A rendszerváltozás után eddig csak egyetlen alkalommal történt meg, hogy a köztársasági elnök idő előtti lemondása miatt ideiglenesen a házelnök vette át az államfői feladatokat. Tizenkét éve Schmitt Pál (2010. augusztus 6-ától 2012. április 2-ig) lemondása miatt Kövér László a köztársasági elnöki jogkört ideiglenesen gyakorló házelnökként látta el 2012. április 2-ától és május 9-ig az államfői feladatokat.

A köztársaság kikiáltása óta ezenkívül még két esetben állt az ország élén „ideiglenes” államfő:

• Szűrös Mátyás 1989. október 23-ától 1990. május 2-ig volt ideiglenes köztársasági elnök;
• Göncz Árpád először csak ideiglenesen 1990. május 2-ától augusztus 3-ig, majd két cikluson át, 1990. augusztus 3. és 2000. augusztus 3. között már „rendes” köztársasági elnök volt.

Írásbeli nyilatkozat kell a lemondás véglegesítéséhez

Azzal, hogy Novák Katalin szóban lemondott elnöki tisztségéről, jogilag még nem vált meg mandátumától, hiszen a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény egyértelműen rögzíti, hogy a köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le megbízatásáról.

A magyar jogi szabályozás igyekszik megelőzni az „erős felindulásból elkövetett” lemondást, ezért több feltételt is megszab:

1. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozatára is szükség van.
2. Az Országgyűlés tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg.
3. Ha a köztársasági elnök az elhatározását írásbeli nyilatkozatával fenntartja, a lemondás tudomásulvételét az Országgyűlés már nem tagadhatja meg.

Az elnök írásbeli lemondó nyilatkozata azért is fontos jogi dokumentum, mert a megbízatása az abban megjelölt, 15. napnál nem korábbi időpontban szűnik meg. Ez pedig azt jelenti, hogy Novák Katalin – legalábbis formailag – február végéig köztársasági elnök marad.