Pénzügy
Nincs többé óraleolvasás, nem kell többé villanyóra Május 1-től!
Nincs többé óraleolvasás, nem kell többé villanyóra Május 1-től! Több mint 10 milliárdos beruházással fejlesztik a magyar villamosenergia-hálózatot. Az E.ON több mint 165 ezer okosmérőt telepít szolgáltatási területén. A magyar hálózat már ott tart, hogy amikor süt a nap – a Paksi Atomerőművel kiegészítve – már tudja fedezni a hazai fogyasztást.
Mintegy 10,1 milliárd forintból több mint 165 ezer új okosmérőt telepít szolgáltatási területén az E.ON Hungária Csoport – jelentette be csütörtökön a cégcsoport. Ezek a mérőórák már képesek arra – szemben a hagyományos fogyasztásmérő berendezésekkel –, hogy leolvasásuk távolról is lehetséges, tehát a fogyasztóknak már nem kell a villanyóra leolvasással bíbelődniük.
A készülék által az E.ON-hoz küldött adatok révén a hibák felderítésében és javításában is új lehetőségek nyílnak. Az okosmérők a napelemmel rendelkező háztartások számára is nélkülözhetetlenek, segítségükkel az áramfelhasználás mellett az esetleges betáplálás is nyomon követhető – hangzott el a beruházás csütörtöki bejelentésén.
A projekt Széchenyi Terv Plusz keretében meghirdetett Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) pénzügyi forrásainak felhasználásával, a magyar kormány előfinanszírozásával és támogatásával valósul meg.
Fontos mérföldkő ez a fejlesztés, mely nem csak az ügyfelek kényelmét növeli, de támogatja a felelősségteljes energiafogyasztás kultúráját, ami a fenntarthatóbb energiafogyasztást tesz lehetővé
– fogalmazott Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója. Elmondta azt is, hogy az infrastruktúra fejlesztése általában a színfalak mögött történik, a fogyasztók ezt nem látják, mégis ez az elosztóhálózatok, valamint magának az energiaátalakulásnak a gerince. Ezek a fejlesztések egy modern, hatékony, digitális hálózat előfeltételei.
Nincs többé óraleolvasás, nem kell többé villanyóra Május 1-től!
A hálózatfejlesztésekről elmondta, hogy az E.ON összesen 1 milliárd eurót tervez befektetni közép távon.
A megújulókra való átállásnak – különösen napelemek esetében – elengedhetetlen feltétele a hálózat fejlesztése, de ezek a kihívások pontos tervezést és megfelelő szabályozást igényelnek – közölte Guntram Würzberg.
Az elnök-vezérigazgató elmondta azt is, hogy ezek az okosmérők már túllépték a hagyományos villanyóra szerepüket: már valóságos információközpontokként lehet rájuk tekinteni. „Részletes, naprakész adatokkal szolgálnak, melyek lehetővé teszik többek közt, hogy javítsák a szolgáltatás minőségét” – közölte, hozzátéve, hogy a mérőórák fejlődése jelentősen javítja az elektromosáram-használatát, „nem kell foglalkozni a mérők leolvasással”, olyanná válik a szolgáltatás, „mint egy telekommunikációs cégnél, onnan is érkezik a számla, a fogyasztónak nincs ezzel különösebb dolga”.
Olcsóbb az okosmérő, mint a műanyag doboz, amibe beleteszik
A 10,1 milliárdos hálózatfejlesztés 165 ezer okosmérő telepítését jelenti, amiben a telepítés minden költsége benne van – persze bizonyos feltételeknek meg kell felelni. Ezt a két számot leosztva egymással az jön ki, hogy egyetlen mérő telepítése körülbelül 61 ezer forintba kerül – és ebben már benne van a mérőóra költsége is. Ez az összeg pedig nagyságrendileg kisebb, mint magának a mérőóra „helyének”, a „fogyasztásmérő szekrénynek” az ára, ami lényegében egy műanyag doboz. Ezt a dobozt mindössze néhány cég gyártja Magyarországon, ára pedig bőven 100 ezer forint felett van. A két ár közti jelentős különbözetet az adhatja, hogy olyan nagy mennyiségben rendelt be az E.ON okosmérőket, hogy a „mennyiségi kedvezmények” miatt alakulhatott ki ez a furcsa anomália – tudta meg az Economx a cég sajtótájékoztatóján.
Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár a magyar energiarendszer megújításáról azt mondta, hogy a beruházások révén a magyar fogyasztók sokkal pontosabb információkkal rendelkeznek majd a saját fogyasztásukról, így sokkal tudatosabban tudják majd felhasználni az energiát.
Elmondta azt is, hogy az E.ON hálózatfejlesztése uniós forrásokból valósul meg, amelyet a kormány előfinanszíroz, tehát nem várják meg, míg az uniós források megérkeznek.
„Országszerte 20 milliárd forintból valósul meg az okosmérők telepítése, ez 290 ezer okosmérőt jelent, ennek több mint felét az E.ON adja”
– fogalmazott az Energiaügyi Minisztérium államtitkára.
Szerinte a nemzetközi geopolitikai helyzet nem könnyebbedett az elmúlt időszakban – háború, szankciós politika –, és ebben a környezetben kell megvalósítani a zöld átmenetet. „Nem csak megvalósítani, de fel is kell gyorsítani! Ebben nagyon nagy segítséget jelentenek az uniós források” – mondta az államtitkár. Erre az átmenetre több mint 2000 milliárd forintot fordítana a kormány – a fejlesztések főképp a villamos energiát és földgázt érintik.
Már több mint 6000 megawattnyi energiát termelnek a napelemek, tehát
amikor süt a nap, a napelemek – kiegészítve a Paksi Atomerőművel – már fedezik a hazai energiafelhasználást.
Amikor nem süt nap
Amikor nem süt nap, akkor viszont már más a helyzet. A legfőbb kérdés az Steiner Attila szerint, hogy a megtermelt energiát hogyan tudjuk eltárolni. Erre, illetve tárolókapacitások létrehozására 200 milliárdot különítettek el különböző pályázatok formájában. „Ezek ha meglesznek, még több megújuló energiát termelő egységet tudunk felengedni a hálózatra” – tette hozzá az államtitkár.
Megdupláztuk a korábbi célszámot 2030-ra, már 12 ezer megawattnyi kapacitást szeretnénk elérni az évtized végére
– jelentette ki Steiner Attila, aki hozzátette, hogy vizsgálják a geotermikus energiát és a biogáz szélesebb körű felhasználását is.
Az ellátásbiztonság érdekében alaperőművekre is szükség van, a kormány megkezdi a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását is, ahogy továbbra is tervben van Paks II. megépítése is. A kiegyenlítő energia érdekében pedig három gázerőmű is épül.
„Ha ezek megvannak, akkor Magyarország olyan villamosenergia-rendszerrel rendelkezik majd, amely egy robusztus rendszer lesz, be tudja fogadni megújulókat is” – fogalmazott az államtitkár.
