Hatalmas kőolajmezőt találtak a Balaton alatt – le akarják csapolni a Balatont, hogy kitermelhessék?

A múlt század eleje óta keringtek pletykák az országban a hatalmas balatoni olajmezőkről, a merészebbek még azt is állították, hogy ez akkora mennyiség, hogy világszinten is versenyképessé tehetné a magyar olajkitermelést. De van ennek a mendemondának bármiféle reális alapja? A Balatonnal, és a Balatonhoz köthető különös történetekkel foglalkozó Toretro blog szerzője utánajárt a kérdésnek.

A világ legnagyobb olajvállalatai érdeklődtek a magyar olaj iránt

A magyar olajkitermelés első igazi aranykora a 20. század elején zajlott le.OLYAN KOMOLY MEZŐKET SIKERÜLT FELTÉRKÉPEZNI – KÜLÖNÖSEN ZALA MEGYÉBEN ÉS SOMOGYBAN –, AMI MÁR A VILÁG EGYIK VEZETŐ OLAJVÁLLALATÁNAK AZ ÉRDEKLŐDÉSÉT IS FELCSIGÁZTA.Így a Standard Oil Company vegyesvállalat formájában meg is jelent Magyarországon. Az 1938 júliusában alakult cég neve Magyar-Amerikai Olajipari Rt., röviden MAORT lett. A vezető geológus, Dr. Papp Simon vezetésével a vállalat sikert sikerre halmozott, és 1939-ben, a frissiben felfedezett lispei mezőn már a huszadik kutat fúrták, sőt augusztusban már Magyarszentmiklósnál is sikerre vezetett a kutatás, és 2.500 mélységben újabb olajmezőt fedeztek fel. A vállalat vezetői vérszemet kaptak, és munkásaikat további fúrásokra utasították, ezúttal Hahót környékén tört fel az olaj, és úgy tűnt, hogy AZ OLAJMEZŐ EGÉSZEN A BALATON PARTJÁIG VAGY AKÁR A TÓ MEDRE ALATT IS FOLYTATÓDHAT.A MAORT tudósai 1939 szeptemberében már azt feltételezték, hogy a tó alatt 1300-2.000 méteres mélységben ún. olajelőfordulásnak kell lennie. A MAORT szakemberei mesterséges szigetek építésével számoltak, melyekről könnyedén elvégezhetőek lettek volna a kutatófúrások (a technológia ehhez pedig már ekkor is rendelkezésre állt).

Egy hónappal később, októberben már olyan feltételezések is napvilágot láttak, hogy a víz alatti mező a korábbinál jóval magasabban, alig 6-800 méteres mélységben terül el, és helyét tekintve a Siófok-Tihany-Lovas háromszögben található. A Bors korábban azt is megírta, hogy ezt szakemberek meg is erősítették, és a második világháború alatt már meg is volt a kitermelés projektje.FÚRÓTORNYOKAT, FÚRÓBARLANGOKAT, (OLAJFÚRÓ) SZIGETEKET ÉS MEDER ALATTI FÚRÓALAGUTAKAT TERVEZTEK A SIÓFOKI ÖBÖLBE A KITERMELÉSHEZ,így gondolták elkerülhetőnek, hogy olaj kerülhessen a vízbe. Az ökológiai katasztrófa vagy a fürdésre alkalmatlanná tett Balaton rémképe már akkor sem mutatott volna jól a címlapokon.

Próbafúrások a második világháború árnyékában

A vállalat elszántságát mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy kiharcolták, hogy még 1939 végén engedélyt kaphasson nyíltvízi próbafúrásokra, Siófok környékén. Még a szerencse is a kezükre játszott, ugyanis 1939-40 tele igen hideg volt, így a tavon masszív jégréteg képződött januárban. Ennek segítségével mesterséges szigetek építése nélkül, 1940. január 29-én megkezdték a kutatófúrásokat. Ezek egészen február közepéig tartottak, majd a külföldről érkezett szakemberek a legnagyobb titoktartás mellett távoztak. Azt, hogy pontosan mi történt, ma sem lehet tudni.AZ MINDENESETRE TÉNY, HOGY A TÓBAN SOHA NEM KEZDTÉK MEG AZ OLAJ KITERMELÉSÉT.Annak ellenére sem, hogy a MAORT ebben az időszakban működésének csúcspontján volt. Ezek után a lehetséges balatoni kitermelés ötlete végképp feledésbe merült. A második világháborúban német irányítás alá került a cég, az infrastruktúrája nagy részét pedig bombatalálatok érték. 1948-ban koncepciós per indult a vállalat vezetői ellen, melyben azt állították, hogy a cég szándékosan fogja vissza a kitermelést és nem folytatja a kutatásokat. A per végén az amerikai vezetőket kitoloncolták, Dr. Papp Simon vezető geológust pedig börtönbe vetették.

A MAORT-ot ezt követően államosították, majd szovjet- majd magyar fennhatóság alá került. A kommunista rendszernek komoly tervei voltak a Balatonnal, melynek hamarosan el is érkezett asz igazi aranykora, így az olajfúrótornyok veszélye végképp elhárult.

Magyarország területén a balatoni kőolaj mellett vannak más nyersanyag-források is. Az elmúlt években nagy figyelem irányult a lehetséges börzsöni aranytartalékra is, melynek értéke 50 ezer millárd forint körül lehet:

SZAKEMBEREK SZERINT AZ NEM KÉTSÉGES TÖBBÉ, HOGY A DRÁVA MENTÉN ÉS A BALATONNÁL IS VAN REJTETT ENERGIAKÉSZLET.A fúrások az bizonyítják, hogy sok helyen tör vagy törhetne fel termálvíz és földgáz az országban, de ezek kitermeléséhez súlyos milliárdok kellenének – mondta egy szakértő a Somogy Megyei Hírlapnak még tavaly ősszel, amely akkor azt is megírta, hogy a Dráva menti kilenc kőolajkút körül újra beindult az élet, bár akkor még csak néhány adott megfelelő mennyiséget