– a 41. életévtől: + 8 munkanap (összesen 28 nap szabadság jár éves szinten 2024)

– a 43. életévtől: + 9 munkanap (összesen 29 nap szabadság jár éves szinten 2024)

– a 45. életévtől : +10 munkanap ((összesen 30 nap szabadság jár éves szinten 2024-)

Pótszabadság a gyerek száma szerint 2024-ben

A fenti szabadnapokon túl pótszabadság jár a gyermekek száma után is minden évben. Gyermek után járó pótszabadság – először a gyermek születésének évében, utoljára abban az évben jár, amikor 16. életévét betölti; mindkét szülőt megilleti.

Szabadság 2024 – gyerek száma alapján:

– 1 gyermek után 2 munkanap pótszabadság jár

– 2 gyermek után 4 munkanap pótszabadság jár

– kettőnél több gyermek után 7 munkanap pótszabadság jár

Ezek a napok tehát hozzáadódnak az életkor szerint járó szabadságokhoz és együtt adják ki az éves szinten járó szabdságok számát.

Példa számítás – szabadságok száma 2024

Pl. Ön 36 éves és 2 gyereke van, akik 16 évnél fiatalabbak. Hány nap szabdság jár tehát Önnek 2024-ben?

1. lépés: Számoljuk ki, hogy a kor (36 éves) alapján mennyi szabadságot kaphat:

Válasz: 25 nap

2. lépés: Számoljuk ki, hogy a 2 gyerek után mennyi pótszabadság jár:

Válasz: 4 nap

3. lépés: Adjuk össze a két adatot:

25 + 4 = 29 nap szabadság jár a részünkre 2024-ben.

A szabadság kiadása és nyilvántartása 2024

A szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége, a kiadás előtt azonban a munkáltatónak meg kell hallgatnia a munkavállalót. A szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak tartama legalább tizennégy összefüggő naptári napot elérjen, de ettől az előírástól a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.

A munkaviszony első három hónapját kivéve a munkavállaló jogosult arra, hogy hét munkanap szabadságot – év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb két részletben a kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató.

A szabadságra való jogosultság 2024-ben a Munka törvénykönyve szerint

A szabadságnak a munkavállaló pihenését, regenerálódását szolgáló rendeltetéséből következik, hogy az alapvetően a ténylegesen munkában töltött idő után illeti meg a munkavállalót minden naptári évben.

Mindazonáltal a törvény tényleges munkavégzés hiányában is munkában töltött – így szabadságra jogosító – időnek minősíti a következő időtartamokat:

– a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés időtartama (ilyennek minősülnek például a pihenőnapok, pihenőidők vagy a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként biztosított szabadidő),

– a szabadság időtartama,

– a szülési szabadság időtartama,

– a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja,

– a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség (a naptári évre esőegyes keresőképtelenségek tartamát össze kell számítani),

– a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladótartama,

Az Mt. a korábbiakhoz képest általánosságban szűkebben szabja meg a tényleges munkavégzés nélkül szabadságra jogosító időtartamok körét (az előző Mt. szerint szabadság járt a betegség miatti keresőképtelenség és a tartalékos katonai szolgálat teljes időtartamára, de a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára is), azonban a munkavállalóra nézve kedvező változásokkal is találkozhatunk (a reprodukciós eljárás és az önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat időtartama nem jogosított szabadságra a korábbi szabályok szerint).

A szabadság naptári évente illeti meg a munkavállalót. Ha a munkavállaló munkaviszonya az év közben kezdődött vagy szűnt meg, részére a szabadság arányos része jár, a számítás során a fél napot elérő töredéknapot egész munkanapnak (szabadságnapnak) kell tekinteni.