Akkora megállapodást hoztak össze Orbánék, hogy még Ursula von der Leyen is Bukarestbe utazott

A világon egyedülálló beruházás mellett kötelezte el magát partnereivel Magyarország – jelentette ki Orbán Viktor Bukarestben.

Akkora megállapodást kötött Magyarország, hogy még Ursula von der Leyen is Bukarestbe utazott

A román fővárosban írták alá az Azerbajdzsánból Georgián és Románián keresztül Magyarországra áramot szállító villamosenergia-hálózatról szóló szerződést. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A Fekete-tenger keleti és nyugati partja, Románia és Georgia között kiépítendő, Azerbajdzsánból Magyarországra és az Európai Unióba zöld villamos energiát szállító vezeték nemcsak az orosz fosszilis energiaforrásokkal szemben jelent alternatívát, hanem a tiszta, hozzáférhető és biztonságos, megújuló energiaforrásokra épülő jövőt is szolgálja

– hangoztatta az Európai Bizottság elnöke szombaton Bukarestben.

Ursula von der Leyen a Magyarország, Románia, Georgia és Azerbajdzsán vezetői által megkötött kormányközi megállapodás aláírása alkalmából rámutatott:

“sosem volt közelebb egymáshoz” a Fekete-tenger két partja, a beruházás ugyanis energetikai és digitális adatátvitel terén is összekapcsolja a Fekete-tenger két partját, valamint a Kaszpi-tenger térségét.

Szerinte a vezeték kiépítése Georgiát energetikai csomóponttá teheti, és integrálhatja az Európai Unió energetikai piacába, ugyanakkor megkönnyítheti Moldova, a Nyugat-Balkán energiaellátását is, és minden bizonnyal Ukrajna újjáépítését is segíteni fogja.

A szerződéskötés házigazdájaként Klaus Iohannis román államfő arról beszélt:

az Ukrajna elleni orosz agresszió közepette a térség országainak összefogására és szolidaritására van szükség. A szombaton aláírt egyezmény szerinte hosszú távú együttműködést alapoz meg, amelynek első lépése a Fekete-tengeren átvezető – csaknem 1200 kilométer hosszúságú, Georgia és Románia között kiépítendő, tengeralatti elektromos kábel – amelyet később zöld hidrogén Európába szállításával kapcsolatos projektek követnek.

Ilham Aliyev, Azerbajdzsán elnöke szerint

mindkét félnek előnyös az, hogy országa az Európai Unió egyik fontos energiabeszállítójává válik. Felidézte: tavaly az EU 8,2 milliárd köbméter azeri gázt importált, idén már 11,3 milliárdot. Az ország teljes gázexportja jövőre 24 milliárd köbméter lesz, ahhoz képest, hogy 2021-ben még 19 milliárd köbméter volt

– jegyezte meg.

Az azeri elnök rámutatott:

most egy újabb “energetikai híd” alapkövét tették le, amely a villamos energia exportja előtt nyit újabb lehetőségeket. Azerbajdzsán zöldenergia-termelési kapacitása 27 gigawattos szél- és napenergiát jelent a szárazföldön, a Kaszpi-tengeri szélerőművek pedig 157 gigawatt teljesítményűek, az energia 80 százalékát exportálják.

A román elnöki hivatal tájékoztatása szerint a bukaresti egyezménnyel útjára indított projekthez az EU Global Gateway – fenntartható és megbízható digitális, energetikai és közlekedési összeköttetések kialakítására irányuló – európai stratégia részeként uniós finanszírozásra is számíthat.

Azerbajdzsán 2030-ig 30 százalékra akarja emelni a megújuló források arányát az ország által termelt energiamennyiségben, és jelentős potenciállal rendelkezik a vízi, szél- és napenergia-termelés terén. A villamos energiát szállító tengeralatti vezeték 1195 kilométer hosszúságú lesz, és gyors internetes adatátvitelre alkalmas optikai kábellel is összeköti majd Romániát és Georgiát.

Szijjártó Péter a megállapodással kapcsolatban azt mondta, hazánk a most aláírt megállapodás nyomán zöld áramot tud majd importálni a dél-kaukázusi országból a Kaszpi-tengeren végrehajtandó szélerőmű-beruházásoknak és az összességében 3 gigawatt teljesítményű vezeték megépítésének köszönhetően.

Forrás: MTI