A Kúria beszámolója

Varga Zs. András, a legfőbb bírói testület vezetője a Kúria 2021-es tevékenységéről szóló beszámolójában úgy értékelt, 2021 nem volt egyszerű év, mert január 2-án vezetőváltás volt a Kúrián, ez várakozásokkal járt, ami kezdetben megnehezítette a Kúria munkáját. Hozzátette: a kezdeti aggályokat sikerült a kölcsönös bizalom jegyében eloszlatni, és nyugodt évet zárhatott a Kúria.

Jelezte, “intézményi oldalról nézve” teljes nyugalommal várják annak a törvényjavaslatnak a benyújtását, amely Magyarország és az EU közötti megállapodás eredményeként született. “Abban minket büntetni akartak, de azzal büntetnek, amit a Kúria maga is tesz, tudniillik a több mint nyolcszázéves Kúria úgy működik, hogy annak van elnöke és nem az elnöknek Kúriája” – fogalmazott.

A Kúria elnöke az önkormányzati normakontrollal kapcsolatban azt mondta, 2021-ben sok ügyük volt, majdnem kétszerese a 2020-asnak. A növekedést azzal magyarázta, hogy a kormányhivatalok vezetői nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a koronavírus-járvány miatti különleges jogrendben az önkormányzati jogalkotás hogyan zajlik.

Varga Zs. András elmondta, az ügyek között újdonság volt a közterülethasználat szabályozása, vagyis az a megoldás, amikor a megfogyatkozott forrásokat különféle útdíjakkal kísérelte meg pótolni több önkormányzat.

Kitért arra, hogy az új jogegységi rendszert, a korlátozott precedensrendszert 2020 októberében vezették be, de akkor még nagyon kevés ilyen ügy volt a Kúrián, 2021-ben azonban már 31, ezért 2021-et a jogegység évének is nevezik.

Az elnök elmondta, az új intézményrendszert a Velencei Bizottság is megvizsgálta, és megállapította, hogy az összhangban áll az európai jogállamisági elvárásokkal.

Hozzátette: egy lényeges észrevételt kaptak, hogy a kilencfős jogegységi tanács létszámát növelni kellene. 2022-től már 21 fős panasztanács vizsgálja ezeket az ügyeket – jelezte.

Varga Zs. András elmondta azt is, a Velencei Bizottság “a szocializmusból örökölt lehetőségnek” tartotta a jogegységi eljárást, vagyis hogy a Kúria társjogalkotóként határozza meg a jogszabályok kötelező értelmét úgy, hogy nincs konkrét ügy mögötte. Az Országgyűlés elfogadta az érvelést, és integrálta a jogegységi eljárást a jogegységi panaszeljárásba – közölte.

Úgy összegzett, a jogegységi rendszer most már tényleg minden próbát kiállna.

Beszámolt az első jogegységi hatályú határozatról, amely révén a bíróságok közötti alkotmányos párbeszédben kialakult az a helyzet, hogy nincs intézményi konfliktus a Kúria és az unió bírósága, az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Alkotmánybíróság között.

A beszéd után az igazságügyi bizottság a beszámoló elfogadását javasolta, majd jöttek a vezérszónoki felszólalások a parlamentben, ahol nagyjából csak a fidesz képviselője mondta azt, hogy a Kúria magas színvonalon látta el feladatát, és, hogy a parlament fogadja el a beszámolót. Még a másik kormánypárt, a KDNP állt ki a Kúria vezetője mellett. Vezérszónokuk politikai támadásként értékelte az ellenzéki felszólalásokat, melyek korántsem lelkesedtek annyira a legfőbb bírói testület munkájáért, mint a kormánypártok. Az ellenzék közül a Jobbik képviselője ismerte el, hogy a Kúria egyébként jó munkát végzett, de azt ő is hozzátette, hogy az uniós jogállamisági vizsgálat némi árnyékot vet a testület beszámolójára.

DK:

Sebián-Petrovszki László (DK) kiemelte: akkor van értelme a beszámolási rendszernek egy intézmény esetében, ha a beszámolási időszakhoz a lehető legközelebb folytatják le a vitát, de most csaknem másfél évvel később kerül sor a vitára a beszámolási időszakhoz képest. Pedig az igazságügyi bizottság már ősszel megtárgyalta a beszámolót – fűzte hozzá.

Közölte: ennél sokkal fontosabb, hogy probléma van az igazságügy egészével és a Kúriával is. A DK annak idején nem támogatta Varga Zs. András kinevezését, mert a Fidesz hatalomgyakorlásának újabb építőkockáját látta ebben – mondta. Hozzátette: a Fidesz “rátette a kezét az igazságszolgáltatásra is”.

Kiemelte: Varga Zs. András kinevezése annak a jele volt, hogy a Fidesz elfoglalta az igazságszoltáltatást, ami egy demokráciában nem tűrhető. Tavaly nyár óta Brüsszel bekeményített és elvárja bizonyos feltételek teljesítését, például a jogállam meglétét, és nem véletlen, hogy a brüsszeli kritikák jelentős része az igazságszolgáltatással kapcsolatos – fogalmazott.

Kijelentette: jelenleg az igazságszolgáltatás nem független a politikától.

A képviselő közölte: a jogállam fenntartásáról nem szól a beszámoló a célok között, így a DK még a célok tekintetében sem tud egyetérteni a beszámolóban foglaltakkal.

MSZP:

Gurmai Zita, az MSZP vezérszónoka az Európai Uniónak a Kúria működésével kapcsolatos jogállamisági kritikáira hívta fel a figyelmet és úgy vélte: a Kúria “Fidesz általi elfoglalásának” már látszik is az eredménye. Arra hivatkozott: egy közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek mindössze 40 százaléka vélekedett úgy, hogy a bíróságok függetlensége legalább inkább jó minősítésű, ami jelentős visszaesés a 2020-as 48 százalékhoz képest. Ez jól mutatja Varga Zs. András tevékenységének színvonalát – jegyezte meg.

Szerinte rendkívül komoly problémák vannak a bírói kinevezésekkel is, ahol az Országos Bírói Tanács számos törvénysértést feltárt. A tanács szerint mind a Kúria elnökének kinevezési gyakorlata, mind az OBH elnök kinevezési gyakorlatánál az látható, hogy egyes pályázatokat előre nem látható szempontok alapján bírálják el – tette hozzá.

Varga Zs. András elnöki kinevezését “önmagában is botrányosnak” nevezte, arra hivatkozva: több jogszabályt is módosítani kellett hozzá, többek között el kellett ismertetni az alkotmánybírósági gyakorlatot, mint a Kúria elnöki pályázatánál figyelembe vehető tapasztalati időt. Ez utóbbi módosítás szerinte azért jelentős, mivel Baka Andrást – a Kúria elődjének számító Legfelsőbb Bíróság elnökét – pont amiatt fosztották meg tisztségétől 2011-ben, mert csak alkotmánybírói és emberjogi tapasztalattal rendelkezett.

Hangsúlyozta azt is: a korlátozott precedensrendszer bevezetése a politikai kontroll eszközévé vált, hiszen a jogegységi ügyekben eljáró tanácsok vezetője a Kúria elnöke, akinek így közvetlen hatalma van arra, hogy a jogegység érvényesítése érdekében a Kúria akaratát az alacsonyabb szintű bíróságokra rákényszerítse.

Jobbik:

Lukács László, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt: a Kúria kinevezési gyakorlata, és az európai uniós jogállamisági kritikák “kényelmetlen árnyékot” vetnek a Kúria beszámolójára. Úgy vélte: a bírósággal kapcsolatos bizalmat teszi kockára minden egyes vitatható kinevezés.

Elismerte ugyanakkor, hogy a Kúria jogegységi munkáját 2021-ben tisztességesen elvégezte, és helyt állt a pandémia időszakában is.

Közölte: a Jobbik-frakció mérlegeli a beszámoló elfogadását, figyelembe véve a folyamatban lévő jogállamisági vitát is.

Mi Hazánk:

Apáti István (Mi Hazánk) értékelése szerint talán az igazságszolgáltatás az egyetlen utolsó terület, amelyet 2010 óta a Fidesz nem tudott elég hatékonyan átvenni. Az igazságszolgáltatás rendszerében, akár az ügyészségnél, de különösen a bírák körében, még mindig nagy számban vannak a múlt rendszerhez kötődő bírák és nagyon nem mindegy a Fidesz-KDNP-nek, hogy politikailag vagy társadalmilag érzékeny ügyekben kik ítélkeznek – magyarázta.

Kitért arra, hogy Varga Zs. Andrást bírói és bírósági vezetői gyakorlat nélkül választották meg a Kúria elnökének. Problémaként beszélt arról, hogy a Kúria elnöke az Országos Bírói Tanács (OBT) javaslata ellenére nevezett ki bírákat.

Több konkrét ügycsoportra is felhívta a figyelmet. Kezdeményezte, a Kúria tekintse át annak lehetőségét, hogy azokat, akiket azért rúgtak ki munkahelyükről, mert nem olttatták be magukat koronavírus ellen, helyezzék vissza állásukba és a kieső időre kapják meg a juttatásaikat.

Javasolta a devizahiteles ügyek áttekintését is, egyebek között az árfolyamkockázat áthárításával kapcsolatban.

Szorgalmazta a végrehajtói rendszer átalakítását, a jelenlegi profitorientált “népnyúzó, rabló” rendszer megszüntetését és ennek a feladatnak állami hatáskörbe helyezését.

Apáti István az egész bírósági rendszer állatorvosi lovának nevezte Budaházy György és társainak perét, amely több mint egy évtizede tart.

Ezek után elnöklő Dúró Dóra az együttes általános vitát lezárta.

Védekezésre kénszerült a Kúria elnöke

Varga Zs. András, a Kúria elnöke azt mondta, semmilyen baj nincs a Kúrián és semmilyen baj nincs a magyar igazságszolgáltatással. A bírák minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy semmilyen aknamunka ne tudjon az igazságszolgáltatásban bajt okozni – hangoztatta.

Az elnök közölte, őt lehet gyalázni, de ami a nap folyamán a plenáris ülésen történt, az a Kúria, a Kúria bíráinak megsértése volt, ezt pedig vissza kell utasítania.

A Kúria szerint törvényt sértett a kormány a háborúról szóló hírlevelével

A megválasztása körülményeit érintő kritikákra reagálva közölte, a Kúria elnökének megválasztása nem tartozik a Kúria elnökére. Hozzátette: mivel saját megválasztása körülményeit nem kommentálhatja, mindenki szabadon gyalázhatja.

Elmondta azt is, hogy egyetlenegy bírót sem nevezett ki sehova, mert erre nincs hatásköre. Azt, hogy egy bíró törvényesen van-e kinevezve, bíróság állapíthatja meg, de egyetlenegy ilyen határozatot sem hoztak, mert egyetlen ilyen eljárás sem indult – mondta.

Kitért arra, hogy az oltatlanok ügyei jelenleg is folyamatban vannak, ezért azokról nem mondhat semmit.

A devizahiteles ügyekkel kapcsolatban van egy jogegységi panaszhatározat, amely átvette azt “a legtávolabbi keretet”, amelyet az Európai Unió Bírósága határozott meg.

A Kúria elnöke szólt arról is, hogy a végrehajtásokkal kapcsolatban hamarosan közzéteszik azt a jogegységi határozatot, amely tisztázza azt, hogy ha az árverezés előtt rendezik az adósságot, hogyan zárható le az ügy.

Szereptévesztés?

A Kúria beszámolóját elfogadásra ajánló igazságügyi bizottság elnöke, Vejkey Imre (KDNP) zárszavában élesen kritizálta az ellenzéki pártokat és az OBT-t a Kúria elnökének legitimációjával kapcsolatban megfogalmazott véleményük miatt. Véleménye szerint súlyos szereptévesztésben van az ellenzék, mert joguk volt szavazni a Kúria elnökjelöltjéről és ezután úgy beállítani ezt a kérdést, hogy ez nem így volt, valótlan.

Szerinte az ellenzéki képviselőket senki sem hatalmazta fel arra, hogy a Kúriát és annak elnökét gyalázzák, csak a 2021-es beszámolóval kapcsolatban fogalmazhattak volna meg véleményt.

Az OBT szerinte saját hatáskörét jócskán túllépve lényegében politikai szervezetként lépett fel Varga Zs. András kúrai elnökségével kapcsolatos szakmai álláspontja megfogalmazásakor. Az, hogy az OBT kilépett a hatásköréből, azt jelenti, ebben az ügyben nem lehetett jelentősége a véleményének – hangoztatta.

Vejkey Imre visszautasította azokat a vádakat, hogy Varga Zs. András nem felelt meg a kinevezési kritériumoknak. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság – amelynek a Kúria elnöke korábban tagja volt – maga is bíróság, 2012 óta tényleges ítélkező tevékenységet folytat.

A kormánypárti képviselő visszautasította azokat a vádakat is, amelyek Varga Zs. András függetlenségét vonták kétségbe. Szerinte az elnök az elmúlt negyedszázadban mindvégig független alkotmányos intézményekben dolgozott.

Szerinte az ellenzéknek az a problémája a Kúria elnökével, hogy “a nemzetközi Soros-hálózat” nem bír rá befolyással. A Kúria elnökének igazgatási feladatai vannak, konkrét ügyekbe nem szól bele – jegyezte meg.

(MTI, Blikk)