Most érkezett a hír minden 55 év felettinek! Erre senki nem gondolt, és valóssággá vált máris!
Most érkezett a hír minden 55 év felettinek! Erre senki nem gondolt, és valóssággá vált máris!
A nyugdíj előtt állók komoly veszélyben:
Rossz hír érkezett 55 év felettieknek! Erre senki nem gondolt, és valóssággá vált máris! – Mindez annak fényében okoz komoly gondot, hogy épp az a korosztály tárazódik ki, amelynek már legalább látható közelségben van a nyugdíj: az Allianz felmérése szerint a megtakarítással nem rendelkezők körében felülreprezentáltak a 42–58 évesek.
( Friss hírek itt )
Márpedig ez az a korosztály, amely korábbi számítások szerint megugrasztja majd a nyugdíjasok arányát: míg 2017-ben a magyarok 17 százaléka volt 65 év feletti, 2030-ra a KSH Népességtudományi Intézet becslése szerint az arányuk már 23 százalék fölé emelkedik, 2040-re pedig már 100-ból 28 honfitársunk életkora haladja majd meg a mai nyugdíjkorhatárt. Ennek következtében ugyanakkor mindenképp szükség lesz saját forrásból is pótolni az államtól várható nyugdíjat, mert a befizetők csökkenése miatt az utolsó fizetés arányában kapott első nyugdíj összege a 2017-es 67 százalékról masszívan 50 százalék alá csökkenhet.
[wpcc-script async src=”https://pagead2.googlesyndication.com/pagead/js/adsbygoogle.js”]
Ezzel többé-kevésbé tisztában vannak a magyarok, hiszen az OTP Öngondoskodási Index felmérésében rendre 65-72 százalék azok aránya, akik szerint az állami nyugdíj nem lesz elég a tisztes időskorhoz, ennek ellenére bőven egyharmad felett van azok aránya, akiknek csak az állami nyugdíjjövedelem lesz az egyetlen bevétele. Ennél is elgondolkodtatóbb, hogy a fenti, összességében a többség számára ismert trendek ellenére az emberek háromnegyede szerint az állam feladata, hogy gondoskodjon az időskori anyagi biztonságukról.
Minden forint számít
Sokan talán nemcsak a gazdasági nehézségek, hanem amiatt is úgy gondolkodnak, hogy nem érdemes félretenni, mert a havi pár ezer forint félretételével nem lehet érdemi megtakarítást összeszedni. Az Allianz kutatásának bemutatóján szakértőként felszólaló Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője ezt cáfolta. Számításai szerinthavi 20 ezer forint félretételével, 5 százalék körüli éves hozam mellett egy 25 éves fiatal 42 millió forintot meghaladó forintnyi megtakarítással tud majd rendelkezni 65 éves korában.
[wpcc-script async src=”https://pagead2.googlesyndication.com/pagead/js/adsbygoogle.js”]
De a későn ébredők számára is támaszt nyújthat a félretett pénz: ha valaki – miként ez ma azért gyakori – 40 évesen fog bele az öngondoskodásba, hasonló feltételek mellett 15 millió forintra számíthat, amennyi megtámogatja majd a jövendőbeli nyugdíját.
A magyarok 41 százalékának semmilyen megtakarítása nincs a váratlan élethelyzetek kivédésére – derült ki a Groupama Biztosító legfrissebb felméréséből. Az Intrum legutóbbi Európai Fogyasztói Fizetési Felmérése szerint
a magyarok közel harmadának a hónap végén nincs mit félretennie, amivel a régió legrosszabb átlagát tudhatjuk magunkénak: Lengyelországban a megkérdezettek 27, Romániában 24, Szlovákiában 20, Csehországban pedig mindössze 14 százaléka nyilatkozott így.
[wpcc-script async src=”https://pagead2.googlesyndication.com/pagead/js/adsbygoogle.js”]
Az adatban az a legmegdöbbentőbb, hogy nincs miért megdöbbenni rajta: évek hosszú sora óta hasonló adatokat tartalmaznak a felmérések, a megtakarítók aránya nem emelkedett érdemben akkor sem, amikor az elmúlt évtizedben folyamatosan fejlődött a gazdaság, azt sem tudtuk, hogy mi fán terem az infláció, az emberek reáljövedelme pedig folyamatosan emelkedett. A Groupama felmérése szerint az emberek 16 százaléka a korábbi években sem tett félre semekkora összeget – s ezek között azért bizonyosan vannak olyanok is szép számmal, akiknél nem a lehetőség, hanem a Pató Pál-magatartás hozta magával a kockázatos helyzetet.
ITT A NAGYON pofon a 55 év felettieknek! Erre senki nem gondolt volna még álmában sem…ÉS valósággá vált!
Az öregségi nyugdíj összegének kiszámítása példákkal
[wpcc-script async src=”https://pagead2.googlesyndication.com/pagead/js/adsbygoogle.js”]
A nyugdíjak összegének kiszámítása
A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában az egyes rendelkezések – nyugdíjjárulék-alap felső határa, adólevonás, degresszió, stb. – alkalmazását.
A nyugdíjak összegének kiszámítása a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) és az annak végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: TnyR.) foglaltaknak megfelelően történt.
A jogszabály szövegét követve három példán keresztül mutatjuk be az öregségi nyugdíj összegének kiszámításával kapcsolatos eljárást. A nyugdíj megállapításának kezdő időpontja mindhárom esetben 2019. július 3.
Az első példában az öregségi nyugdíjat igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresete megállapításához a jogszabályban előírt időtartamra rendelkezik keresettel [Tny. 22. § (4) bekezdése].
[wpcc-script async src=”https://pagead2.googlesyndication.com/pagead/js/adsbygoogle.js”]
A második esetben az igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló átlagkeresetet meghatározó időszak fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, ezáltal a havi átlagkeresete meghatározásához hiányzó időre eső napokra a keresetet az 1988. évet megelőző időszak kereseteiből kell pótolni [Tny. 22. § (5) bekezdés első mondata].
A harmadik példában az öregségi nyugdíjat igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghatározó időszak fele részében szintén nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, az 1988. évet megelőzően pedig kereseti adatai nem lelhetők fel, ezért a hiányzó időszakra a minimálbérrel való pótlás szabálya került alkalmazásra [Tny. 22. § (5) bekezdés második mondata].
[wpcc-script async src=”https://pagead2.googlesyndication.com/pagead/js/adsbygoogle.js”]
1. számú példa
A 42 év szolgálati idővel rendelkező, öregségi teljes nyugdíjat igénylő személy 2019. július 3-tól szeretné az ellátást igénybe venni. A nyugdíj megállapításának napján, 2019. július 3-tól rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjra jogosító feltételekkel, vagyis a reá irányadó öregségi korhatárt betöltötte és az életkorához előírt szolgálati időt – a minimum 20 évet – megszerezte [Tny. 18. § (2) bekezdése].
A nyugellátás alapját az 1988. január 1-jétől 2019. július 2-ig terjedő időtartam nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetei, jövedelmei képezik. Az ezen időszak alatt elért keresetei és táppénzes napjai az alábbiak szerint alakultak.
[wpcc-script async src=”https://pagead2.googlesyndication.com/pagead/js/adsbygoogle.js”]
Béridőszak Jövedelem, kereset
(Ft) Jutalom (Ft) Év végi részesedés
(Ft) Kieső idő (táppénz)
1988.01.01-12.31. 93 000 – 7 000 –
1989.01.01-12.31. 120 000 12 000 6 000 –
1990.01.01-12.31. 136 000 11 000 – –
1991.01.01-12.31. 90 000 – – 03.02-09.10.
1992.01.01-12.31. 550 000 30 000 – –
1993.01.01-12.31. 915 000 – – –
1994.01.01-12.31. 912 000 – – –
1995.01.01-12.31. 980 000 – – 03.05-04.05.
1996.01.01-12.31. 895 000 – – –
1997.01.01-12.31. 700 000 – – 04.11-07.03.
1998.01.01-12.31. 1 274 000 – – 09.08-09.30.
1999.01.01-12.31. 900 000 – – 06.01-12.31.
2000.01.01-12 31. 1 035 000 – – –
2001.01.01-12 31. 1 995 494 180 000 – –
2002.01.01-12 31. 2 175 497 – – –
2003.01.01-12 31. 2 555 000 – – –
2004.01.01-12 31. 3 307 000 – – –
2005.01.01-12 31. 3 650 000 – – 12.14-12.14.
2006.01.01-12 31. 3 395 000 – – 03.06-04.12.
2007.01.01-12 31. 3 850 000 – – –
2008.01.01-12 31. 3 970 000 – – –
2009.01.01-12 31. 3 700 000 – – 09.01-09.30.
2010.01.01-12.31. 3 865 000 – – –
2011.01.01-12.31. 3 950 000 – – –
2012.01.01-12.31. 4 050 000
[wpcc-script async src=”https://pagead2.googlesyndication.com/pagead/js/adsbygoogle.js”]
–
2013.01.01-12.31. 4 210 000 – – 01.07-01.16.
2014.01.01-12.31. 4 210 000 350.000 – –
2015.01.01-12.31. 4 500 000 – – –
2016.01.01-12.31. 4 500 000 – – –
2017.01.01-12.31. 4 800 000 – – –
2018.01.01-12.31. 4 850 000 – – –
2019.01.01-07.02. 3 300 000 700 000 – –
Az 1995. és az 1999. években elért keresetek meghaladták az 1992. március 1-jétől évenként meghatározott egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határt, ezért a fent jelzett évek kereseteit az alábbiak szerint kell „korlátozni”.
[wpcc-script async src=”https://pagead2.googlesyndication.com/pagead/js/adsbygoogle.js”]
évben a bérezett napjainak száma (365-32) 333. A napi nyugdíjjárulék-fizetési felső határ 2.500 forint, amely 333 napra vonatkoztatva (2.500×333) 832.500 forint. A kifizetett 980.000 forint helyett tehát 832.500 forint az 1995. évi ellátási alap.
évben a bérezett napjainak száma (365-214) 151. Az 1999. évi járulékfizetési felső határ napi 5.080 forint, amely 151 napra számítva 767.080 forint. Tehát a 900.000 forint jövedelemmel szemben a nyugdíj kiszámításánál 767.080 forint vehető csak figyelembe.
Az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határokat 1992. március 1-jétől 2012. december 31-éig az 1. számú melléklet tartalmazza. (2013. január 1-jétől a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ megszűnt.)
A nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámításához szükséges kereseteket naptári évenként kell meghatározni.
A nyugdíj kiszámítását az előző táblázatban bemutatott éves bruttó jövedelmek alapján kell elvégezni. (Ennek a járulékfizetési felső határral a leírtak szerint korrigált összege jelentette az egyes években fizetendő nyugdíjjárulék alapját.)
[wpcc-script async src=”https://pagead2.googlesyndication.com/pagead/js/adsbygoogle.js”]
A nyugdíjkiszámítás során azonban az éves nettó jövedelmek átlagát kell meghatározni. Ezek kalkulációja során – kedvezően eltérve az általános szabályoktól – a levonandó személyi jövedelemadót nem az éves bruttó jövedelem, hanem ennek egyéni járulékkal csökkentett összege alapján kell kiszámítani. Ennek során a következők szerint kell eljárni.
Az 1988. január 1-jétől elért kereseteket, jövedelmeket naptári évenként csökkenteni kell a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével [Tny. 22. § (6) bekezdés a) pont].
A levonandó járulékok százalékos kulcsait a 2. számú melléklet tartalmazza.
[wpcc-script async src=”https://pagead2.googlesyndication.com/pagead/js/adsbygoogle.js”]
A járulékok levonását követően az igénylő korrigált keresetei a következők szerint alakulnak.
Béridőszak Egyéni járulékkal csökkentett jövedelem, kereset
(Ft) Egyéni járulékkal csökkentett jutalom (Ft) Egyéni járulékkal csökkentett év végi részesedés
(Ft) Kieső idő (táppénz)
1988.01.01-12.31. 83 700 – 6 300 –
1989.01.01-12.31. 108 000 10 800 5 400 –
1990.01.01-12.31. 122 400 9 900 – –
1991.01.01-12.31. 80 820 – – 03.02-09.10.
1992.01.01-12.31. 489 500 26 700 – –
1993.01.01-12.31. 805 200 – – –
1994.01.01-12.31. 807 120 – – –
1995.01.01-12.31. 736 763 – – 03.05-04.05.
1996.01.01-12.31. 792 075 – – –
1997.01.01-12.31. 619 500 – – 04.11-07.03.
1998.01.01-12.31. 1 127 490 – – 09.08-09.30.
1999.01.01-12.31. 671 195 – – 06.01-12.31.
2000.01.01-12 31. 905 625 – – –
2001.01.01-12 31. 1 746 058 157 500 – –
2002.01.01-12 31. 1 903 560 – – –
2003.01.01-12 31. 2 235 625 – – –
2004.01.01-12 31. 2 860 555 – – –
2005.01.01-12 31. 3 157 250 – – 12.14-12.14.
2006.01.01-12 31. 2 912 910 – – 03.06-04.12.
2007.01.01-12 31. 3 195 500 – – –
2008.01.01-12 31. 3 295 100 – – –
2009.01.01-12 31. 3 071 000 – – 09.01-09.30.
2010.01.01-12 31. 3 207 950 – – –
2011.01.01-12 31. 3 258 750 – – –
2012.01.01-12.31. 3 300 750
[wpcc-script async src=”https://pagead2.googlesyndication.com/pagead/js/adsbygoogle.js”]
–
2013.01.01-12.31. 3 431 150 – – 01.07-01.16.
2014.01.01-12.31. 3 431 150 285 250 – –
2015.01.01-12.31. 3 667 500 – – –
2016.01.01-12.31. 3 667 500 – – –
2017.01.01-12.31. 3 912 000 – – –
2018.01.12-04.31. 3 952 750 – – –
2019.01.01-07.02. 2 689 500 570 500 – –
A „járuléktalanítást” követően évenként, az adott évre vonatkozó adótábla segítségével ki kell számítani a figyelembe vehető keresetekre képzett személyi jövedelemadót és ezzel az összeggel a figyelembe vehető kereseteket csökkenteni kell [Tny. 22. § (6) bekezdés b) pont].
A 2010. január 1-je és 2012. december 31-e között elért keresetek, jövedelmek esetén az adóalapot növelni kell az adóalap-kiegészítés összegével, tehát a személyi jövedelemadó képzett összegének megállapításához az előzőekben járuléktalanított jövedelmet a társadalombiztosítási járulék mértékével emelve kell figyelembe venni (ún. szuperbruttósítás).
[wpcc-script async src=”https://pagead2.googlesyndication.com/pagead/js/adsbygoogle.js”]
A 2012. évben az adóalap-növelő összeget csak a jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után kell megállapítani, 27 %-os mértékkel. [A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29. § (3) bekezdés].
Az egyes évekre vonatkozó adótáblák a 3. számú mellékletben találhatóak.
A képzett adó kiszámításánál naptári évenként érvényesíteni kell a TnyR. 15 §-ában meghatározott adóalap- illetve adókedvezményeket is. Ezeket a 4. számú melléklet tartalmazza.
Az adókiszámítást követően a „valorizáció”-t is végre kell hajtani, vagyis a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet – az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve – a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani [Tny. 22. § (9) bekezdése].
[wpcc-script async src=”https://pagead2.googlesyndication.com/pagead/js/adsbygoogle.js”]
Ez azt jelenti, hogy a havi átlagkereset megállapításánál figyelembe vehető 1988-2017. évek kereseteit 2019-ben a 2018. év kereseti szintjéhez kell igazítani. Ez valorizációs szorzószámok segítségével történik, amelyek a 5. számú mellékletben találhatóak.
Az adókiszámítás és a valorizáció menete
1988. év
Az 1988. évben kifizetett kereset járulékkal csökkentett összege 83.700 Ft
ebből levonva az éves adóalap kedvezmény – 12.000 Ft
összesen: 71.700 Ft
az 1988. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa – 70.000 Ft
az adott sávban adózó összeg 1.700 Ft
az adósáv szerinti adó mértéke 25% (1.700×0,25) 425 Ft
az adósáv alsó határának (70.000 Ft) adója +4.400 Ft
éves képzett adó összege (425+4.400) 4.825 Ft
az 1988. évben kifizetett munkabér – éves adó (83.700-4.825) 78.875 Ft
az év végi részesedés 1988. évben még adómentes volt + 6.300 Ft
az 1988. évi adóval csökkentett összes jövedelem 85.175 Ft
valorizációs szorzószám: 31,251
[wpcc-script async src=”https://pagead2.googlesyndication.com/pagead/js/adsbygoogle.js”]
ennek alapján,
1988. évben ellátási alapként figyelembe vehető (85.175 x 31,251) 2.661.804 Ft
1989. év
Az 1989. évi munkabér, jutalom és év végi részesedés járulékkal csökkentett összege 124.200 Ft
ebből levonva az éves adóalap kedvezmény – 12.000 Ft
összesen: 112.200 Ft
az 1989. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa – 100.000 Ft
az adott sávban adózó összeg 12.200 Ft
az adósáv szerinti adó mértéke 29% (12.200×0,29) 3.538 Ft
az adósáv alsó határának (100.000 Ft) adója + 9.450 Ft
éves képzett adó összege (3.538+9.450) 12.988 Ft
az 1989. évi adóval csökkentett összes jövedelem (124.200-12.988) 111.212 Ft
valorizációs szorzószám: 26,733
ennek alapján,
1989. évben ellátási alapként figyelembe vehető:_ 2.973.030 Ft
1990. év
Az 1990. évben kifizetett munkabér és jutalom járulékkal csökkentett összege 132.300 Ft
ebből levonva az éves adóalap kedvezmény – 12.000 Ft
összesen: 120.300 Ft
az 1990. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa – 90.000 Ft
az adott sávban adózó összeg 30.300 Ft
az adósáv szerinti adó mértéke 30% (30.300×0,3) 9.090 Ft
az adósáv alsó határának (90.000 Ft) adója + 5.250 Ft
éves képzett adó összege (9.900+5.250) 14.340 Ft
az 1990. évi adóval csökkentett összes jövedelem (132.300-14.340) 117.960 Ft
valorizációs szorzószám: 21,985
[wpcc-script async src=”https://pagead2.googlesyndication.com/pagead/js/adsbygoogle.js”]
ennek alapján,
1990. évben ellátási alapként figyelembe vehető: 2.593.351 Ft
Az 1991. évben a kieső napok miatt az elért keresetet először évesíteni kell. (Ez a technikai megoldás az időarányos személyi jövedelemadó reális meghatározása érdekében szükséges.) Ezt követően történhet meg az éves adó meghatározása, majd az éves adóból ki kell számítani a bérezett napokra eső „képzett” adó összegét. Hasonlóképpen kell eljárni minden olyan esetben, amikor a naptári éven belül kieső idő van, vagyis a kereset nem teljes naptári tartamra szól.
