Egyéb
ÉLŐ: Óriási tüntetés alakult ki Budapesten – folyamatosan növekszik a tömeg! Nagy az elégedetlenség! EZT KÖVETELIK A TÜNTETŐK:
A tömeg vége még csak most hagyta el a Tisza István emlékművet
A tömeg vége még csak most hagyta el a Tisza István emlékművet, miközben a tömeg eleje már az Alapvető Jogok Biztosának hivatalánál tart a Falk Miksa utcában. A diákok folyamatosan skandálnak, a közintézmények előtt a „Szabad ország, szabad oktatás” felkiáltással haladnak el.
„A könnygáz nem tanít” – skandálják a vonuló diákok
„Fizessétek meg a tanárainkat!”, „A könnygáz nem tanít” „Szabad ország, szabad oktatás” – skandálják a vonuló diákok. Információjuk szerint az egész körút le van zárva, rendőrök biztosítják a forgalmat. A tüntetők a tervek szerint 17:45-re fognak megérkezni az Oktogonra.
„Nincs tanár, nincs jövő!” – Elindultak a tüntetők az Oktogonra
A mostanra ezresre duzzadt tömeg nem sokkal 17:00 óra után elindult a Tisza István emlékműtől az Oktogon felé. A tömeg a „Nincs tanár, nincs jövő” rigmust skandálja. A vonulás elején diákok vannak, akik egy „7 igenes molinót” fognak, illetve „Tanár nélkül nincs jövő” és egy „Szabad oktatást” molinó is van egymás mellett. Tudósítónk szerint a diákok arról beszélnek, hogy „mindenre számítanak, bármi lehet ma”. Sokan abban bíznak, hogy lesz vonulás a Karmelitához, mert „nagy már az elégedetlenség a rendszerrel szemben”. Egy diák a Telexnek azt mondta:
ismerőseiket nem is engedték el a szüleik, mert féltik őket a könnygáztól, és attól, hogy eldurvul a helyzet.
„Ne írd alá Kata” – skandálja a tömeg eleje a Vígszínháznál
A tömeg eleje már a Vígszínháznál jár, a 4-6-os villamos sem jár a körúton. A diákok többször a „Gyertek velünk!” felszólítással buzdítják csatlakozásra a járókelőket. A tömeg a „Ne írd alá Kata” rigmust skandálja, utalva ezzel Novák Katalin köztársasági elnökre, és felszólítva őt arra, hogy ne írja alá a bevezetni tervezett státusztörvényt.
Mi az a „bosszútörvény”?
A Belügyminisztérium március 2-án tette közzé a kormány honlapján a pedagógusok és a diákok által bosszútörvénynek nevezett státusztörvény tervezetét. A törvény tervezete azért kapta a „bosszútörvény” nevet, mert a kritikusok szerint a kormány ezzel a törvénnyel akar bosszút állni a pedagógusokon és a diákokon.
Több bevezetni tervezett változtatásról eddig is lehetett hallani, és írtunk is ezekről részletesebben: ilyen például a bérrendezés kérdése vagy a pedagógusi előmeneteli rendszer helyett a teljesítményértékelés bevezetése. Az egyik legfontosabb változás, hogy a jövőben megszűnne a közalkalmazotti jogviszony, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt akar bevezetni. A tervezetből az látszik, hogy a jövőben a pedagógusok és tantestületek inkább véleményezési joggal fognak rendelkezni a saját iskolájukat érintő kérdésekben, a végső döntéseket pedig az igazgató és a fenntartó hozná meg. A törvény elfogadásával a tanévet július 15-ig meg lehetne hosszabbítani, a heti munkaidő pedig növekedhetne: a 48 órát nem haladhatná meg.
