Erre nem számítottunk – Rugalmas nyugdíjkorhatár jön, és szigorítás a 40+nyugdíjnál!

Erre nem számítottunk – Rugalmas nyugdíjkorhatár jön, és szigorítás a 40+nyugdíjnál!

A bonyolultabb reformok tervezése nehéz feladat és bevezetésük politikailag kényes.

A rugalmas korhatár bevezetése,
a Nők40 szigorítása,
a legkisebb nyugdíjak egyszeri emelése,
a valorizálás javítása,
a nyugdíjindexálás reformja,
a járulékkulcs emelése vagy a járadékszorzó csökkentése.

1. A rugalmas nyugdíjkorhatár bevezetése

Méltányossági és hatékonysági meggondolásokból ezt azonban csak fokozatosan lehet visszahozni. Azonnali teljes bevezetése méltánytalan lenne a legutóbbi években 65 éves korukig benn tartottakkal szemben; emellett átmenetileg hatalmas lyukat ütne a költségvetésen, hiszen legalább egy évjárat a befizetőkből azonnal a nyugdíjasok közé kerülne. A 7. táblázatban csatolok egy lehetséges menetrendet, amely szerint a rugalmas korhatárt bevezetnék (a közbenső években felezve a lépéseket, például 2024-ben

2. Nők40 szigorítása

Ha már az általános korhatáremeléskor elmulasztották, akkor a rugalmas korhatár bevezetésével párhuzamosan a Nők40-et is fokozatosan szigorítani kell: 41 év (2025), 42 év (2027), 43 év (2029), évente féléves átvezetéssel. (Milyen lenne, ha 2029-ben két nagyon hasonló életpályájú, 62 évesen nyugdíjba menő nő közül az első nő 39 éves jogviszonnyal és szolgálati idővel a rugalmas nyugdíjjal 0,78x(1–3×0,06)= 0,64 helyettesítést kapna, a második a Nők40-ben 0,8-at?)

3. A legkisebb nyugdíjak egyszeri rendezése

Széles körű megegyezés van abban, hogy kisnyugdíjasok százezrei élnek nagyon nehéz körülmények között, és ezen változtatni kell. Nehéz megmondani, hogy milyen plafonig kellene egyszerre emelni a kisnyugdíjakat és hogyan. Nemzetközi tapasztalatok azt sugallják, hogy minél alacsonyabb a jelenlegi nyugdíj, annál jobban kellene emelni.

4. A valorizálás javítása

Ha nem éves, hanem negyedévenként lenne valorizálás és indexálás, akkor gyors inflációnál csökkenne a valorizálás darabossága.
Ha a valorizálásnál alkalmazott nettó átlagbért reálisabban számítanák ki, akkor nem lenne ilyen tág az olló az újabb és a régebbi nyugdíjak jelenlegi értéke között.

5. A nyugdíjindexálás reformja

2010 óta érvényes árindexálás előnyeiről és hátrányairól már szóltam; nem meglepő, hogy sokan követelik a visszatérést a 2000 és 2009 közti vegyes indexáláshoz, sőt bizonyos visszamenőleges kárpótlást.

6. A járulékkulcs emelése

Ideális esetben a nyugdíjjárulékok fedezik a nyugdíjkiadásokat, miközben az egészségügyi járulékokból elég pénz jut a tb másik alágazatának. (A 4. táblázat bemutatta, hogy jelenleg a kormány a nyugdíjakat alkalmanként az egészségügyi ellátás rovására emeli.)

Végül megemlítek két figyelmen kívül hagyott kérdést. 1) A rokkantsági nyugdíjnak a nyugdíjrendszeren belül van a helye. 2) Az állampolgár a nyugdíjrendszer minden forintját szemmel tartja, de a jó egészségbiztosítás és szociális gondoskodás még a nyugdíjrendszernél is fontosabb.