Egyéb
Meggyilkolták Karikó Katalin rokonait
Sötét titok: meggyilkolták Karikó Katalin rokonait
Egy sötét rejtély, egy titokzatos gyilkosság és a Nobel-díjas kutatóbiológus, Karikó Katalin, aki valahogy összefonódik ezzel az eseménnyel. Mi köti össze a világhírű tudóst ezzel a megdöbbentő bűnténnyel? Most derült ki az igazság és az összefüggések, amelyek a történet mélyére vezetnek.
A blikk.hu beszámolója szerint Karikó Katalin, a frissen kitüntetett Nobel-díjas kutatóbiológus, önéletrajzi könyvében egy megrázó családi tragédiáról számol be.
A könyvben leírja, hogy ükszülei Kunhegyesen rablógyilkosság áldozataivá váltak. Bár Karikó részletekbe nem bocsátkozik az esettel kapcsolatban, Dulai Péter író és kriminológus kutatásai során kiderítette, hogy több ember is gyanúsítottak, de egyikük ellen sem sikerült bizonyítékokat találni.
Karikó Katalin “Áttörések” című önéletrajzában nemcsak erről az esetről, hanem sok más, hihetetlennek tűnő eseményről is ír. Például mesél arról az alkalomról, amikor kislánya plüssmackójába rejtve csempészett valutát, és ezzel Brüsszelbe repült.
Dulai Péter, az “Élet elleni bűncselekmények” oldal szerkesztője figyelt fel a tragédiára, melyet Karikó is említett. Karikó így írt az 1934-es esetről: „Anyuka dédszüleit meggyilkolták. Ennél többet nem tudok. Nem tudom megmondani, ki tette és miért, csak annyit tudok, hogy a Kunhegyesen élő Szász Károlynak és feleségének élete hirtelen és erőszakosan ért véget.” Dulai Péter a korabeli lapokban is utánajárt az esetnek, és egy 1943-ban, a Magyar Országos Tudósítóban megjelent törvényszéki közleményből tudott meg többet az ügyről.
„Az anyag elolvasása után elmondható, hogy nem csak Karikó Katalin nem tudja, ki/kik követte/követték el az ükszülei sérelmére elkövetett bűncselekményt, az ügy ugyanis felmentéssel zárult. Pontos dátumot egyébként nem találtam, de a kettős rablógyilkosság pár nap eltéréssel éppen 89 éve történt. A kunhegyesi kettős rablógyilkosság vádlottját a tábla felmentette” —jegyezte meg Dulai.

Csendőrök gyilkost keresnek / Fotó: Magyar csendőr archív
A vádlottat annak ellenére felmentették, hogy beismerte a kettős gyilkosság elkövetését.
Mint a korabeli tudósításban olvasható a Karikó ükszülei ellen elkövetett szörnyűségről, „egy ismeretlen fiatalember éjszaka behatolt Szász Károly gazdálkodó lakásába, ahol közvetlen közelről Szász Károlyt pisztollyal háromszor fejbe lőtte, majd Szász Károlynét ölte meg ugyancsak pisztolylövéssel. A gazdálkodó házaspár a gyilkos merénylet folytán életét vesztette. A tettes ugyanakkor 3500 pengőt elrabolt. A Szász házaspár rablógyilkossági esetében a gyanú Gonda /Kasza/ Istvánra terelődött, aki bejáró cseléd volt Szászéknál. Csendőri nyomozás során ez a gyanúsított a kettős rablógyilkosság elkövetését beismerte. A csendőrség huszonnégy pontba foglalta össze azokat a gyanúokokat, amelyek Gonda terhére felmerültek. A gyanúsított azonban hamarosan visszavonta a beismerő vallomását s mert döntő bizonyíték nem merült fel ellene, az ügyészség megszüntette a további eljárást és Gondát szabadlábra helyezte.”
Az ügyben a csendőrség azonban tovább nyomozott, és a gyanú ekkor már egy bizonyos Geszti Miklósra terelődött. Őt 1935. február 15-én letartóztatták, de öt nap múlva ő is szabadlábra került és vele szemben is megszüntette a nyomozást az ügyészség. Két évvel később többrendbeli rablógyilkosság és egyéb bűncselekmények miatt eljárás indult egy Szunyogh Lajos nevű egyén ellen, aki a csendőrségen történt kihallgatása során, illetve a törvényszéki elmeorvos szakértők előtt is beismerte, hogy a Szász Károly és neje elleni rablógyilkosságnak ő a tettese. A vizsgálóbíró előtt azonban már visszavonta ezt a vallomását, az ügyészség pedig ellene – bizonyítékok hiánya miatt – nem emelt vádat.

Egy kisújszállási tanyát ellenőriznek a csendőrök
Négy évig semmi nem történt, de 1941-ben egy névtelen feljelentés érkezett a szolnoki ügyészséghez, amely a Szász-féle rablógyilkosság elkövetésével egy Ibolya nevű ügyvédet és egy Horog nevű kocsmárost vádolt és Geszti Miklóst azzal gyanúsította, hogy a birtokában egy pénzverőgépet őriz. Megindult a nyomozás és Geszti Miklóst letartóztatták „annál is inkább, mert gyanú merült fel ellene, hogy kémkedés bűntettét is elkövette. Többször kihallgatták, amikor tagadta a kémkedést és a pénzgyártást, de a Szász-féle gyilkosságot magára vállalta”. Ám közben Geszti Miklóst újból kihallgatták, és ő a kétrendbeli rablógyilkosság bűntettét „ez alkalommal is töredelmesen beismerte”.
Ettől még az ügy nem zárult megnyugtatóan. 1941. október 16-án a vizsgálóbíró előtt már a beismerő vallomásait mind visszavonta. Az ügyészség azonban most már vádat emelt ellene egy korábbi rablógyilkosság miatt – amelyben a tettes 2000 pengőt rabot el, és amelyet szintén magára vállalt –, és megvádolta Karikó ükszülei megölésével is, így került az ügy a szolnoki törvényszék elé.
„A főtárgyaláson a vádlott tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését. Kihallgattak több tanút, de ezeknek a vallomása nem nyújtott elegendő terhelő bizonyítékot a vádlott terhére, aki azzal is védekezett, hogy az előző beismerő vallomásokat kényszer hatása alatt tette“. A bizonyítási eljárás befejezése után a szolnoki törvényszék felmentette Geszti Miklóst az ellene emelt vád alól olyan indokolással, hogy noha gyanúokok felmerültek ellene, azonban ezek bizonyító erővel nem bírnak, tehát a vádlottat fel kellett menteni. Elrendelték egyben a szabadlábra helyezését is. „A királyi ügyészség fellebbezése folytán a budapesti királyi tábla dr. Szabó József elnöklésével tárgyalta ezt a bűnügyet. Az iratok részletes ismertetése, majd a perbeszédek elhangzása után a tábla a törvényszék felmentő ítéletét helybenhagyta.”
