Egész életemben azért dolgoztam, hogy a gyermekemnek mindene meglegyen. Aztán azt mondtam: “Elég! Nem adok innentől semmit!” – A fiam erre olyat tett amit soha nem gondoltam volna:

Egész életemben azért dolgoztam, hogy a gyermekemnek mindene meglegyen. Aztán azt mondtam: Elég! Nem adok innentől semmit!

Életem legnagyobb részét a családomnak szenteltem. Mindenem odaadom, hogy a gyermekeimnek semmiben ne legyen hiányuk. Lakást és autót vettem nekik, segítettem, amikor csak tudtam. Mégis úgy éreztem, nem kaptam sem hálát, sem elismerést. Egy nap pedig úgy döntöttem, hogy elég volt. Nem adok többet, és most már magamra fogok gondolni.

15 év kemény munka Németországban

Tizenöt évet töltöttem Németországban dolgozva, hogy minél több pénzt küldhessek haza. Megvontam magamtól a legszükségesebbeket is, hogy segíthessem a fiamat és a menyemet: lakást és autót vettem nekik, sőt, a felújításban is segítettem. Rendszeresen küldtem nekik pénzt, ruhákat, ajándékokat az unokáknak. Lányomnak is segítettem házat venni és elindítani a saját vállalkozását.

Az elégedetlenség

Két évvel ezelőtt döntöttem úgy, hogy már nem küldök pénzt, és ezzel megpróbálok önálló életet élni. Már nem fiatalodok, gondolnom kell a saját jövőmre is, ezért úgy éreztem, eleget tettem. Ezt azonban a fiam rossz néven vette:

— Miért nem segítesz már többet? Nem látod, milyen nehéz most élni ilyen magas árak mellett? — kérdezte.

— Lakást és autót vettem nektek, szerintem ez több mint elég. Nekem is szükségem van arra, hogy valamit félretegyek az idős koromra. Nem gondolod, hogy megérdemlem, hogy nekem is legyen valamim? — válaszoltam neki.

Erre a fiam csak még inkább elégedetlenkedett:

— De mi nem panelban szerettünk volna lakni, hanem újépítésű lakásban. És az autónk sem a legújabb modell. Te segítettél a húgomnak a vállalkozásában, de nekünk nem adtál eleget!

— A húgodnak pontosan annyit adtam, mint nektek az autóra — vágtam vissza.

Ez a beszélgetés nem tartott sokáig, hamar veszekedésbe torkollott. Végül a fiam azzal a szavakkal szakította meg a kapcsolatot velem:

— Az unokámnak nem kell ilyen irigy nagymama!

Miért fontos az anyagi függetlenség?

Mindeközben a lányom és a férje sikeresen vezették a közös vállalkozásukat, amit segítettem elindítani. Soha nem panaszkodtak, inkább azt mondták, hogy örömmel dolgoznak a saját boldogulásukért. Ők értették meg, hogy az anyagi függetlenség minden felnőtt életében fontos cél. Ha egy szülő folyamatosan segíti a gyermekét, akkor az könnyen elkényelmesedik, és soha nem tanulja meg, hogyan kell magáról gondoskodni.

Fordulat

Miután visszatértem Magyarországra, fiam azonnal érdeklődött, hogy hoztam-e ajándékokat az unokáknak. Az unokáimnak természetesen mindig hoztam valamit, de a fiamnak és a menyemnek nem. Ők csak akkor kerestek, amikor pénzre volt szükségük, ezért úgy döntöttem, hogy mostantól nem fogom őket támogatni.

Mostantól magamra gondolok

Úgy érzem, mint anya, mindent megtettem a gyermekeimért. Lakást, autót kaptak, segítettem nekik mindenben, amit kértek. Most már elég. Ha többre vágynak, dolgozzanak meg érte, én pedig örömmel látom majd, hogy saját erejükből boldogulnak. Az, hogy továbbra is tőlem várjanak mindent, többé nem történik meg.

Most már a saját életemre koncentrálok. A gyerekeim felnőttek, nekik is dolgozniuk kell, hogy elérjék, amit szeretnének. Nekem is jogom van élvezni az életem, és nem csak másokért élni.

Végső gondolatok

Sok szülő talán továbbra is úgy érzi, kötelessége támogatni felnőtt gyermekeit, de ha folyamatosan segítjük őket, soha nem tanulják meg, hogyan boldoguljanak önállóan. Vajon helyesen döntöttem?