Esküvőjük után néhány héttel a férj eltűnik… 70 évvel később, felesége sokkot kap az igazságtól!

Esküvőjük után 6 héttel a férj eltűnik… 70 évvel később, felesége sokkot kap az igazságtól!

Esküvőjük után mindössze hat héttel, a férj eltűnt… 70 évvel később, az özvegy döbbenetes igazságot tud meg!

Erzsébet és férje, István, alig hat hete voltak házasok, amikor a második világháború forgatagában István nyom nélkül eltűnt. Erzsébet soha nem kapott hivatalos értesítést a férje sorsáról, így az élete végéig bizonytalanságban maradt.

Ez a tragédia mély nyomot hagyott Erzsébet életén. Sosem ment újra férjhez, és bár a szíve mélyén sejtette, hogy István már nem tér vissza, soha nem adta fel a reményt, hogy egyszer viszontláthatja őt.

Az évek hosszú sora alatt Erzsébet időskorba lépett, amikor egy családtagja végül úgy döntött, hogy a katonai archívumok segítségével kideríti, mi történt Istvánnal. A feltárt igazság mindannyiukat megdöbbentette.

Kiderült, hogy István, aki pilótaként szolgált a magyar légierőnél, 1944-ben, egy nagy jelentőségű csatában vesztette életét. Olyan hősies tettet vitt véghez, amelyre még a helyiek is emlékeznek: Egy környező kis falu felett töltötte a szolgálatát, a falut Isván szolgálata alatt semmilyen találat nem érte, pedig többször is próbálták bevenni annak stratégiai elhelyezkedése miatt. Egy napon amikor a gépe találatot kapott, mindent megtett azért, hogy elkerülje egy kis falu, Szalóka lakóinak veszélyeztetését. Gépével az erdőbe zuhant, megmentve ezzel számos életet.

A falu lakói annyira hálásak voltak érte, hogy a településen egy teret neveztek el róla, és egy emlékművet is építettek az emlékére.

Amikor Erzsébet megtudta mindezt, úgy döntött, hogy elutazik Szalókára, és azóta minden évben ellátogat oda, hogy tiszteletét tegye néhai férje emléke előtt. Emellett felkeresi István sírját is, aki a közeli nemzeti katonai temetőben nyugszik.

A történet legmeghatóbb pillanata az volt, amikor Erzsébetet elkísérte a helyszínre egy idős férfi, aki saját szemével látta, mi történt azon a végzetes napon. Ez az idős szemtanú, aki már maga is a kilencvenes éveiben jár, könnyezve mesélte el, mennyire hálás István önfeláldozó tettéért.

Erzsébet számára mindez egy fájdalmas, de egyben felemelő igazság feltárulása volt, amely végre lezárta életének egy hosszú, bizonytalanságokkal teli fejezetét. Te mit gondolsz erről a megrázó és egyben felemelő történetről?