Egyéb
2024. JANUÁR 1-TŐL életkortól függetlenül jár a fogpótlásra az állami támogatás!
2024. JANUÁR 1-TŐL életkortól függetlenül jár a fogpótlásra az állami támogatás! 62 év alatt és 62 év felett is jár!!! Rengeteg pénzt jelent, ne hagyjuk veszni! Cseréltessük ki fogainkat ha szükség van rá!
Az újszülöttek az egészséges fejlettséget ellenőrző, az esetleges károsodások korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatokat;
a 0-6 éves korosztály az anyagcserére, az érzékszervek működésére, az értelmi képességre vonatkozó, valamint teljes körű
fizikális szűrővizsgálatokat, a fogazati rendellenességek felismerését célzó vizsgálatokat, valamint a teljes fogászati státus rögzítését, az életkornak megfelelő fejlődésre és az érzelmi állapotra vonatkozó vizsgálatokat, a környezeti tényezők rizikófaktorai által indukált megbetegedések megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatokat;
a 6-18 éves korosztály, valamint a 18 éven felüli nappali tagozatos tanulók az iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátás keretében végzett szűrővizsgálatokat, a sportegészségügyi vizsgálatokat, kivéve a verseny- és élsporthoz kapcsolódó sportegészségügyi ellátást;
a 18 éven felüli korosztály az életkornak és nemnek megfelelő rizikófaktorok által indukált betegségek tekintetében azokat a szűrővizsgálatokat, amelyeket külön egészségügyi miniszteri rendelet határoz meg, a környezeti tényezők rizikófaktorai által indukált megbetegedések megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatokat (kivéve a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa által végzett munkaköri alkalmassági vizsgálatot), valamint évente egyszer fogászati szűrővizsgálatot. Ezeken a vizsgálatokon – szemben a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatokkal – nem kötelező a részvétel, de a kezelőorvos köteles felhívni az általa kezelt biztosított figyelmét az adott életkorban igénybe vehető szűrővizsgálati lehetőségre. A fentieken túl minden biztosított jogosult a betegsége várható következményeinek, illetve szövődményeinek korai felismerését célzó vizsgálatok elvégzésére is.
A biztosítottak a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátást a választott háziorvosuknál, illetve amennyiben őt nem tudják felkeresni, annál a háziorvosnál vehetik igénybe, akinek az ellátási területén tartózkodási helyük van. Az ellátás keretében az alábbi szolgáltatásokat biztosítják a betegeknek:
az egészséges életmód segítését szolgáló tanácsadás és egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, betegsége esetén orvosi vizsgálat és gyógykezelés a háziorvosi rendelőben, illetve amennyiben a beteg egészségi állapota indokolja, az otthonában,
krónikus betegség esetén háziorvosi gondozás, életvezetési tanácsadás és a gyógykezeléshez szükséges, a beteg vagy a gondozását végző személy által használt diagnosztikus és terápiás eszközök használatának megtanítása,
a háziorvos rendelése szerint az alapellátás keretében végzett szakápolás,
keresőképességének elbírálása,
egyéb orvos szakértői vizsgálat és szakvélemény, amennyiben az társadalombiztosítási ellátásra vagy szociális juttatásra, illetve egyéb kedvezményre való jogosultság megállapítására irányul.
18 éves koráig, ezt követően pedig a középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt, valamint
a terhesség megállapításától a szülést követő 90 napig teljes körű alap- és szakellátásra (kivéve a fogtechnikai költségeket),
18 éves kor felett sürgősségi ellátásra, fogsebészeti ellátásra, fogkőeltávolításra és az ínyelváltozások kezelésére,
60 éves életkor felett a teljes körű alapellátásra,
az életkortól függetlenül az alapbetegséggel kapcsolatos fog- és szájbetegségek kezelésére, szakorvosi beutaló alapján fogászati góckeresésre.
A biztosított a járóbeteg (azaz rendelőintézeti) szakellátás keretében térítésmentes vizsgálatra, gyógykezelésre – ideértve az ellátás során felhasznált s az ellátás finanszírozása során figyelembe vett gyógyszert, illetve kötszert is -, továbbá a gyógykezeléséhez szükséges orvosi szakvéleményre, gondozásra és bizonyos esetekben a keresőképességének elbírálására jogosult. A fenti ellátások főszabályként beutaló alapján járnak, kivéve, ha a beteg egészségi állapota az azonnali ellátását indokolja, vagy az adott szakellátás jogszabály alapján beutaló nélkül is igénybe vehető. A rendelőintézeti ellátás keretében a biztosított egyéb orvos szakértői vizsgálatra és szakvélemény kérésére is jogosult, ha az társadalombiztosítási ellátásra vagy szociális juttatásra, illetve egyéb kedvezményre való jogosultság megállapítására vagy annak ellenőrzésére irányul.
A kórházi ellátás orvosi beutalás alapján vagy ha a beteg állapota az azonnali ellátást indokolja, akkor beutaló nélkül is ingyenesen jár a biztosítottaknak. A kórházban – biztosításuk alapján – az alábbiakra jogosultak a betegek:
a betegség megállapításához szükséges vizsgálatokra,
az orvos előírása szerinti gyógykezelésre – ideértve a műtéti beavatkozásokat és az annak során felhasznált gyógyászati
anyagokat, protetikai eszközöket is – és gyógyászati ellátásra,
a gyógykezeléséhez szükséges gyógyszerre – ideértve a vérkészítményeket is -, kötszerre és ideiglenes gyógyászati segédeszközre,
továbbá a gyógyászati segédeszköz használatának betanítására,
a gyógykezeléséhez szükséges ápolásra, szakápolásra, továbbá hazamenetelt követő időre vonatkozó életvezetési és diétás tanácsadásra,
étkezésre, ideértve az orvos által rendelt diétát is,
a rendelkezésre álló, az ellátás szakmai és etikai követelményeinek megfelelő színvonalú elhelyezésre arra az időszakra, amíg az ellátás kórházi körülmények között indokolt.
A kórházi ellátás helyettesíthető otthoni szakápolással, amelyet a kezelőorvos rendelésére szakképzett ápoló lát el a biztosított otthonában vagy tartózkodási helyén. A kórházi ellátás keretében a biztosított társadalombiztosítási ellátásra vagy szociális juttatásra, illetve egyéb kedvezményre való jogosultság megállapítására, annak ellenőrzésére irányuló orvos szakértői véleményt megalapozó kivizsgálásra is jogosult.
A gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árához, valamint a gyógyászati segédeszközök kölcsönzési díjához a kormány társadalombiztosítási támogatást nyújt. A támogatás többek között a pontos orvosi indikáció, a felírási jogosultság, a betegségcsoport, az egészségügyi szolgáltató által ellátott feladat, valamint szakorvosi javaslat függvényében változó lehet. A biztosított térítésmentesen jogosult a kórház orvosa által rendelt valamennyi gyógyszerre arra az időre, amíg kórházban tartózkodik, illetve ezen kívül az első orvosi ellátás keretében, amennyiben egészségi állapota a járóbeteg ellátása során vagy otthonában az azonnali ellátását indokolja. A támogatás százalékos mértékű vagy fix összegű lehet. A százalékos mértékű támogatás alapja az elfogadott áfás fogyasztói ár, mértéke gyógyszerekre vonatkozóan a 50, 70, 90, illetve 100%, gyógyászati segédeszközökre vonatkozóan 50, 70, 85, 95, illetve 100%. A rendeltetésszerű használat során meghibásodott gyógyászati segédeszközök javítási díjához, illetve a gyógyászati segédeszközök kölcsönzési díjához a kormány fix összegű támogatást nyújt.
Az orvosi rehabilitáció keretében támogatás jár a járóbeteg-szakellátás során igénybe vehető gyógyfürdőellátások közül
a termál gyógymedence (ideértve a hévízi tófürdőt is),
a termál kádfürdő,
az iszappakolás, iszapfürdő,
a súlyfürdő,
a szénsavas fürdő,
az orvosi gyógymasszázs,
a víz alatti vízsugármasszázs,
a víz alatti csoportos gyógytorna,
komplex gyógyfürdőellátás,
a 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás árához. A csoportos gyógyúszáshoz 100 százalékos támogatást nyújt az állam, a többi ellátás árát 85%-ban támogatja.
A járóbeteg-szakellátásra, a fekvőbeteg-gyógyintézetbe (kórházba), gyógyászati ellátásra, rehabilitációra beutalt biztosított utazási költségtérítésre jogosult, ha
orvosszakértői vizsgálatra utalták vagy rendelték be; vagy olyan egészségügyi szolgáltatóhoz utalják be, amely a területi ellátására kötelezett, vagy a megfelelő feltételekkel rendelkező, bármely más – a lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) legközelebb eső – egészségügyi szolgáltatóhoz utalják be. Ha a biztosított azonnali egészségügyi ellátást vesz igénybe beutaló nélkül, az egészségügyi szolgáltatótól otthonába (tartózkodási helyére) történő utazási költségeihez ugyancsak támogatást igényelhet. A gyógyászati segédeszköz próbájával, illetve kiszolgáltatásával kapcsolatos utazási költsége csak akkor támogathatók, ha a biztosított a segédeszközt a tartózkodási helyéhez legközelebb eső, az OEP-pel szerződött forgalmazónál szerzi be. Az utazási költséghez nyújtott támogatás a 16 éven aluli gyermek kísérőjét, továbbá a 16 éven felüli biztosított kísérőjét is megilleti, ha egészségi állapota miatt a beutaló orvos szükségesnek tartja a kíséretet. Helyi közlekedési eszköz igénybevételéhez azonban semmilyen esetben sem jár támogatás. Az utazási költségtérítésként a tömegközlekedési eszköz viteldíja téríthető meg. A támogatás úgynevezett hitelezett utazási utalványon vehető igénybe, amelyet a beutaló orvos állít ki. Azt, aki a betegsége, egészségi állapota miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel utazni, a viteldíjnak – a kísérő viteldíjának – megfelelő összeg illeti meg utazási költségtérítés címén.
Részleges térítéses ellátások
A biztosított részleges térítés fizetésével jogosult
18 éves kor alatt fogszabályozó készülékre;
18 éves kor felett fogmegtartó ellátásra;
a rágóképesség helyreállítása érdekében fogpótlásra;
kizárólag beutalóval igénybe vehető ellátás beutaló nélküli igénybevételére, ha azt az azonnali ellátás szükségessége nem indokolja;
az ellátás más finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál történő igénybevételére, mint amelynél a beutaló orvos azt kezdeményezte;
saját kezdeményezésére az ellátás – többletköltséget okozó – eltérő tartalmú igénybevételére;
amennyiben a szolgáltatónál az ehhez szükséges feltételek rendelkezésre állnak, saját kezdeményezésére egyéni igényei szerinti étkezésre, az egészségi állapota által nem indokolt, az intézmény erre a célra kijelölt részlegében magasabb színvonalú elhelyezésre;
amennyiben állapota indokolja, az erre a feladatra finanszírozott szolgáltatónál ápolásra, ideértve a szükséges gyógyszereket és az étkezést is;
bizonyos esetekben szanatóriumi ellátásra.
Ha a biztosított az időszakos fogászati szűrővizsgálatokon nem vesz részt, a fogászati ellátások térítési díja legfeljebb 10%-kal emelhető. A szűrővizsgálaton való részvételt bármely, a vizsgálat elvégzésére jogosult egészségügyi szolgáltató igazolhatja. A biztosított térítésmentesen jogosult az üzemi balesetével közvetlenül összefüggő fogmegtartó és fogpótló fogászati ellátásra.
Az egészségügyi szolgáltató jól látható helyen köteles kifüggeszteni a térítésköteles szolgáltatások jegyzékét és a fizetendő díjat. Ezen túlmenően a szolgáltatás megkezdése előtt is tájékoztatni kell a biztosítottat a térítésköteles szolgáltatások díjáról.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója – az Egészségbiztosítási Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között – méltányosságból átvállalhatja a biztosított által részleges térítési díj megfizetése mellett igénybe vett egészségügyi szolgáltatások térítési díjának egy részét vagy egészét,
a támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás árához a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladó támogatást nyújthat,
támogatást nyújthat külön jogszabályban foglaltak szerint támogatással nem rendelhető gyógyszerek árához,
a jogszabályban foglaltaktól eltérő kivitelben készült gyógyászati segédeszköz árához is támogatást nyújthat.
A méltányossági jogkör gyakorlása nem terjed ki a szakmai szempontok alapján összeállított várólista alapján igénybe vehető ellátásokra.
Várólista
Külföldi gyógykezelés
A külföldön munkát vállaló, külföldön tanulmányokat folytató vagy egyéb jogcímen átmenetileg külföldön tartózkodó (pl. turista) biztosított balesete, megbetegedése esetén a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár (MEP) a belföldi egészségügyi ellátási költséggel azonos összegben téríti meg a külföldi gyógykezelés igazolt költségeit (azt meghaladóan a betegnek kell a költségeket viselnie!). A költségtérítés csak akkor jár, ha az ellátást a feltétlenül szükséges mértékig veszi igénybe a beteg, illetve, ha a sürgősségi betegszállítás azért vált szükségessé, mert annak elmaradása súlyosan veszélyeztette volna a beteg az életét vagy testi épségét, illetve maradandó egészségkárosodáshoz vezetett volna. Tartós külföldi kiküldetés esetén – azaz a belföldi munkáltató a munkavállalóját három hónapnál tovább külföldön foglalkoztatja – akár a kiküldött, akár a vele együtt külföldön tartózkodó házastársa vagy gyermeke vesz igénybe indokoltan külföldi egészségügyi szolgáltatást, illetve sürgősségi betegszállítást, a MEP a felmerült és igazolt költségeknek a belföldi egészségügyi ellátási költséget meg nem haladó részét téríti csak meg. Az egészségügyi ellátás egyebek mellett akkor indokolt, ha sürgős szükség miatt merül fel, vagy a külföldi ellátás költsége nem haladja meg a belföldi ellátás, valamint a haza- és visszaszállítás (utazás) költségét, vagy a haza- és visszaszállítás – a sürgős szükség esetét nem kimerítve – a biztosított állapotában rosszabbodást okoz. A közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló tartósan külföldön foglalkoztatott biztosított és a vele együtt külföldön tartózkodó házastársa és gyermeke által indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás külföldön felmerült és igazolt költségeinek csak 85 százalékát téríti meg a MEP.
A költségtérítési igényt a hazaérkezést követő 30 napon belül kell előterjeszteni. Az igénybejelentéshez az eredeti külföldi számlát, a számla fordítását és a kiegyenlítésre vonatkozó igazolást, továbbá amennyiben a számlából nem állapítható meg az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás, az erre vonatkozó igazolást vagy kórházi zárójelentést és ezek fordítását is csatolni kell. A tartós külföldi kiküldetésben lévők és családtagjaik kérelméhez a fentieken túl mellékelni kell az igazolást orvosi vizsgálaton való részvételről, valamint a munkáltató igazolását arról, hogy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére a külföldi foglalkoztatás alatt került sor. A közalkalmazottak és köztisztviselők megtérítési igénye a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (FPEP) kizárólagos hatáskörébe tartozik. A költségtérítést az OEP a gyógykezelést végző külföldi intézménynek közvetlenül átutalja.
A kizárólag külföldön elérhető gyógyító eljárások igénybevételéhez országos szakmai intézet támogató javaslata alapján az OEP támogatást nyújthat. A javaslatot a biztosított (illetőleg hozzátartozója) vagy a kezelőorvosa kezdeményezheti az országos intézet vezetőjénél. A külföldi gyógykezelés indokoltsága esetén javaslatot kell tenni a külföldi gyógyintézetre, a felvétel időpontjára, a gyógykezelés várható időtartamára és a várható költségekre. A biztosított vagy hozzátartozója a külföldi gyógykezelésre vonatkozó szakmai javaslatot, a külföldi gyógyintézet fogadó nyilatkozatát és a költségbecslést köteles az OEP-hez benyújtani. Az OEP a támogatást közvetlenül a külföldi gyógyintézetnek utalja át. Az engedélyezett külföldi gyógykezelés útiköltségét a MEP előlegezi meg. Saját közlekedési eszköz igénybevétele esetén csak a II. osztályú vonatjegy ára téríthető meg. Ha a kiutazáshoz repülőgép vagy mentőszállítás indokolt, azt az OEP szervezi meg. A biztosított a hazatérését követő 8 napon belül köteles az OEP-nek eljuttatni a zárójelentését a kapott számlákkal együtt, továbbá az illetékes MEP-nél elszámolni a felvett útiköltséggel.
Igényérvényesítés (taj-szám)
A biztosított az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultságát
a társadalombiztosítási azonosító jelét (taj-szám) igazoló okmány bemutatásával,
gyógyszer és gyógyászati segédeszköz tekintetében az orvosi rendelvény bemutatásával,
az utazási költségeihez nyújtott támogatásra való jogosultságát a beutaló orvos által, illetve amennyiben az ellátásra – azonnali
ellátás szükségessége miatt – beutaló nélkül került sor, a szolgáltató orvosa által kiállított igazolással igazolja.
Az igényérvényesítéshez szükséges taj-számot az állampolgár kezdeményezésére a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár (MEP) “Hatósági igazolvány”-on igazolja. A taj kiadását az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kiállításával lehet kezdeményezni.
Az anya vagy a gyermek törvényes képviselője az újszülöttosztályon rendelkezésére bocsátott nyomtatvány kiállításával kezdeményezheti az újszülött számára a taj kiadását. A kiállított nyomtatványt az intézmény a születés bejelentésével együtt megküldi a területileg illetékes anyakönyvvezetőnek. Ha a születés nem intézményben vagy orvos közreműködésével történik, az anyakönyvezető az anyának, illetve a gyermek törvényes képviselőjének a rendelkezésére bocsátja a taj-szám kiadását igénylő nyomtatványt. A MEP az anyakönyvvezető adatszolgáltatása alapján soron kívül kiadja, és az anya vagy a gyermek törvényes képviselőjének lakcímére postán megküldi az újszülött taj-számát tartalmazó “Hatósági igazolvány”-t.
Az egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi az “Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról” elnevezésű nyomtatvánnyal igazolhatja jogosultságát. A külföldi állampolgárságú biztosított – ideértve a hontalan személyt is -, valamint bejelentett eltartott közeli hozzátartozója részére a foglalkoztató állítja ki az “Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról” elnevezésű igazolványt, és negyedévenként igazolja a járulékfizetés tényét, továbbá a jogosultság megszűnésekor bevonja az igazolást. Az ösztöndíjjal Magyarországon tanuló külföldi állampolgároknak az oktatási intézmény bejelentése alapján a területileg illetékes MEP állítja ki az igazolást. A biztosított vagy az egészségügyi szolgáltatásra jogosult magyar állampolgár által eltartott külföldi állampolgárságú közeli hozzátartozó részére az igazolást a lakóhely szerint illetékes MEP állítja ki, amely visszavonásig érvényes. A nemzetközi egyezmény alapján sürgős szükségből egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi állampolgár úti okmányával igazolja az egészségügyi ellátásra való jogosultságát
Forrás– magyar-sajto.com
