Szó sem lehet a családtámogatások csökkentéséről, és végképp fel sem merülhet a rezsicsökkentés eltörlése – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón az európai szemeszterben Magyarországnak megfogalmazott ajánlásokkal kapcsolatban.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2023. július 6-án. MTI/Máthé ZoltánGulyás Gergely elmondta, Brüsszel számtalan követelést fogalmaz meg Magyarországnak gazdasági területen is, ez igaz a helyreállítási alapra, valamint az európai szemeszterre is, amely az európai uniós tagállamok gazdasági kormányzását minősítő rendszer.
Hozzátette: az európai szemeszterben a Magyarországnak tett ajánlások között szerepel a hatósági energiaárak megszüntetése, azaz a rezsicsökkentés felszámolása, Magyarországnak ezen kívül meg kell vizsgálnia a családügyi, az oktatási, az egészségügyi kiadásokat.
Közölte, Magyarország ezeket a vizsgálatokat el fogja végezni, de Brüsszel ezen kiadások felülvizsgálatakor semmilyen kötelező elvárást nem írhat elő, amely az e területekre fordított összegek csökkentését indokolná.
“Az EU migránsgettót erőltetne Magyarországra”
A kötelező migránskvótáról szóló uniós szabályozás legnagyobb negatívuma, hogy ráerőlteti Európára, Magyarországra és a magyar emberekre a migránsokat, meghívót küld több millió migránsnak – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón, Budapesten.
A tárcavezető kifejtette: Közép-Európa valamennyi felelős kormányának, “ahol a társadalmak még mentesek mindazoktól a következményektől, amelyekkel a migráció együtt jár”, mindent meg kell tennie, hogy “ez a teljesen értelmetlen és őrült szabályozás” ne léphessen hatályba. Ezért nem engedte a magyar miniszterelnök, hogy az európai uniós csúcson közös nyilatkozatot fogadjanak el az állam- és kormányfők – magyarázta.
Kiemelte: a jogszabálytervezet nemcsak kötelező kvótáról és áttelepítésről szól, hanem az is a része, hogy évente legalább 10 ezer menekültkérelmet kellene Magyarországnak elbírálni. Ehhez pedig be kellene őket az ország területére engedni, befogadótáborokat kellene nekik létrehozni – mondta. Hozzátette: ezeknek a befogadótáboroknak az ötlete a kerítés lebontásával egyenértékű, mert aki menedékkérelmet nyújt be a határon, azt be kellene engedni az ország területére.
“Tisztázni kell, mire költötte Brüsszel a pénzt”
Az uniós költségvetés módosítása egyhangúságot igényel, ezért a tervezett módosítás elfogadására reális esély nincsen – mondta Gulyás Gergely.
A tárcavezető a Kormányinfón közölte: Brüsszel további 98,5 milliárd euró befizetését kérte a tagállamoktól, ami a tizenötszöröse az összes magyar éves szja-befizetésnek, nagyjából a teljes éves magyar állami költségvetés összege. Ebből nyilván lényegesen kevesebb jut Magyarországra, de ez az összeg még így is óriási, elég nagy ahhoz, hogy még Ausztria vagy Németország sem akarja ebben a formában vállalni – mutatott rá.
Kiemelte: több kérdést kell tisztázni, így azt, hogy mire költötte Brüsszel a pénzt, hiszen nem kevesebb, hanem több pénznek kellene lennie, Lengyelországnak és Magyarországnak ugyanis még egyetlen fillért sem adtak. Ráadásul azok az országok, amelyek a helyreállítási alapból részesedtek, arra panaszkodnak, hogy a kifizetések lassúak – mondta.
Hangsúlyozta: Brüsszel kérése alapján 50 milliárd euró menne Ukrajnának, továbbá kamatkiadásokat akar az Európai Bizottság finanszírozni, migránsokra költeni, de nem határvédelemre, sőt, másfél milliárd euró a brüsszeli bürokrácia fizetésemelésére menne. Magyarország ehhez nem tud hozzájárulni, és miután a költségvetés módosítása egyhangúságot igényel, ilyen módosítás elfogadására reális esély nincs – jelentette ki Gulyás Gergely.