Mindennapok
MOST ÉRKEZETT: Magyarország FELMONDJA békeszerződést – a Sorkatonaság visszaállításáról is szó volt a parlamentben! ⭕⭕
Fontos: Magyarország felmondja a békeszerződést, a sorkatonaság visszaállítása is téma volt a parlamentben
A sorkatonai szolgálat visszaállítása is szóba került szerdán az Országgyűlésben, mikor az ülésnap elején az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló szerződés és kiegészítő dokumentumai felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitája elkezdődött. A szerződés felfüggesztése már önmagában is érdekes kérdés, mert bár elvi jelentőségű, és a döntésben a többi NATO-tagot követjük az orosz lépésekre adott válaszként, de mégis a hidegháborút lezáró kvázi békszereződés felmondásáról van szó. Ráadásul háborúk küszöbén szoktak országok ilyen elvi jelentőségű döntéseket hozni.
Az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló szerződés és kiegészítő dokumentumai felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában mondott expozéban Sztáray Péter András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára a hidegháborút lezáró egyik fő megállapodásnak nevezte az egyezményt, amely 1990 óta jelentősen hozzájárult a kontinens békéjének, biztonságának megerősítéséhez.
Csakhogy 2007-ben Oroszország felfüggesztette, majd tavaly nyáron fel is mondta a megállapodást, majd erre válaszul 12 NATO-tagállam is felfüggesztette a megállapodást, Magyarországgal együtt további tíz pedig e lépés megtételére készül.
Az államtitkár hangsúlyozta: Magyarország továbbra is érdekelt a rendszer megmentésében és átlátható, fair ellenőrzési rendszer működésében, amely hozzájárul a kontinens békéjéhez.
Mi is ez a szerződés, amit mi is fel akarunk függeszteni?
Az angol nyelvű nevének rövidítése után CFE-szerződésnek is hívott (Conventional Armed Forces in Europe) megállapodásban a hidegháborút követően a felek plafont szabtak egymás hagyományos haderejének, ide nem értve a nukleáris, biológiai és vegyi fegyvereket. Maximálták a harci eszközök mennyiségét, a haderők létszámát és a szerződés szerint ezek változásáról egymást értesítik. A szerződés hatálya az Atlanti-óceántól az Urálig terjed. A szerződés arról is rendelkezett 1990. november 19-én, hogy a plafon feletti mennyiséget egy ellenőrző bizottság előtt megsemmisítik. Ez lett volna a NATO és a Varsói Szerződés országainak hidegháború utáni hivatalos békéje. A megállapodást később bővítették, de a szerződés végrehajtását a NATO-országok megtagadták, a feltételük az volt, hogy az orosz csapatokat vonják ki Moldovából és Grúziából. Oroszország el is kezdte a kérés teljesítését, de a NATO nem volt elégedett a csapatkivonások mértékével, így Moszkva 2007-ben felfüggesztette a szerződés végrehajtását, azzal az indokkal, hogy időközben a NATO fegyveres ereje megszűnt, de a balti országok nem csatlakoztak a CFE szerződéshez. Oroszország az Ukrajna elleni háborúja közben ki is lépett teljesen a megállapodásból, ezt követte több NATO-tagállam és most mások mellett Magyarország is erről dönt.
A parlamenti vitában szerdán Tilki Attila a Fidesz vezérszónoka azt mondta, az Ukrajna elleni totális támadással Oroszország “évtizedekkel fordította vissza a történelem kerekét”, a második világháború óta a legnagyobb offenzívát indítva; ez korszakhatár az európai biztonsági architektúra szempontjából. Hozzátette: míg korábban Európa célja Oroszország gazdasági integrációja volt, mára az amerikai érdek lett domináns, amelynek lényege Oroszország meggyengítése. Ez, közölte, az amúgy is hanyatló európai versenyképesség meggyengítését és hatalmas inflációt eredményezett a kontinens államaiban. A magyar érdek az, hogy a háború minél előbb véget érjen – fogalmazott a képviselő, képviselőcsoportja támogatásáról biztosítva a javaslatot. Hasonlóképpen támogatta a javaslatot a KDNP is.
Az MSZP is egyetért, sőt…
Ritkaság, de az ellenzéki szocialisták is egyetértettek a kormánypárti javaslattal. Rövid felszólalásában a szocialista képviselőcsoport támogatásáról biztosította a javaslatot Harangozó Tamás.
A Jobbik frakciója is támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot. Sas Zoltán felidézte, hogy a megállapodás egyfajta szimbolikus békekötés volt a NATO és az akkor még létező Varsói Szerződés tagállamai között, amely sokáig egészen hasznosan képviselte az európai emberek érdekeit, megakadályozta a fegyverkezési versenyt. Oroszország idejétmúltnak, egyes pontjaiban pedig betarthatatlannak ítélte a megállapodást, a felmondásról szóló moszkvai döntés pedig “nem hagyott más utat a szerződést aláíró egyéb feleknek sem”.
A képviselő hangsúlyozta: magyar érdek az önálló nemzeti hadsereg, amely biztosítja az ország területi épségét, ezt szolgálja a létszám bővítése, a képzés erősítése és a technológiai fejlesztések sora.
A sorkötelezettség visszaállítása
A sorkötelezettség visszaállítása mellett érvelt felszólalásában Novák Előd, a Mi Hazánk vezérszónoka, aki hangsúlyozta: több európai állam megtette ezt a lépést, mások pedig fontolgatják.
Szavai szerint kulcsfontosságú ez a lépés, hogy “egy háború esetén ne ágyútöltelékként pazaroljuk el a drága magyar vért”.
Az oroszok legalább nyíltan és egyértelműen felmondták az egyezményt, míg Magyarország kormánya, egy kissé sumák módon, békepártinak mondja magát – fogalmazott a képviselő, aki szerint eközben Magyarországon ukrán katonáknak tartanak harctéri életmentő tanfolyamot. Szerinte ez azt mutatja, hogy “valójában igenis háborúpárti a magyar kormány is”.
Novák Előd szerint nincsen a felfüggesztésnek komolyabb jelentősége, mert nagyon messze van a magyar haderő attól, hogy kitöltse a számára előírt kvótákat az egyes fegyvernemekben, eközben a haderőfejlesztési programban is “az expedíciós, tehát megszálló háborúk” kiszolgálása, nem pedig a hon védelme a fő irány.
Háborúpárti?
Sztáray Péter András előterjesztői zárszavában hangsúlyozta: a kormányt háborúpártisággal vádolni teljesen megalapozatlan és nevetséges kijelentés. Ukrajnának a kormány komoly humanitárius támogatást nyújt, de nem szállít semmilyen halálos katonai eszközt és nem is enged át ilyet a határon – szögezte le.
Emlékeztetett arra is, hogy a szerződés ugyan sokkal magasabb kvótákat határoz meg az egyes fegyvernemek tekintetében, de mára egy másfajta haderőszervezési gyakorlat van érvényben.
Kiemelte ugyanakkor: a rendszerváltás óta egy kormány sem vette a bátorságot, hogy akkora haderőfejlesztési programba kezdjen, mint amilyen jelenleg zajlik. Magyarország így azon NATO-országok közé tartozik, amelyek GDP-jük legalább 2 százalékát fordítják haderejükre, a honvédelmi költségvetésen belül pedig teljesül a 20 százalékos fejlesztési arány is – közölte.
