Egy őszinte vallomásból nyilvános sárdobálás lett. Majka Facebook-posztban ismerte el: koccintás után autóba ült, hibázott, vállalja a következményeket. „Címeres ökör voltam” – írta, bűnbánóan, mellébeszélés nélkül.
Curtis azonban nem hagyta annyiban.
Egyetlen, azóta törölt, de azonnal lementett poszttal csapott vissza: sofőrszolgálatot reklámozott, gúnyos szöveggel „segítő szándékra” hivatkozva. A célzás egyértelmű volt: arra az időszakra utalt, amikor Majka nyilvánosan kritizálta Curtis drogproblémáit, szintén „segítségként”.
A fricska betalált – és lavinát indított el.
Curtis és Majka
A kommentmezők felrobbantak. Sokan Curtist támadták hitelesség hiánya miatt, mások egyszerűen ízléstelennek, aránytalannak nevezték a támadást. Előkerültek a múlt botrányai, a régi sebek, és az a kérdés is: meddig lehet elmenni egy visszavágásban?
Ez már nem egy rossz döntésről szól az úton.
Ez két egykori szövetséges végleges szakadásáról, egók csatájáról, és arról, hogy a „segíteni akartam” mondat mennyire könnyen válik fegyverré.
Hogy ez csak egy egyszeri, keserű odaszúrás volt-e, vagy egy újabb, még durvább nyilvános háború kezdete, azt még nem tudni.
De egy biztos: a Majka–Curtis történet újra bebizonyította, milyen vékony a határ az őszinte önkritika és a könyörtelen nyilvános leszámolás között.
