Történetek
Emlékeztek még? Ezeket ettük gyerekkoromban, mert “ez volt”. Még ma is nosztalgikusan gondolok vissza ezekre! Te hányat ismersz fel?
Emlékeztek még? Ezeket ettük gyerekkoromban, mert “ez volt”. Még ma is nosztalgikusan gondolok vissza ezekre! Te hányat ismersz fel?
Gyerekkoromban sokkal egyszerűbbek voltak az étkezések, és bár talán nem mindig volt választékos a menü, ezek az ételek a mai napig nosztalgiát ébresztenek bennem. Nem azért ettük, mert divatos vagy különleges lett volna, hanem mert ez volt. A mai szemmel talán “szegény” ételeknek neveznénk, de számomra ezek az ízek örökre megmaradnak. Felidézem, miket ettünk, és kíváncsi vagyok, te hányat ismersz fel közülük!
1. Cukros-zsíros kenyér
Talán az egyik legikonikusabb gyerekkori “desszert”. Anyám a kenyérre zsírt kent, megszórta kristálycukorral, és már kész is volt az édes finomság. Egyszerű, laktató és megdöbbentően finom. A ropogós cukor és a zsír selymes íze még ma is felidézi azokat a gondtalan délutánokat.
2. Tejben áztatott kenyér cukorral
Reggelente sokszor tejben áztatott kenyeret kaptunk, amire egy kis cukrot szórtunk. Egyszerűbb már nem is lehetett volna, de számomra ez jelentette a legjobb reggelit. Meleg volt, édes, és valahogy mindig otthonos érzéssel töltött el.
3. Házi szörp
A nagymamám készítette a legjobb szörpöt, legyen az bodza, málna vagy ribizli. Egy pohár hideg vízbe keverve igazi nyári frissítő volt. Nem volt benne mesterséges ízesítő, csak a természet és a nagyi szeretete.
4. Faeper
Amikor a nyár beköszöntött, a faeperfa alatt gyakran gyűjtöttünk maréknyi érett, édes gyümölcsöt. Az ujjaim lilára színeződtek tőle, de ez sosem számított. A faeper olyan ízélmény, amit semmi sem pótolhat.
5. Papsajt
Gyerekként gyakran játszottunk a mezőkön, és ha megéheztünk, csak leszakítottunk néhány papsajtot. Akkoriban még nem gondoltam arra, hogy vadon termő növényeket eszem, de valahogy ez is hozzátartozott a szabadsághoz.
6. Tojásleves
A tojásleves az egyik leggyakoribb ebédünk volt. Egy kis pirított liszt, víz, tojás, kömény – és már kész is volt. Gyorsan elkészült, és az illata mindig betöltötte a konyhát. Ma is mosolyt csal az arcomra, ha eszembe jut.
7. Akácvirág
Az akácvirágot nemcsak az illatáért szerettük, hanem azért is, mert frissen leszedve meg is ettük. Édeskés, különleges íze volt, és valahogy a természet közelségét éreztem minden falattal.
8. Törökméz
Ha vásárban jártunk, a törökméz kötelező elem volt. Kemény, ragacsos és édes, a fogaim közé ragadt, de nem érdekelt. Ez volt az igazi gyerekkori édesség!
Miért maradtak meg ezek az ételek az emlékezetemben?
Ezek az ételek nemcsak az ízük miatt fontosak számomra, hanem azért is, mert összekapcsolódnak az egyszerű, gondtalan időkkel. Amikor még nem számított, hogy mi van az asztalon, csak az, hogy együtt ültünk le, vagy éppen a szabadban ettünk. Ezek az ételek az otthon melegét, a nagyszülők szeretetét és a gyerekkor szabadságát idézik fel bennem.