A devizahitelesek 266 milliárdját talicskázhatták ki az MNB-ből a Fidesz alatt
Újabb súlyos állítás hangzott el a Magyar Nemzeti Bank történetének egyik legnagyobb pénzügyi botrányáról. Róna Péter közgazdászprofesszor, a jegybank korábbi felügyelőbizottsági tagja a HVG-nek adott interjújában arról beszélt, hogy a Matolcsy György elnöksége alatt az MNB-ből alapítványokhoz került 266 milliárd forint valójában a devizahitelesek pénze volt. A kijelentésre Z. Kárpát Dániel is reagált, aki szerint végre igazságot kell szolgáltatni a károsultaknak.
A 2026. november 10-én megjelent HVG-interjúban Róna egy olyan összefüggésre hívta fel a figyelmet, amelyről az MNB-botrány kapcsán eddig jóval kevesebb szó esett. Miközben a nyilvánosság elsősorban azt próbálja kideríteni, hová került a jegybanki alapítványok vagyona, a közgazdász szerint azt sem szabad elfelejteni, hogyan keletkezett a pénz. A felvetés különösen érzékenyen érintheti azt a több százezer magyar családot, amelynek életét korábban a devizahitelek árfolyamváltozásai nehezítették meg.
Róna Péter szerint a devizahitelesek pénze került az alapítványokhoz
Az MNB 2013 és 2016 között összesen 266,5 milliárd forintnyi vagyont adott át a Pallas Athéné-alapítványoknak. A hivatalos cél a közgazdasági oktatás, a kutatás és a pénzügyi műveltség támogatása volt. A pénzt azonban később bonyolult befektetési konstrukciókba helyezték, és az Állami Számvevőszék vizsgálatai súlyos gazdálkodási problémákat tártak fel.
Róna állításának pénzügyi hátterét a 2014-es devizahitel-forintosítás adja. A jegybank jelentős árfolyamnyereséget ért el, amikor a bankoknak devizát biztosított a hitelek átváltásához. Az MNB annak idején maga közölte, hogy a forintosítás nyomán mintegy 136 milliárd forintos nyeresége keletkezett. Az éves jegybanki árfolyamnyereség ennél is nagyobb volt, bár annak nem kizárólag a lakossági devizahitelek átváltása volt a forrása.
Róna értelmezése szerint ezért a jegybanki alapítványokba helyezett pénzt nem lehet teljesen függetleníteni a devizahitelesek által viselt terhektől. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a teljes 266 milliárd forint közvetlenül az adósok számláiról származott volna. A konkrét pénzügyi kapcsolat és az esetleges kártérítési jogosultság külön bizonyítást igényelne.
Ez is érdekelhet
Z. Kárpát Dániel azonnal reagált
A HVG cikkére Z. Kárpát Dániel politikus is felhívta a figyelmet Facebook-oldalán. Bejegyzésében Róna Péter megállapítását emelte ki, amely szerint az MNB-ből kikerült 266 milliárd forint a devizahitelesek pénze volt.
„Jöjjön el végre az igazságtétel!” – írta Z. Kárpát, aki hosszú évek óta foglalkozik a devizahiteles családok helyzetével. A politikus reakciója azt jelzi, hogy a jegybanki vagyonvesztés ügye újra összekapcsolódhat a devizakárosultak korábbi követeléseivel.
A teljes alapítói vagyon elveszhetett
A botrány súlyát tovább növeli, hogy a PADME alapítvány és vagyonkezelője 2025 decemberében közzétett pénzügyi beszámolója szerint a befektetéseken elszenvedett értékvesztés elérte a 270 milliárd forintot. A Telex akkori beszámolója alapján az alapítvány eredeti, 266 milliárdos vagyona gyakorlatilag teljes egészében elveszett.
Matolcsy György korábbi jegybankelnök ugyanakkor vitatta a vagyon eltűnéséről szóló értelmezéseket. Álláspontja szerint a pénz jelentős része ingatlanokhoz és befektetésekhez kapcsolódó vagyonelemekben továbbra is megvan, és a piaci értékcsökkenést nem lehet egyszerűen azonosítani az eltulajdonítással.
Róna Péter már korábban is felvetette a döntéshozók felelősségét. Egy áprilisban megjelent írásában arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak azt kell vizsgálni, mi történt a pénzzel az alapítványokon belül, hanem azt is, kik és milyen döntésekkel engedélyezték a hatalmas vagyon átadását.
A devizahitelesek szempontjából most az a legfontosabb kérdés, hogy Róna Péter állítása alapján megállapítható-e bármilyen konkrét jogi és pénzügyi igény. A HVG-interjú önmagában nem bizonyítja, hogy a károsult családoknak közvetlenül visszajárna a 266 milliárd forint, de ismét ráirányítja a figyelmet az MNB alapítványi vagyonának eredetére és a korábbi döntéshozók felelősségére.
Forrás: HVG – Szentgyörgyi Rita Róna Péterrel készült, 2026. november 10-i interjúja; Z. Kárpát Dániel Facebook-bejegyzése; a Magyar Nemzeti Bank éves jelentései; Telex és 24.hu korábbi tényfeltáró beszámolói.