Kata és Pocak óvodás szerelme országos legendává vált – most, 30 év után végre kiderült, kik is ők valójában
1986-ban, a Magyar Rádió egyik műsorában hangzott el az a bizonyos felvétel, amelyben egy félhét éves kislány, Kata csengő hangon, teljes mondatokban mesél óvodás szerelméről, Pocakról. A felvételt Gáspár Sarolta készítette, aki sok más gyereket is megkérdezett, de a Katával készült riport megismételhetetlen bájával azonnal kiemelkedett. A kislány olyan őszinte, tiszta érzelmekkel beszélt Pocakról, hogy a történet évtizedeken át élte túl a feledést.
A riport később a YouTube-on is elterjedt, és mára rengetegen ismerik Kata és Pocak óvodás románcát, amely egy bokor rejtekében tett vallomással kezdődött, és azzal az ígérettel folytatódott, hogy soha nem felejtik el egymást.
A két gyerek valódi kiléte azonban mindeddig rejtély maradt. Egészen mostanáig.
Kata és Tomi – azaz Pocak – harminc év után újra egymásra találtak a Facebookon, és végre kiderült:
a legendás óvodások Goldberger Kata és Póczak Tamás.
Mindketten felnőttek, családot alapítottak, és teljesen külön utakon járnak, de mind a mai napig szeretettel gondolnak vissza közös gyerekkori élményeikre.
Kata az egyetem elvégzése után New Yorkba költözött, ahol díjlovas szakedzőként épített karriert, egészen gyermekei születéséig. A lovaglás már kislányként is a szenvedélye volt, így felnőttként természetes volt számára, hogy ebből épít életet.
Kata napjainkban
Tomi időközben megházasodott, édesapa lett, majd válása után Angliába költözött, de végül hazatért, mert túlságosan hiányzott neki a család. Gyerekként rajongott az autókért, ma pedig autós bloggerként dolgozik, így a hobbija lett a munkája is.
Tomi napjainkban
Az óvoda, ahol megismerkedtek, a XI. kerületben állt, mára azonban alig maradt meg belőle valami. Az emlékeik viszont annál élénkebbek.
Tamás felidézte a legendás helyszínt:
„A bunkerjellegű bozót az óvoda kerítése mellett futott végig. Rengeteget játszottunk ott. Előttem van a mai napig. Mellette ment egy út, és én már akkor autóbolond voltam – a bokor takarásából mindig azt találgattam, milyen márka halad el éppen.”
