MOST ÉRKEZETT: Bekerül a KRESZ oktatás az iskolai tantárgyak közé – MÁR IDÉNTŐL! Kötelező lesz a vizsga is!

A Belügyminisztériumban már dolgoznak a tananyag összeállításán.

Az oktatásért is felelős Belügyminisztérium, az Oktatási Hivatal, valamint az ORFK – Országos Balesetmegelőzési Bizottság más, a közlekedésbiztonságért tenni akaró és az iránt elkötelezett szervezettel közösen egy olyan koncepció kidolgozásába kezdtek a közelmúltban, melynek megvalósulása esetén, már a 2023/2024-es tanévtől is akár a mostaninál lényegesen hangsúlyosabban jelenne meg a tantervekben a közlekedési ismeretek oktatása.

Berzai alezredes már talán nem is olyan hosszú távon elképzelhetőnek tartja, hogy a tanulóknak a közlekedési ismeretekből vizsgát kell majd tenniük. A cél az, mondta, hogy egy gyerek ne azért biciklizhessen a főúton, mert már betöltötte a 12. életévét és a KRESZ szerint megteheti, hanem azért, mert már képes és felkészült rá. Ehhez viszont meg kell tanítani a biztonságos gyalogos és kerékpáros közlekedéshez szükséges szabályokra!

– számolt be minderről a Közlekedésbiztonság, akik hozzátették:

Nem egy országban a moped, később a motor, majd az autó vezetői engedély megszerzésének előfeltétele, hogy a jelentkezőknek legyen bizonyos előképzettségük, ismerjék például az alapvető közlekedési szabályokat. Van egy „beugró szint”, amit el kell érni ahhoz, hogy a jelentkező egyáltalán részt vehessen a moped, a motor vagy az autóvezetői képzésen. Bizonyos alapismeretek megléte nélkül ugyanis a motoros és az autóvezetői képzés időkerete nem elég a megfelelő elméleti és gyakorlati tudás megszerzésére.

Az újfajta képzéshez a körvonalazódó elképzelések szerint szakmai programot, kerettantervet és módszertani anyagokat is készít majd a Belügyminisztérium.

Bár még a koncepció kidolgozása is csak a kezdetén van, az már bizonyos, hogy egyetlen gyermek tanulmányi előmenetelét nem befolyásolja majd, ha a közlekedési ismeretekből nem sikerül levizsgáznia. Legfeljebb – az alapvizsga hiányában – nem mehet moped vezetői tanfolyamra, és más vezetői engedély megszerzését is akadályozhatja az alapképzettség hiánya.

Berzai Zsolt hangsúlyozta, bármilyen lesz is a magyarországi szabályozás e téren, naivitás lenne azt hinni, hogy egy-két éven belül látványos sikereket lehet majd elérni általa. Öt-tíz év kell legalább ahhoz, hogy érződjön a közlekedésbiztonságon a maiaknál felkészültebb, biztonságtudatosabban közlekedő korosztályok jelenléte a közlekedésben.

Folytatni kell ugyanakkor a kor követelményeinek megfelelő balesetmegelőzési programokat, amelyekkel fel lehet hívni a fiatalok figyelmét (de nemcsak az övékét) arra, hogyan kerülhetik el a leginkább balesetveszélyes helyzeteket. Berzai ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „Nem elég jónak lenni, annak is kell látszani!” Attól ugyanis, hogy egy megelőzési program sikeres volt, nem biztos, hogy eredményes is.

Az alezredes szerint ahhoz, hogy a remélt eredményeket, úgy mint a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek számának jelentős csökkentését elérje az ország, mindenkinek a kreativitására szükség van. Az ORFK nem azt várja el a vármegyei főkapitányságoktól, hogy kizárólag a központi programokat hajtsák végre. Számos példa van arra, hogy a vármegyék sikeres megoldásaiból lett később sikeres országos program. Többek között ilyen a KEVE (a Közlekedjünk Együtt, Vigyázzunk Egymásra) program, ami az évben országos programmá vált s ma már minden vármegyei rendőr-főkapitányságon fut. Friss híreink itt.

Berzai Zsolt bejelentette, hogy az idén is lesz Közlekedik a család vetélkedő. A megyei selejtezők után a húsz legeredményesebb család az országos döntőben mérheti majd össze közlekedési ismereteit, felkészültségét.