A kormány korábban már jelezte, hogy dolgozik a 14. havi nyugdíj bevezetésén, de eddig csak találgatások voltak arról, mikor és milyen feltételekkel valósulhat meg a terv. Most azonban újabb részletek derültek ki – Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az Országgyűlésben már időkeretet is említett a program megvalósítására.
⏳ Két–négy éven belül jöhet a 14. havi nyugdíj
Czomba hétfői parlamenti felszólalásában megerősítette: a kormány valóban dolgozik a 14. havi nyugdíj bevezetésén, de a gazdaság teljesítőképességétől függ, hogy mikor kerülhet sor rá.
„A 14. havi nyugdíjat 2–4 év alatt lehetne bevezetni, de ehhez gazdasági erő kell – és ez összefügg a békével” – fogalmazott az államtitkár.
A kijelentés alapján tehát 2027 és 2029 között valósulhat meg a kormány ígérete, ha a költségvetés bírja a terhelést.
💰 Óriási teher lehet a költségvetésnek
A Portfolio számításai szerint a 14. havi nyugdíj teljes bevezetése évente mintegy 600 milliárd forinttal növelné a kiadásokat.
Ez a 2026-ra tervezett 7816 milliárdos nyugdíjkasszát 8400 milliárd forint fölé emelné, vagyis a GDP közel 9 százalékát is elérhetné.
A kormány viszont hangsúlyozza, hogy az elmúlt években a nyugdíjak értéke több mint duplájára nőtt 2010-hez képest, vásárlóerejük pedig 25 százalékkal javult.
🗣️ A parlamentben is téma volt
A hétfői ülésen Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője a kisnyugdíjak emelését sürgette, és azt javasolta, hogy az önkiszolgáló kasszákat üzemeltető cégek fizessenek különadót, amivel az emberi munkaerőt kiváltják – ebből fedeznék a nyugdíjemelést.
Czomba válaszában kitért arra is, hogy a kormány a nyugdíjasok mellett áll, hiszen ők vezették vissza a 13. havi nyugdíjat is.
💬 Vita a támogatás módjáról
A 14. havi nyugdíj ötlete Lázár Jánostól indult október közepén, amit Orbán Viktor is megerősített:
„Gőzerővel dolgozunk a 14. havi nyugdíjon.”
Ugyanakkor nyugdíjszakértők és politikusok is megszólaltak a témában.
Farkas András szerint akkor lenne igazán hasznos a pluszjuttatás, ha minden jogosult az átlagnyugdíj összegét kapná meg – így a kis- és középnyugdíjasok is valódi segítséget éreznének.
Magyar Péter viszont bírálta a tervet, mondván: ez nem a legnehezebb helyzetben lévő, 140 ezer forint alatti nyugdíjasokat segítené, hanem azokat, akik akár egymilliós ellátást is kapnak.
📅 Összegzés
A 14. havi nyugdíj tehát még nem eldöntött tény, de a kormány egyértelműen elkötelezett a bevezetése mellett.
A legkorábbi reális időpont két éven belül, a legkésőbbi pedig négy éven belül lehet – mindez attól függ, hogy a gazdaság és a költségvetés milyen állapotban lesz a következő években.
