A gép már majdnem teljesen megtelt. Az utasok a helyüket keresték, pakolták fel a táskákat a csomagtartóba, mindenki sietett. Egy férfi szürke pólóban leült a folyosó melletti ülésre – és rögtön látszott, hogy a hely szűk neki.
A teste belógott a középső ülés felé, ezzel szorongatta a mellette ülőt, ráadásul a folyosón közlekedőknek is nehezebb volt elmenni mellette. Pár utas rosszallóan méregette, többen már morgolódtak is.
Néhány perc múlva odalépett a stewardess. Udvariasan, de határozottan kérte a férfit, hogy fáradjon ki a gépből, amíg megoldják az ülésproblémát. A hangulat egyre feszültebb lett.
És ekkor a férfi váratlanul felállt, körbenézett, majd hangosan megszólalt:
— „Barátaim, teljesen tisztában vagyok vele, hogy kellemetlenséget okozok. Éppen ezért…” – elővett egy második beszállókártyát – „…két jegyet vettem, hogy senkinek se kelljen szorongania mellettem. Csak hibáztak a helyfoglalásnál, és a második jegyemet kiadták valaki másnak. Ezt most tisztázzuk.”
A stewardess először elvörösödött, majd átnézte a jegyet, és sietve bocsánatot kért. Néhány perc múlva felszabadították a mellette lévő ülést, a férfi kényelmesen elhelyezkedett, és a feszültség elszállt a kabinból.
Sőt, többen elismerően bólintottak, valaki még oda is súgta a szomszédjának:
— „Na, ez korrekt!”
Mert van, amikor nem a vita, hanem a józan előrelátás és emberség okozza a legnagyobb meglepetést egy repülőút során.
