Szerda reggel elhunyt Balázs Péter, 82 éves korában — közölte a Szigligeti Színház. A teátrum közössége mély tisztelettel emlékezik rá, és saját halottjaként tekint az elhunyt művészre, akinek munkássága és vezetése örök nyomot hagyott az intézmény életében.
-
Balázs Péter 1943. március 5-én született Budapesten, művészcsaládba: édesanyja balettművész volt, édesapja színész és rendező — és nagynénje is a pályán állt.
-
1965-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola-n, osztályvezető tanára Szinetár Miklós volt. Már diákévei alatt is színpadon állt.
-
Első szerződése a veszprémi Petőfi Színház-hoz kötötte. Később — 1970-től — 25 éven át a Vígszínház társulatának tagja volt; 1989-től rendezőként is dolgozott.
-
1995-től szabadúszóként folytatta munkáját, színpadi, filmes és szinkronszerepekkel, rendezéssel.
Munkásság, díjak és ismertség
-
Balázs Péter főként komikus — vagy karakteres — szerepeiről volt ismert, ugyanakkor sokoldalú művész volt: színész, rendező, szinkronszínész.
-
Szinkronszerepei közül kiemelkedő, hogy magyar hangja volt olyan neves külföldi színészeknek, mint Louis de Funès vagy Danny DeVito.
-
Neves díjai közé tartozik az Jászai Mari-díj (1982), majd 2012-ben a Kossuth-díj — melyet a groteszk bájjal és fanyar humorral megformált emlékezetes alakításaiért, valamint rendezői és közösségteremtő munkásságáért kapta.
Vezetőként: Szigligeti Színház igazgatója
-
2007-ben nevezték ki a szolnoki Szigligeti Színház igazgatójának — a szakmai testületek jelölését megkerülve. Ezt a kinevezést sok kritika követte.
-
2011-ben megerősítették mandátumát, végül 2021 nyarán adta át a vezetést, lezárva ezzel egy 14 éves korszakot a színház életében.
-
Igazgatói időszaka alatt több jelentős kezdeményezés fűződött nevéhez: például színészház létrehozása, a fiatalok színházi nevelését célzó programok elindítása, közösségépítő műsorok — mind hozzájárultak ahhoz, hogy a vidéki színház élvonalbeli intézménnyé váljon.
Mi marad meg utána?
Balázs Péter nem egyszerűen színész volt: örök klasszikus, akinek hangját sokan ismerik, akinek alakításai sokakat megnevettettek, és akinek rendezései, vezetői munkája sokakat inspirált. Halálával nemcsak egy művész, hanem egy egész korszak zárult le a magyar színház és kulturális élet számára.
Színházi dinasztiából származó művész volt, aki évtizedeken át formálta a közönség ízlését, a színházi íratlan szabályokat és intézményi struktúrákat — otthagyva egy maradandó örökséget.
