Mégis lesz visszamenőleges nyugdíjkorrekció, lesz akinek 50 ezer forint jár!

“A nyugdíjasok arra számítanak, hogy év közben lesz még korrekciós nyugdíjemelés, mert a 13. havi juttatás sem volt képes ellensúlyozni a magas nyugdíjas inflációt – mondta az InfoRádióban a nyugdíjszakértő, aki szerint a korrekció mértéke négy-öt százalék lehet.

Évközi rendkívüli korrekció jöhet

Felidézte, hogy tavaly júliusban, tavalyelőtt pedig júniusban volt évközi rendkívüli korrekció, és a nyugdíjtörvény egy novemberi újabb felülvizsgálatot is előír, ha még az esetleges időközi korrekcióval együtt sem érné el az emelés az infláció mértékét, akkor visszamenőlegesen, január 1-jétől kell újabb pluszpénzt számolni és utalni.

Mennyi pluszpénzt jelenthet a nyugdíjemelés

A Pénzcentrum korábbi cikkéből az derül ki, hogy a tavaly novemberi plusz juttatásokat figyelembe véve, 177.230 Ft volt az átlagnyugdíj Magyarországon. Ha ennek az összegnek vesszük a 5 százalékát, akkor havi szinten 8861  forinttal kaphatnaknának többet az átlagnyugdíjban részesülők.

Míg a tavalyi évben 32-en voltak jogosultak egymillió forint feletti ellátásra, idén már több mint 100 nyugdíjas járandósága több mint kétszerese az átlagkeresetnek, így ők egy 5%-os emelés esetén akár 50 000 forintos korrekciót is kaphatnak.

A nyugdíjtörvény rendszeres nyugdíjemelésre vonatkozó rendelkezései

Érdemes tisztában lenni a törvényi rendelkezésekkel, mert a híradásokban sokszor pontatlanul és részrehajlóan hivatkoznak a szabályozásra. A törvény szerint a tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított nyugdíjakat a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni. A tárgyévi tervezett fogyasztói árnövekedést a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.

E rendelkezés szerint

• a nyugdíjakat először csak a megállapítás évét követő évtől lehet emelni (ezért egész évben égetheti a tárgyévi infláció az év során megállapított nyugdíjakat, érdemes e tekintetben is külön figyelni a nyugdíjigénylés időzítésére),
• az első emelés mértékét a megállapítás évét követő évre vonatkozó költségvetési törvényben tervezett (azaz a kormányzat által becsült) infláció mértékének megfelelően kell végrehajtani (ez a becsült mérték például 6% a 2024-re vonatkozó költségvetési törvényben, így 2024. január 1-jétől a legkésőbb 2023. december 31-ei kezdőnappal megállapított nyugdíjakat mindössze 6%-kal kell emelni; e szabályozás kizárja, hogy az előző évi novemberi korrekció után is esetleg elmaradt nyugdíjemelési hányadot utólag érvényesítsék, ez történt például a 2022-re vonatkozó 1,2%-os reálérték-romlás esetében).

A kiegészítő nyugdíjemelésre vonatkozó törvényi rendelkezés szerint ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább egy százalékponttal meghaladja a januári emelés mértékét, akkor november hónapban – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani (ha egy százaléknál kisebb mértékben haladná meg az infláció várható éves mértéke a januári nyugdíjemelés mértékét, akkor egyösszegben fizetik ki az emelési különbözetet). Ennél a kiegészítő nyugdíjemelésnél a nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének – a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét.

E rendelkezés szerint a novemberi kiegészítő nyugdíjemelés egy újabb becslés függvénye, hiszen attól függ, hogy sor kerül-e rá (és ha igen, akkor milyen mértékben), hogy a kormányzat hogyan ítéli meg az éves infláció mértékét szeptemberben.

Ha az általános inflációnál magasabbra várnák a nyugdíjas infláció mértékét – erre a becslésre külön rendelkezést tartalmaz a nyugdíjtörvény, elrendelve, hogy a január és augusztus közötti első nyolc hónap tényadatára alapozott “nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének várható mértékét” kell figyelembe venni -, akkor az emelést a magasabb nyugdíjas infláció szerint kell végrehajtani. A KSH inflációs gyorstájékoztatói ezért külön tartalmazzák az előző év azonos hónapjához képest mért nyugdíjas fogyasztóiár-indexet is.

A nyugdíjtörvény szerint az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt, hogy a tényleges, illetőleg a várható makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében a szükséges feltételek megléte esetén további kiegészítő intézkedéseket tegyen. A kormányzat e felhatalmazás alapján emelte rendkívüli nyári évközi emelési korrekcióként  2021. júniusában és 2022. júliusában a nyugdíjakat – viszont idén nem emelte sem júniusban, sem júliusban.

Amint látható, a kormányzat a nyugdíjtörvény alapján nem köteles nyári emelési korrekcióra.

A nyugdíjas társadalom viszont ennek ellenére csalódott lehet, hiszen az előző két év gyakorlata ellenére a változatlanul brutális – bár valóban csökkenő – infláció évében mégsem történt ilyen korrekciós emelés.

A nyugdíjtörvény arról is rendelkezik, hogy jogszabály elrendelheti más pénzbeli ellátás e szabályozás szerinti emelését. Jelenleg közel kéttucatnyi ellátást kell a nyugdíjemelésel egyező mértékben emelni (rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, és így tovább).