DNS-mintát vettek egy magyar falu lakóitól, és valami felfoghatatlan eredmény született
Egy mindössze alig több mint ezerfős, a szlovák határhoz közeli magyar település, Letkés lakói olyan tudományos kísérletbe vágtak bele, amelyre még nem volt példa Magyarországon. A helyiek önként adtak DNS-mintát, hogy feltárják családjuk és a falu valódi eredetét – és kiderüljön, vajon visszavezethető-e származásuk egészen az Árpád-korig. – írja a Promotions
Az első előzetes eredmények azonban minden képzeletet felülmúltak, és a kutatók szerint is „megdöbbentőek és szinte felfoghatatlanok”.
Egy kísérlet, ami átírhatja Letkés helytörténetét
A kutatás még egy régészeti feltárással indult: a szakemberek a falu legrégebbi, feltételezetten a 15. században épült templomának maradványait keresték. Bár végül kiderült, hogy a templom csupán a 18. századból származik, Árpád-kori leletek és csontvázak is előkerültek – bizonyítva, hogy Letkés területe már a honfoglalás idején lakott volt.
Ekkor született meg az egyedülálló ötlet:
összekapcsolni a régészeti leletek genetikai adatait a ma ott élő emberek DNS-ével.
A kutatók olyan családoktól kértek mintát, amelyek nevei már a 15–16. századi dokumentumokban is szerepelnek. A vizsgálatok középpontjában az apai ágon öröklődő Y-kromoszóma állt, hogy kiderüljön: vajon élnek-e Letkésen olyan emberek, akik ténylegesen egyenes ági leszármazottai az Árpád-kori alapítóknak.
Mivel a környék a tatárjárás és a török hódoltság idején kevésbé pusztult, a kutatók szerint erre komoly esély mutatkozik.
Ír, brit, balkáni és… beduin ősök? – a döbbenetes eredmények
A vizsgálat még zajlik, de Batizi Zoltán régész, a Börzsöny Közérdekű Muzeális Gyűjtemény vezetője már nyilvánosságra hozott néhány előzetes megállapítást.
A hat vizsgált letkési lakos genetikai képe egészen elképesztő:
-
A gének fele–kétharmada mai szláv népekre jellemző.
-
Kb. 20% a nyugat- és észak-európai populációkhoz köthető.
-
Négy embernél kimutatható brit kapcsolat:
-
valakinél 12% ír,
-
másnál 15% brit eredet jelent meg.
-
-
Jelentős rokonsági szálak vezetnek a Balkánra és Itáliába is.
-
És ami a legmeglepőbb:
-
egy letkési lakosnál 1% alatti, de mérhető arányban beduin génjelemeket is találtak.
-
A kutatók szerint ez a genetikai keveredés egyelőre rejtély. Hogyan kerültek ír, brit vagy éppen beduin ősök egy apró Ipoly-völgyi faluba?
Erre a választ a további DNS-elemzések adhatják meg – amelyek akár egy eddig ismeretlen, izgalmas fejezetet is feltárhatnak Letkés, sőt akár az egész magyar népességtörténet múltjából.
