A magyar Alföld már nem csupán aszályt él át, hanem tartós vízvesztést. A helyzet súlyos: az elmúlt évek mezőgazdasági káreseményeinek több mint harmada ebből a térségből érkezett. Magyarország történetében először fordul elő, hogy nem öntözésre, hanem vízmegtartásra vásárolunk vizet Romániától – írja az Agrárgazdaság.hu.
Történelmi lépés: vízvásárlás Romániától
A Békés megyei Battonyán, a Száraz-ér vízpótlásánál tartott helyszíni bejáráson elhangzott:
hazánk történetében először vásárolunk vizet Romániától – nem öntözésre, hanem vízmegtartásra.
A Száraz-ér, ez a mintegy 70 kilométer hosszú vízfolyás, két forrásból kap friss utánpótlást:
-
1 millió m³ víz érkezik Romániából, 40–44 millió forintért, melyből 600 ezer m³ már be is folyt;
-
emellett 25 ezer m³ friss víz érkezett a Maros felől, Földeák térségéből.
A teljes beavatkozási csomag 54 millió forintba került, míg az Országos Vízügyi Főigazgatóság további 30 millió forintot különített el a Száraz-ér kotrására és rehabilitációs tervének előkészítésére – írja az Agrárgazdaság.hu.
Métereket süllyedt a talajvízszint
A vízhiány nem egyetlen rossz nyár következménye, hanem a táj vízháztartásának tartós felborulása.
Hubai Imre, az Agrárminisztérium államtitkára szerint a tájban tárolt vízkészletek növelése az egyetlen hosszú távú megoldás. Az Alföld 81 ezer km²-es területén 2–3 métert süllyedt a talajvízszint, ami már közvetlenül veszélyezteti a talaj termőképességét és a gazdák megélhetését.
„Ha a gyökérzóna kiszárad, a termelés hullámzik, a jövedelmezőség ellehetetlenül, és a vidéki megélhetés kiszámíthatatlanná válik” – fogalmazott Hubai.
A táj mint tartály – nem szlogen, hanem technológia
A kormány által indított „Vizet a tájba” program célja, hogy az Alföld talajait újra „visszanedvesítse”. A projekt eddig több mint 1 milliárd köbméter vizet tartott vissza országszerte, 300-nál is több beavatkozással és 4,7 milliárd forintos forrással – írja az Agrárgazdaság.hu.
A módszer egyszerű, de hatékony: sekély tározók, holtág-revitalizáció, csatornák visszaduzzasztása, valamint elhanyagolt harmadlagos vízművek újraindítása segíti a víz helyben tartását.
Békés vármegyében például a bihari résztől a Maros hordalékkúpjáig mintegy 30 ilyen beavatkozás történt, és a gazdák önként ajánlottak fel mélyfekvésű területeket ideiglenes elárasztásra.
A Koplaló-holtág is új életre kelt: 400 ezer m³ friss vizet kapott, aminek hatására nőtt a párafelhő-képződés, és helyi csapadék is kialakult. „A táj, ha vizet kap, visszabeszél” – fogalmazott találóan az államtitkár.
Ütemterv: felmérés, tervezés, támogatás
A program nem áll meg itt. November végéig felmérik a településhatárokban futó harmadlagos vízműveket és csatornákat, januárra elkészülnek a műszaki tervek, februárban pedig a pénzügyi források is a döntéshozók elé kerülnek.
Ezzel párhuzamosan új támogatási konstrukció is indul, amely kifejezetten a vízmegtartó gazdálkodást jutalmazza:
vizes élőhelyek helyreállítását és a talajvízkészletek feltöltését segíti elő.
A cél egyértelmű: megvédeni a magyar Alföldet a kiszáradástól, és újra életet lehelni a tájba, amely évtizedek óta szenved a vízhiánytól.
Források:
-
Agrárgazdaság.hu – „Vízpótlás az Alföldön: Romániából vásárolt víz segít a vízmegtartásban”
-
Kormany.hu – „A tájban tárolt vízkészletek növelésével tudnak segíteni a gazdáknak az Alföldön”
-
Agrárágazat.hu – „Román víz az Alföldre: új fejezet a hazai vízgazdálkodásban”
