Gyógyíthatatlan, gyulladásos betegség terjed Magyarországon, sok a beteg gyerek is!
Az elmúlt két évtizedben drámai mértékben megnőtt a gyulladásos bélbetegségekben (IBD) szenvedők száma Magyarországon. A legfrissebb adatok szerint már közel 60 ezer embert érint ez a súlyos, krónikus kórkép – és ami még aggasztóbb: minden ötödik beteg gyermek.
A szakemberek szerint a megbetegedések számának emelkedése összefügg az egészségtelen életmóddal, a rostszegény táplálkozással, a gyorséttermi ételek túlzott fogyasztásával, valamint a dohányzással. A betegség pedig nemcsak egyre gyakoribb, de egyre fiatalabb korban is jelentkezik.
🔬 Két fő típusa van az IBD-nek
A gyulladásos bélbetegségek két legismertebb formája a
Crohn-betegség, amely a vékony- és vastagbelet is megtámadhatja, sőt, az emésztőrendszer más részein is okozhat gyulladást,
valamint a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa), amely kifejezetten a vastagbelet érinti.
A Semmelweis Egyetem közleménye szerint az érintettek körülbelül fele Crohn-beteg, míg a többség a fekélyes vastagbélgyulladás enyhébb vagy súlyosabb formájával él együtt.
👶 Egyre több a beteg gyermek
A mintegy 60 ezer magyar IBD-s beteg 15–20 százaléka 18 év alatti, és előfordul, hogy már 6 évesnél fiatalabb gyermekeknél is kialakul a betegség. Ezt a nagyon korai formát VEO-nak (very early onset IBD) nevezik.
„Ha valakinél 15 évesen alakul ki a betegség, akkor akár további 60–70 évig is együtt kell élnie vele”
– mondta Miheller Pál, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika docense.
Ez azt jelenti, hogy a gyerekeknél diagnosztizált IBD hosszú távon komoly életminőségbeli problémákat, szövődményeket és lelki terheket is jelenthet.
⚠️ Miért terjed ilyen gyorsan?
Az okok összetettek, de a szakemberek több tényezőt is kiemelnek:
korai antibiotikum-használat gyermekkorban,
a szoptatás rövid ideig tartása vagy teljes hiánya,
a rostban szegény, feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend,
a mozgásszegény életmód,
valamint bizonyos környezeti hatások.
„A mostani életmód nem kedvez a bélrendszer egészségének” – hangsúlyozta Miheller Pál.
🩸 Ezekre a tünetekre figyelj!
A betegség legjellemzőbb korai tünetei:
véres széklet,
visszatérő hasmenés,
fogyás,
fáradékonyság,
alvászavar,
teljesítménycsökkenés.
A fekélyes vastagbélgyulladás gyakran véres széklettel indul, ezért hamarabb orvoshoz kerül a beteg. A Crohn-betegség ezzel szemben enyhébb, visszatérő hasmenéssel járhat, így a diagnózis gyakran késik.
💊 Gyógyíthatatlan, de kezelhető
Az IBD jelenleg gyógyíthatatlan, de tünetmentessé tehető. A kezelés célja nemcsak a panaszok megszüntetése, hanem a gyulladás visszaszorítása, mert a „csendes” gyulladás is szövődményeket okozhat.
A terápia általában gyógyszeres kezeléssel kezdődik, kezdetben szteroidokkal, majd immunszupresszív szerekkel, amelyek az immunrendszer túlműködő részét szabályozzák.
Ha ezek nem hatnak, következhet a biológiai terápia, mely során élő szervezetekből előállított fehérjékkel kezelik a betegséget.
Ezeket a kezeléseket az országos centrumokban, köztük a Semmelweis Egyetemen, NEAK-támogatással kaphatják meg az érintettek. Súlyos esetben sebészeti beavatkozás is szükséges lehet, de ma már léteznek kíméletes bélplasztikai megoldások, amelyekkel elkerülhető a bélszakasz eltávolítása.
🥦 A megelőzés és életmód kulcsszerepe
Aki genetikailag hajlamos, vagy a családjában előfordult IBD, annak különösen fontos:
rostokban és vitaminokban gazdag étrend,
fermentált élelmiszerek (pl. savanyú káposzta, növényi joghurtok),
stresszcsökkentés,
rendszeres testmozgás,
és a feldolgozott ételek kerülése.
Az IBD-s betegek gondozásában ma már dietetikusok is részt vesznek, hiszen az étrend kiemelt szerepet játszik a tünetmentes időszak fenntartásában.
🩺 Összegzés
A gyulladásos bélbetegségek terjedése súlyos társadalmi és egészségügyi kihívás. A korai felismerés, az egészséges életmód és a tudatos táplálkozás azonban segíthet abban, hogy a betegek teljes, aktív életet élhessenek – még ezzel a gyógyíthatatlan, de kontrollálható betegséggel is.
Forrás: Infostart.hu