német márka, az osztrák schilling, a szlovák korona vagy a horvát kuna: a történelembe.
2032. január 1. lett az első igazán konkrét céldátum
Kurali Zoltán keddi előadása tehát fontos fordulat az euróról szóló magyar vitában.
Az MNB alelnöke szerint a kormány által vállalt 2030-as maastrichti megfelelésből egy 2031-es euróövezeti döntés és egy 2032. január 1-jei technikai átállás következhet.
Ehhez Magyarországnak előbb rendeznie kell a gazdasági mutatóit, megfelelően alacsony inflációt és fenntartható költségvetési pályát kell elérnie, jogharmonizációt kell végrehajtania, majd legalább két évet kell eltöltenie az euró előszobájának számító ERM II-ben.
Ha minden állomást sikerül teljesíteni, 2031 szilvesztere valóban az utolsó olyan szilveszter lehet, amikor Magyarországon még a forint a hivatalos fizetőeszköz.
De a kulcsszó egyelőre továbbra is az, hogy: lehet.
Forrásellenőrzés: Magyar Nemzeti Bank, Portfolio Back to Europe konferencia, Kurali Zoltán nyilvános előadása, Európai Bizottság.