A férjem kiakadt az új frizurámon, azt mondta “Úgy nézek ki mint egy férfi”…ezért úgy megleckéztettem, hogy azt megemlegeti:

Amikor úgy döntöttem, hogy levágatom a hajam egy merész pixie frizurára, éreztem, hogy valami új kezdődik az életemben. Frissnek és erősebbnek éreztem magam, készen arra, hogy magam mögött hagyjam a régi beidegződéseket. Az új külsőm azonban nem mindenkit bűvölt el. A férjem reakciója durva és bántó volt: azt mondta, “úgy nézek ki, mint egy férfi”, és azt javasolta, hogy hordjak parókát, amíg visszanő a hajam.

Először elgondolkodtam rajta, vajon tényleg ennyire rossz döntés volt-e a frizuraváltás, de hamar rájöttem, hogy a probléma nem velem van. Miért maradnék egy olyan ember mellett, aki nem tisztel, és aki ilyen sértő megjegyzéseket tesz? 56 évesen már nincs időm olyan emberekre, akik bántanak és lehúznak. Olyan társaságra van szükségem, amelyben megbecsülnek és támogatnak. Így döntöttem: elhagyom őt.

Ez a döntés valóban felszabadított. Napról napra jobban érzem magam, az önbizalmam nőtt, és végre újra mosolygok. Nem csak a frizurám változott meg, hanem az életem is új irányt vett. Már csak olyan emberekkel veszem körbe magam, akik elfogadnak olyannak, amilyen vagyok, bátorítanak, és akikkel együtt lehet nevetni. Rájöttem, hogy az életem csak akkor lehet igazán boldog, ha magamat helyezem előtérbe, és nem hagyom, hogy bárki is lehúzzon.

A férjem megjegyzései fájtak, de most már látom, hogy ezek voltak a változás első lépései. Szereintetek jó döntést hoztam?