Hány év munkaviszony után jár nyugdíj? És mennyit kapok? Sokan nem tudják ezeket! ITT A legfrissebb LISTA:

Hány év munkaviszony után jár nyugdíj? És mennyit kapok?

Hány év munkaviszony után jár nyugdíj? Hány évet kell dolgozni nyugdíjhoz?

Hány év munkaviszony után jár nyugdíj? És mennyit kapok? A teljes állami nyugdíjhoz 20, a résznyugdíjhoz 15 év szolgálati idő szükséges. Akinek 15 év munkaviszonya sem volt, az legfeljebb szociális segélyért folyamodhat (ezt hívják időskorúak járadékának).

A NYUGDÍJSZÁMÍTÁS FOLYAMATA:

ÖSSZKERESET MEGHATÁROZÁSA – VALORIZÁLÁS – HAVI ÁTLAGKERESET MEGHATÁROZÁSA – DEGRESSZÁLÁS – SZOLGÁLATI IDŐNEK MEGFELELŐ SZORZÓSZÁMMAL SZORZÁS

Összkereset számítása

A nyugdíj meghatározásának első lépése az összkereseted meghatározása. Vagyis az az összeg, amit 1988. január 1. után összesen megkerestél.

FONTOS! Nem az utolsó öt év keresete számít, így ne számíts arra, hogy majd a nyugdíj előtt egy magasabb bejelentett jövedelem kihúz a csávából és a korábbi minimálbéres jövedelmed helyett ez lesz az alapja a nyugdíj számításnak.

Tehát megnézik az 1988. január 1. utáni időszakot és ha rendelkezel legalább az időszak felére jövedelemmel, akkor ez lesz az átlagszámítás alapja. Ha nincs legalább a felére jövedelmed, akkor az 1988. jan. 1. előtti időszak jövedelmét is figyelembe veszik annyi napra, amennyi hiányzik a feléhez. Ha így sem találnak elegendő jövedelemmel rendelkező időt, akkor a hiányzó időszakra a minimálbért veszik alapul.

Nem mindegy mennyi

Minden évben úgy határozzák meg az átlag alapját képező szolgálati idődet, hogy 365-ből kivonják a táppénzes időszakot, a fizetés nélküli szabadságot és a munka nélkül töltött napokat, hogy ezek ne rontsák az átlagot később. Az egyes években, amennyiben volt járulékfizetési felső határ, akkor ezzel korrigálnak, tehát csak a plafonig veszik figyelembe a nyugdíj alapját képező jövedelmed. (Járulékplafon 2013. óta nincs.)

Ezek után meghatározható az egyes évekre az éves összkereset, amit „járuléktalanítanak”, tehát a bruttóból levonják a befizetett, bért terhelő járulékokat, majd az így kapott összegből az adott év személyi jövedelmét is elvonják. Itt van még egy csavar! 2010. jan. 1 – 2012. dec. 31-ig az adóalapot növelni kell  az adóalap kiegészítés összegével, tehát hozzá kell adni a TB járulékot a járuléktalanított jövedelemhez (szuperbruttósítás), ez 2012-ben viszont a 2,424 M Ft feletti rész 27%-a csak.

Természetesen érvényesítik az adókedvezményeket (pl. családi adókedvezmény) is, így megkapjuk az adott évben a nyugdíjszámítás alapját képező összjövedelmet.

20 év munkaviszonynál már teljes nyugdíjról beszélünk, ám ez sem jelenti azt, hogy valaki az 1988 utáni átlagfizetésének 100%-át megkapja nyugdíjként. 20 évnél mindössze 53%-ra leszünk jogosultak, vagyis az átlagfizetésünk felére. 25 év munkaviszonyig minden egyes évvel 2%-ot növekszik ez a rész, efölött évente már csak 1%-kal emelkedik, de csak 38 évig, ahonnan viszont már 1,5%-kal nő évente.

Ez alapján 30 év munkaviszonynál 68%-ot, 40 évnél 80%-ot ítélnek oda az átlagbérünkből.?Vagyis a mostani nyugdíjasok a korábbi fizetésüknek jóformán a 30-40%-át elvesztették, amint nyugdíjba vonultak. Érdekesség, hogy a 100%-os nyugdíjhoz legalább 50 év munkaviszony szükséges. Ez azt jelenti, hogy egy férfi 72, egy nő 73 évesen mehetne nyugdíjba, és akkor ugyanakkora nyugdíjat kapna, mint az aktívként elért átlagfizetése.

Hány évet dolgozik egy magyar, mielőtt nyugdíjba megy?

A KSH statisztikái szerint egy átlagos magyar férfi 22 évesen, egy nő 23 évesen áll munkába.?Ha feltételezzük, hogy megszakítás nélkül dolgoztak, akkor egy férfi 44 év munka után – 65 évesen – megy nyugdíjba. Egy átlagos nő 63 évesen nyugdíjba mehet, feltéve, hogy a 40 év szolgálati (jogosultsági) ideje megvan, és persze ez is csak akkor igaz, ha addig nem törlik el a Nők 40 kedvezményt.

De mi is az a szolgálati idő? Főként a kereső tevékenységgel járó biztosítási jogviszony, emellett nőknél a gyes, gyed és gyet számít ebbe bele. A Nők 40 kedvezménynél ún. jogosultsági időt vesznek figyelembe, ami hasonlít a szolgálati időre, annál mégis kevesebb tevékenységet számít be. Azt nem árt tudni, hogy ennél a kedvezménynél minimum 32 olyan évet várnak el, amit kereső tevékenységgel töltött el a biztosított nő – a maradék 8 évet töltheti a gyermekeivel.

Mekkora nyugdíjra számíthat egy aktív korú, jelenleg is dolgozó magyar ember?

Mindenki tudja, hogy jóval kevesebb gyerek születik, mint az ‘50-es vagy a ‘70-es években. Az idősek viszont egyre tovább élnek, ami jó hír, de ennek is megvannak a következményei.

A nyugdíjasokat ugyanis az aktív keresők tartják el. Az államnak nincs nyugdíjtartaléka. Amit ma beszed tőlünk, aktív korúaktól tb-járulékként, azt a következő hónap folyamán ki is fizeti a nyugdíjasoknak.

Vagyis a nyugdíjrendszer addig fenntartható, amíg van elég aktív kereső ahhoz, hogy eltartsák a nyugdíjasokat. A nyugdíjasok aránya viszont évről évre nő, miközben az őket eltartó aktív keresők száma egyre fogyatkozik.

Ebből az következik, hogy ha állami nyugdíj lesz is, az összege várhatóan jóval kevesebb lesz a mostaninál is. Így már nem a korábbi fizetésünk 30%-a, hanem akár 40-50%-a is hiányozhat majd a havi költségvetésünkből.

Tényleg megteheti ezt velem az állam, hogy ilyen kevés nyugdíjat fizet? Igen, minden további nélkül. Ne feledjük: a tb-járulék (korábban: nyugdíjjárulék) fizetésével csak nyugdíjjogosultságot szerzünk. A nyugdíj összegét semmilyen törvény nem garantálja 10-20-30 év távlatában.