Felfoghatatlan: Bicskával vágta el intenzíven fekvő apja infúziós pumpáját egy 13 éves sarkadi fiú

Beismerő vallomást tett az a 13 éves sarkadi fiú, aki a gyulai kórház intenzív osztályán elvágta édesapja infúziós pumpájának csövét – közölte a Rendészeti Államtitkárság. A fiút életveszélyt okozó testi sértés kísérletével gyanúsítják, ám szabadlábon védekezhet.

„Segíteni akart”

A gyermek állítása szerint nem ártani akart, hanem segíteni. Nem tudta feldolgozni, hogy az a férfi, aki addig erős támasza volt, most magatehetetlenül, csövekhez kötve fekszik az intenzíven. Úgy gondolta, ha megszabadítja az apját a készüléktől, azzal jót tesz neki.

A bicskájával vágta el a csövet, amely a centrális vénát összekötve továbbította a létfontosságú gyógyszereket. Az orvosok és ápolók gyors beavatkozásán múlt, hogy elkerülték a tragédiát: ha nem veszik észre, a férfi elvérezhetett volna, vagy a vénába jutó levegő miatt akár légembólia is kialakulhatott volna.

Nem ez volt az első próbálkozás

A hírek szerint a fiú korábban az ágy mellett működő gépet is megpróbálta kikapcsolni. Ez arra utal, hogy hosszabb ideje hordozta magában a tehetetlenség érzését, és nem találta a megfelelő módját annak, hogyan segíthetne apján.

Mit árul el az eset?

Ez a történet több szempontból is sokkoló. Egyfelől rávilágít arra, mennyire törékeny a gyermekek lelki világa, amikor szembesülnek a szülő hirtelen leromlott egészségével. A fiú tettét – bár jogilag súlyos – érzelmi szempontból a szeretet és a kétségbeesés vezérelte.

Másfelől ismét előtérbe kerül a kérdés: mennyi támogatást kapnak azok a családok, akik nap mint nap kórházak intenzív osztályain élnek a bizonytalanság és a remény között? Egy 13 éves gyerek számára különösen nehéz megérteni, hogy az életmentő csövek és gépek nem a fájdalom okozói, hanem a túlélés zálogai.

A jog és az emberség határán

A fiú ellen eljárás indult, de az ügyészek is mérlegelik: egy kamasz érzelmileg teljesen másképp látja a helyzetet, mint egy felnőtt. Szakemberek szerint pszichológiai támogatásra lenne szüksége, hogy feldolgozza a traumát, és megértse, miért volt veszélyes a cselekedete.

Az intenzív osztály dolgozói hősiesen helytálltak: gyors reakciójuk mentette meg a beteg életét. De talán az is tanulság, hogy a kórházi személyzetnek a családtagokra is figyelnie kell – hiszen a hozzátartozók sokszor legalább annyira sérülékenyek, mint maga a beteg.

Tanulság

Ez a történet nem csupán egy jogi ügyről szól, hanem egy gyermek kétségbeesett szeretetéről és a feldolgozatlan félelemről. Jó lenne, ha a társadalom és az egészségügy is felismerné: a testi gyógyítás mellett a lelki támogatás is életmentő lehet.