Egyéb
Negyvennégy év után derült ki az igazság: szörnyű kínok között pusztult el a szovjetek űrkutyája, Lajka
Negyvennégy év után derült ki az igazság: szörnyű kínok között pusztult el a szovjetek űrkutyája, Lajka
Negyvennégy év után derült ki az igazság: szörnyű kínok között pusztult el a szovjetek űrkutyája, Lajka
Szíjakkal erősítették a tartályhoz, nem tudott lefeküdni és megfordulni, végül iszonyatos kínok között pusztult el az űrbenLajka, a szovjet kutya. Az eb Moszkva utcáin élte a kóbor kutyák keserű, de szabad életét, amikor befogták és kiválasztották, hogy a hidegháborús űrversenyben a Szputnyik-2 utasa legyen. Akár egy Disney-rajzfilm is lehetne a kóbor ebről, amelynek élete álma teljesül, s első űrhajósként válhat híressé fajtársai között… Csak a folytatás a valóságban nem végződött happy enddel. Lajkának végül az űrkapszula lett a koporsója. Vajon hiábavaló volt a halála?
Lajkát tíz kóbor ebtársával együtt választották ki a szovjetek, hogy 1957-ben kikerüljön közülük az az egy kutya, akit – a világtörténelemben először – fellőttek az űrbe. Az amerikai–szovjet űrverseny hajnalán Lajkára esett a választás, az állat pedig segített megválaszolni a kérdést, jelesül, hogy az űrben tartózkodás túlélhető-e számunkra.
Az űrkorszak elején a tudósoknak nem volt ismeretük arról, hogy az ember egyáltalán képes-e életben maradni, ha elhagyja a földi légkör. Arról sem volt megnyugtató információjuk, hogy az olyan szokatlan körülmények a kozmoszban, mint a súlytalanság, milyen hatást gyakorolhatnak az emberi szervezetre.
A szakemberek a kutatásaikhoz a kezdetektől „állati segítséget” vettek igénybe, hogy az így begyűjtött információk alapján teljes biztonsággal megállapíthassák, képesek-e embert küldeni a világűrbe. Az első próbálkozásokkor szuborbitális repülések, azaz űrugrások voltak: ilyenkor az űreszköz feljutott a felső légkörbe, de nem érte el a Föld körüli pályára álláshoz szükséges első kozmikus sebességet.
Muslica és majom
Elsőként az amerikaiak hajtottak végre űrugró állatkísérleteket. 1947-ben német V2-es rakétával muslicákat, egy évvel később pedig – a világon elsőként – egy majmot, Albertet küldtek fel a világűrbe. Az Albert-program során további három emberszabású hagyta el a földi légkört, de kisebb-nagyobb sikerrel egerekkel is kísérleteztek az amerikaiak.
Az állatkísérleteket a szovjetek az 1950-es évek elején indították el, amihez kezdetben rágcsálókat használtak. A kutyák 1951-től váltak kísérleti alanyaikká. Közülük is a leghíresebb Lajka, aki 1957. november 3-án a Szputnyik-2 fedélzetén indult a kozmoszba. Bár tragikus körülmények között pusztult el, mégis az első, a Föld körül keringő ebként írta be a nevét az űrkutatás történetébe.
Gyorsan kellett cselekedni
Már egy éve zajlottak az előkészületei a kutyakísérletnek, amikor 1957. október 4-én a Szputnyik-1 fellövése sikerrel zárult. Ennek híre annyira lázba hozta Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkárt, hogy azonnal utasította Szergej Koroljov akadémikust, a szovjet űrprogram vezetőjét egy újabb kísérletre. A fellövést a nagy októberi szocialista forradalom negyvenedik évfordulójához időzítették. A tudósokat szorította az idő, hiszen csak egy hónap volt addig, ezért úgy döntöttek, élesben hajtják végre a korábbi kutyakísérletet.
Az űrugrás a Szputnyik-2, négy méter magas, fél tonnás, kúp alakú műholddal történt. A szerkezetet rádióadóval és jeladóval szerelték fel, Lajka pedig az alján található szűk kapszulában szorongott.
Lajkát – a társaihoz hasonlóan – azért gyűjtötték be Moszkvában, mert azt feltételezték, hogy kóborkutyaként hozzászokott az éhezéshez és a hideghez, ezért talán a rá váró megpróbáltatásokat is jobban bírja.
Egy hónapja volt a szovjeteknek, hogy felkészítsék Lajkát az űrugrásra. Tesztelték, mennyire bírja a Szputnyik-2 szűk terét / Fotó: GettyImages
Gélt evett, 40 fokban volt
Rajta kívül még két eb mellett döntöttek a szovjetek: a két űrugrást túlélő Albina lett az első számú tartalék, Muska pedig a kontroll kutya.
Az ebeket napról napra szűkebb ketrechez szoktatták, amit igen rosszul viseltek, így a kiképzést meg kellett hosszabbítani. A gyorsulást centrifugákkal szimulálták, hangos hanghatásoknak is kitették őket, táplálékul pedig csak gélt kaptak, mint a világűrben.
A kapszulában életfenntartó rendszerként hűtőventillátort, illetve oxigéngenerátort helyeztek el az eb számára egy hétre elegendő élelemmel. Az ürülék felfogására a hátsójára erősített zacskó szolgált. Az állatot szíjakkal a tartályhoz erősítették, így felállni igen, de lefeküdni, megfordulni már nem tudott. A szovjet tudósok végig abban voltak, hogy úgy küldik fel Lajkát az űrbe, hogy életét feláldozzák a tudomány oltárán: ha ugyanis a rajtot és az űrben tartózkodást túl is élte volna, a Földre már nem tudták volna visszahozni, mert a kapszulát nem szerelték fel olyan eszközzel, ami ezt lehetővé tette.
Szalad az idő: 61 éve küldték az űrbe Laika kutyát – galéria
Moszkvai idő szerint 1957. november 3-án hajnali fél hatkor került sor a startra, ezzel pedig megkezdődtek Lajka életnek utolsó órái. A kutya légzése a félelem miatt a háromszorosára, a pulzusa pedig a duplájára nőtt. Amikor az űrkapszula pályára állt, egy műszaki hiba lépett fel: a hűtőrendszer nem működött megfelelően, a kabinban a harmadik fordulat után a hőmérséklet szinte azonnal 40 fok fölé emelkedett, a kabin bepárásodott. Lajka pulzusa a súlytalanságban töltött három óra alatt csökkent, de a stressz jeleként valamivel a normál érték fölött maradt, és élelméből is fogyasztott.
Lajka hihetetlen hőségben, leláncolva hódította meg a világűrt. Csupán néhány órát töltött élve a Szputnyik-2-ben, a kapszula lett a koporsója.
Halála azonban nem volt hiábavaló, hiszen általa megtudta az emberiség, hogy egy élőlény képes kibírni a súlytalanság állapotát, ezzel utat nyitva a „kétlábú” űrhajósoknak a világűrfelé.
Lajka emlékét az internet is megőrizte. Az Euronews egy, a kutyáról készült felvételeket tett közzé az egyik legnagyobb videómegosztó oldalon. Ezeket itt tudja megtekinteni:
Negyvennégy év után derült ki az igazság
Lajka sorsáról a szovjet hivatalos média a fellövést követően ellentmondásos híreket közölt. Két teória kezdett el terjedni: az egyik változat szerint az eb hat nap után megfulladt, a másik szerint viszont injekcióval altatták el. A szomorú igazság végül csak 44 év után, 2002-ben derült ki: A kutya a kabin túlhevülése és a stressz miatt pár óra után eszméletét vesztette, majd nem sokkal később elpusztult. A Szputnyik 2-vel november 10-én szakadt meg a kapcsolat, majd 162 nap után, 1958. április 14-én a Föld légkörbe belépbe elégett.
A Lajkának köszönhetően begyűjtött információk hatalmas löketet adtak az űrprojektnek. A szovjet és az amerikai űrverseny”az amerikaiak és a szovjetek között a következő fokozatra kapcsolt: három és fél évvel később, 1961. április 12-én Jurij Gagarin személyében ember járt a világűrben. Lajka kutyának több szobra áll, többek között annak az intézetnek a közelében, ahol az útjára felkészítették, valamint bélyeg is jelent meg képével 2007-ben Magyarországon is.
