Tegnap este a kislányommal álltunk a sorban ebben a vidéki áruházban, amikor is olyat tett az idős néni előttünk, amit soha nem fogok tudni elfelejteni:
Egy egyszerű bevásárlás is hozhat olyan pillanatokat, amelyek örökre megmaradnak az ember szívében. Sz. Ildikó története pont ilyen. Ő maga mesélte el, hogyan vált egy váratlan helyzetből megható tanulság.
„Ez ma történt velem egy vidéki áruházban.”
A kislányommal álltunk a pénztárnál, előttünk egy idős néni próbált fizetni. A kosarában csak alapvető élelmiszerek voltak, semmi luxus, de mellette ott lapult két tábla Milka csoki és egy doboz sütemény. Rögtön arra gondoltam, talán az unokáival fog találkozni, és ezek nekik szólnak.
Amikor azonban a fizetésre került sor, a néni kiborította a pénztárcájából az összes aprót, és kiderült, hogy nem elég a teljes összegre. 650 forint hiányzott. A pénztáros ekkor egy türelmetlen és lekezelő hangnemben odaszólt neki:
„Mit akar visszatenni ezekből?”
Ekkor léptem közbe. Azonnal felajánlottam, hogy kifizetem a hiányzó összeget. A néni először tiltakozott, nem akarta elfogadni a segítséget. A pénztáros rám nézett, és flegmán megkérdezte:
„Miért fizeti ki, mikor nem is ismeri?”
Nem is válaszoltam neki. Csak kifizettem a hiányzó összeget. Hiszen miért is kellene ismernünk valakit ahhoz, hogy segítsünk rajta?
Miután végeztünk a kasszánál, a néni megvárt minket. Könnyes szemekkel átölelt engem és a kislányomat, és azt mondta:
„Hatalmas boldogság látni, hogy léteznek még ilyen kedves emberek.”
A tekintete olyan mély hálát sugárzott, hogy azt soha nem fogom elfelejteni.
Ez a pillanat emlékeztetett arra, hogy egy apró gesztus is hatalmas különbséget jelenthet valakinek az életében.