Egyéb
Nők 40+ nyugdíj 2024 – Most érkezett a hír a NŐK 40 ÉV utáni Nyugdíjba vonulásáról – VÁLTOZÁSOK!
Nők 40+ nyugdíj 2024 – 5 perce érkezett a hír a Nők 40 év utáni nyugdíjba vonulásáról!
Nők 40+ nyugdíj 2024 – 5 perce érkezett a hír a Nők 40 év utáni nyugdíjba vonulásáról!A nők kedvezményes öregségi nyugdíja minden szempontból öregségi nyugdíjnak minősül. Erre a saját jogú nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik. A jogosultsági időnek csak a keresőtevékenységgel szerzett és a gyereknevelésre tekintettel folyósított ellátás alapján elismert szolgálati idő minősül.
Fő szabály szerint a 40 év jogosultsági időn belül legalább 32 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idővel kell rendelkezni, azaz a gyermeknevelésre tekintettel elismerhető jogosultsági idő a 40 éven belül, legfeljebb 8 év lehet, de a nyugdíj 40 év keresőtevékenység alapján is megállapítható.
Eltérő szabály vonatkozik azokra a nőkre, akik 5 vagy több gyermeket neveltek fel. Esetükben a 40 év jogosultsági időn belül a 32 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő feltétel 5 gyermek esetén egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de legfeljebb 7 évvel csökken. Ilyen módon például 5 gyermek nevelése esetén a jogosultság megállapításához a 40 év jogosultsági időn belül legalább 31 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő és legfeljebb 9 év gyermeknevelésre tekintettel elismert szolgálati idő szükséges. A 40 éven belül legfeljebb 25 évre csökkenhet a keresőtevékenységgel megszerzett szolgálati idő feltétel.
Annak az igénylőnek, aki gyermekek otthongondozási díjában részesült, vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekre tekintettel részesült ápolási díjban, vagy 1998. január 1-jét megelőzően gyermekek otthongondozási díjának minősülő szolgálati időt szerezett, a 40 év jogosultsági időn belül 30 év keresőtevékenység szükséges.
Milyen időszak minősül jogosultsági időnek?
Jogosultsági időnek az az időszak minősül, amely alatt az igénylő kereső tevékenységet folytatott, illetve azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban állt, vagy a gyermeke nevelésére tekintettel olyan ellátásban részesült, amelynek folyósítása szolgálati időnek számít. Ebből a szempontból a saját gyermek, a nevelt vagy örökbefogadott gyermek, vagy unoka nevelése, otthoni gondozása címén szerzett idő is elfogadható.
Tehát nem minden szolgálati időként elismerhető időszak vehető jogosultsági időként is figyelembe, mert a jogosultsági idő a szolgálati időnél szűkebb kategória.
Keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő lehet:
- munkaviszony,
- az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás időtartama,
- az egyszerűsített foglalkoztatás időtartama,
- a szakmunkás tanuló kötelező nyári gyakorlatának időtartama,
- a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatának időtartama,
- az egyéni vagy társas vállalkozói tevékenység időtartama,
- a megbízási jogviszony időtartama,
- az 1998. január 1. és 1999. december 31. között kapott végkielégítés alapján elismerhető időtartam,
- minden más olyan időszak, amely keresőtevékenységre tekintettel került elismerésre pl. kisiparosként, gazdasági munkaközösség tagjaként, egyéni gazdálkodóként, ügyvédi munkaközösség tagjaként, közjegyzőként, a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként eltöltött időtartam.
Az alábbi jogviszonyokban a keresőtevékenység teljes időtartama szolgálati időnek, ezen belül jogosultsági időnek minősül, függetlenül attól, hogy ezekben az esetekben a nyugdíj számítása során csak a járulékfizetésnek megfelelő arányos időszak kerül figyelembevételre:
- részmunkaidős foglalkoztatás,
- főállású kisadózói jogviszony,
- kisadózó vállalkozói jogviszony,
- őstermelői jogviszony.
A gyermeknevelésre tekintettel elismerhető szolgálati idő:
- a terhességi-gyermekágyi segélyben részesülés időtartama,
- a csecsemőgondozási díjban részesülés időtartama,
- örökbefogadói díjban részesülés időtartama,
- gyermekgondozási díjban részesülés időtartama
- gyermekgondozást segítő ellátásban részesülés időtartama,
- gyermekgondozási segélyben részesülés időtartama,
- gyermeknevelési támogatásban részesülés időtartama,
- gyermekek otthongondozási díjában részesülés időtartama
- a gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban részesülés időtartama
- az 1998. január 1-jét megelőzően a tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek gondozása, ápolása miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama.
Milyen szolgálati idő nem ismerhető el jogosultsági időként?
Nem minősül jogosultági időnek:
- a munkanélküliség esetére nyújtott ellátások folyósításának időtartama,
- a megállapodás alapján szerzett szolgálati idő,
- a kötelező nyári gyakorlat időtartamán kívül a szakmunkás tanulói tanulmányok időtartama,
- a nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok időtartama,
- az 1998. január 1-jét megelőzően – nem gyermekgondozás, vagy ápolás miatt igénybe vett – fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja,
- a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz (passzív táppénz) időtartama.
Hogyan kell igényelni a nők kedvezményes öregségi nyugdíját?
A nők kedvezményes öregségi nyugdíjának megállapítását is – az öregségi nyugdíjjal megegyezően -, a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivataltól kell igényelni, az „Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény” nyomtatvány benyújtásával.A nyugdíjigényt személyesen, postán és elektronikusan is be lehet nyújtani.Személyesen az illetékes fővárosi, vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán lehet benyújtani.Postán történő benyújtás esetén a borítékra a címzett kormányhivatal nevét és a 1916 Budapest egységes postacímet kell ráírni.Elektronikusan az elektronikus azonosítással rendelkező személyek a www.magyarorszag.hu honlapon nyújthatják be az ellátás megállapítása iránti igényüket.Az igényt a kérelmező törvényes képviselője (gondnoka) vagy meghatalmazottja is előterjesztheti, a képviseletre vonatkozó okirat csatolásával.
Mit kell mellékelni a nyugdíjigényhez?
Az igényhez mellékelhetőek olyan időszakra vonatkozó dokumentumok, amelyek korábban még el nem ismert szolgálati időre vonatkoznak. Ilyen igazolás lehet többek között:
-
- munkakönyv, foglalkoztatói igazolás, igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról, bedolgozói kiskönyv, mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyv,
- 1998. előtti időszakra vonatkozó főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél, ipari tanuló munkakönyv, szakmunkástanulói bizonyítvány, egészségügyi vagy mezőgazdasági szakiskolai bizonyítvány, oklevél vagy szakképző iskolai tanulószerződés.
Az igénybejelentő nyomtatványhoz az alábbi pótlapok is kitölthetőek:
- foglalkoztatásra vonatkozó adatok megadásához használatos pótlap itt tölthető le;
- önálló tevékenységre vonatkozó adatok megadásához használatos pótlap itt tölthető le;
- gyermekekre vonatkozó adatok megadásához használatos pótlap itt tölthető le.
Az igény elbírálásához be kell nyújtani továbbá minden olyan dokumentumot, amely a gyermeknevelésre tekintettel elismerhető szolgálati időre vonatkozik. Ilyen lehet például: a gyermek születési anyakönyvi kivonata, a gyermek tartós betegségére, vagy súlyos fogyatékosságára tekintettel engedélyezett fizetés nélküli szabadságra vonatkozó munkáltatói okirat, a gyermek ápolása, gondozása miatt folyósított ápolási díjra vagy gyermekgondozási segélyre vonatkozó iratok, méltányosságon alapuló gyermekgondozási segély megállapítására, folyósítására vonatkozó iratok, stb.
Mikortól állapítható meg a nők kedvezményes öregségi nyugdíja?
A nők kedvezményes öregségi nyugdíját legkorábban az igény benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani, ha azon a napon a jogosultsági feltétel – azaz a 40 év jogosultsági idő megszerzése – teljesül.
Hogyan számítják ki a nők kedvezményes öregségi nyugdíjának összegét?
A nők kedvezményes öregségi nyugdíja öregségi nyugdíjnak minősül, ezért annak összegét az öregségi nyugdíj összegének kiszámítására vonatkozó szabályok alapján kell meghatározni. Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. A nyugdíj összegének kiszámításához a jogosultsági időnek nem minősülő szolgálati idő napjait is figyelembe kell venni.
A nyugdíj alapját képező átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért, nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem alapján kerül meghatározásra.
A nők kedvezményes öregségi nyugdíja mértékének megállapításához az arányos szolgálati idő számítást is alkalmazni kell. Csak a járulékfizetésnek megfelelő arányos időszak vehető figyelembe, ha a minimálbérnél alacsonyabb összeg után történt a járulékfizetés az alábbi esetekben:
- részmunkaidős foglalkoztatás,
- főállású kisadózói jogviszony,
- kisadózó vállalkozói jogviszony,
- őstermelői jogviszony.
A nyugdíj összegét a számításhoz figyelembe vehető szolgálati idő és a havi átlagkereset arányában az alábbiak szerint kell kiszámolni.
| Szolgálati idő | Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset százaléka |
| 15 év | 43% |
| 16-25 év | további 2 % szolgálati évenként |
| 26- 36 év | további 1% szolgálati évenként |
| 37 – 40 év | további 1,5% szolgálati évenként |
| 41 – 49 év | további 2 % szolgálati évenként |
| 50 év, vagy ennél több | 100% |
Befolyásolja-e a magán-nyugdíjpénztári tagság az öregségi nyugdíj összegét?
A magán-nyugdíjpénztári tagság abban az esetben befolyásolja a nyugdíj összegét, ha az igénylő 2010. október 1-je előtti időszakra magán-nyugdíjpénztári tagdíjat fizetett, és
- az öregségi nyugdíj megállapításakor a magán-nyugdíjpénztári tagsága fennáll, vagy
- a magán-nyugdíjpénztári tagsága úgy szűnt meg, hogy az egyéni számláján lévő összeget nem utalta át az államháztartás részére.
Ebben az esetben az öregségi nyugdíj csökkentett összegben kerül megállapításra.
A teljes összegű nyugdíj megállapítása érdekében vissza lehet lépni az állami nyugdíjrendszerbe a nyugdíj igénylésekor, vagy azt követően is. Ebben az esetben az átutalást követően az öregségi nyugdíj összege a megállapítás kezdő napjára visszamenőlegesen csökkentés nélkül kerül megállapításra.
Mit kell tenni, ha nem ért egyet a nyugdíjhatározattal?
Fellebbezésre nincs lehetőség. Ha a határozat jogszabálysértő, akkor ellene 30 napon belül kereset benyújtásával lehet kérni, hogy vizsgálja felül a lakóhely szerint illetékes közigazgatási kollégiummal működő törvényszék.
A keresetlevelet illetékmentesen a döntést hozó nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni.
