Share on facebook
Megosztás a Facebookon!

Ez a város elérte a nyájimmunitást! – Majd nem sokkal később borzalmas dolog történt!

A brazíliai Manausban 2020 márciusában azonosították először a koronavírust, a járvány pedig néhány héten belül elszabadult. Olyannyira, hogy áprilisban és májusban az Amazonas fővárosa volt a világ egyik legsúlyosabban érintett gócpontja. Azóta eltelt közel egy év, és most a második hullám tombol a kétmillió lakosú városban,

a helyzet pedig még tragikusabb, mint tavaly tavasszal volt, tömegsírokba kell temetni az áldozatokat, mert a temetők megteltek, nincs elég ágy a kórházakban, az orvosi oxigén szinte teljesen elfogyott Manausban.

A város egészségügyi infrastruktúrája már nem bírja el a rá nehezedő nyomást.

Mindez azért lehet tanúságos az egész világnak, mert mindenki abban a hitben élt, hogy Manaus elsőként elérte a nyájimmunitást. Ez akár így is lehetett, de mostanra az is kiderült, hogy nem tart örökké. A jelenségre többféle magyarázatot és felvázolták már a tudósok, de egyik sem túl biztató.

Tavasszal a lakosok háromnegyed megfertőződött

Manaus alaposan megszenvedte a koronavírus-járvány első hullámát. Egészségügyi infrastruktúrája elmaradott, az emberek zöme zsúfoltan, toronyházakban él, a kormány pedig nagyon lassan intézkedett, ezért az alapvető higiéniás szabályok, mint a maszkviselés és a távolságtartás nem volt általános szokás. Ráadásul sokan kételkedtek a vírus létezésében, ez így együtt tökéletes táptalajt jelentett a betegségnek a terjedéshez.

A véradók mintájából arra lehet következtetni, hogy 2020 októberéig Manaus lakosságának 76 százaléka fertőződött meg.

A nyájimmunitás az Egészségügyi Világszervezet (WHO) számításai szerint akkor alakul ki, ha a népesség legkevesebb 67 százaléka megbetegedett. Ez az a pont, amikor a járvány terjedése lelassul.

Az elmélet a gyakorlatban is visszaigazolást nyert, ugyanis nyáron stabilan alacsonyan maradt az új fertőzöttek, az áldozatok és a kórházban ápoltak száma is a városban.

MICHAEL DANTAS / AFP

És bár tudni lehetett, hogy még egy, a tavaszihoz hasonló krízist Manaus egészségügyi rendszere nem fog elbírni, Jair Bolsonaro kormánya a javuló járványadatok miatt nem gondoskodott arról, hogy lélegeztetőgépeket, gyógyszereket, orvosi oxigént vásároljon a város kórházainak. Az elnök a második hullámot egyenesen hazugságnak nevezte. Novemberben arról beszélt, az embereknek el kell fogadniuk a vírus létezését, és arra biztatott mindenkit, hogy ne féljen a fertőzéstől.

KAPCSOLÓDÓ
MINDEN NŐT ÉRINT A HÍR: Nem várt mellékhatás lépett fel a Covid-19 vakcinák kapcsán

Az elnök tévedett, nem először a járvány kezdete óta. Manausban az év végén gyakorlatilag egyáltalán nem voltak korlátozások a szakértők figyelmeztetése ellenére sem, pedig ekkor már látszott, hogy a vírus megint terjedni kezdett. A városlakók úgy voltak vele, hogy visszakapták a régi életüket, úgyhogy tömegekben járkáltak maszk nélkül.

Hogyan kezdődhetett minden elölről?

Amikor májusban azt hitték, hogy ennél rosszabb már nem lehet, egy hónap alatt 348 ember halt meg a hivatalos statisztikák szerint a koronavírus következtében. Ehhez képest január első három hetében 1333 áldozatot követelt a járvány. Pedig mindenki abban bízott, hogy a nyájimmunitási küszöb átlépésével Manaus legalábbis évekre megszabadult a koronavírustól.

Lucas Silva / picture alliance / Getty Images

A The Lancet című tudományos lapban megjelent elemzés szerint a Covid-19 járvány feltámadásának négy lehetséges oka van, melyek akár egymásra is épülhetnek.

  • Az első hullámban túlbecsülték a fertőzöttek számát, és a fertőzöttség jóval a nyájimmunitási küszöb alatt maradt 2020 decemberéig. Bár tavaly októberben 76 százalékos fertőzöttségi rátát mértek, ez az arány júniusban még csak 52 százalék volt, ami jelentős különbség. Ugyanakkor már az utóbbinak is meg kellett volna akadályoznia egy még súlyosabb hullám kibontakozását.
  • A koronavírus ellen természetes úton – tehát megfertőződéssel – szerzett immunitás elkezdett jelentősen csökkenni az emberek szervezetében az év végén. Brit kutatások szerint a megbetegedést követő hat hónapban elenyésző esélye van az újrafertőződésnek. Manausban 7-8 hónap telt el az első és a második hullám között, tehát sokan elveszíthették védettségüket ez idő alatt.
  • A koronavírus mutációi kijátsszák a szervezet által adott immunreakciót. Ettől tartanak a leginkább a szakemberek.
  • A mutánsok gyorsabb terjedésre képesek, ezért nő exponenciálisan a betegek száma. Ez már bizonyított tény.

Az új mutációk utat találhatnak maguknak

A koronavírus-mutációkkal kapcsolatban egyelőre sok a megválaszolatlan kérdés, a járványügyi szakemberek viszont attól tartanak, hogy a P.1 elnevezésű egyik új variáns robbantotta be a második hullámot Manausban. Ezt a mutációt Brazíliában fedezték fel, és ugyanezt azonosították Japánban is, miután négy turista hazaért a dél-amerikai országból.

KAPCSOLÓDÓ
Hatalmas a baj!Rettentő sokan haltak meg!1 perce jött az ijesztő adat! MA REGGELRE ISZONYATOS SZÁMÚ ÚJ FERTŐZÖTT LETT, más szomorú dolog is történt az éjjel! Mi történt???

Az aggodalmakat már a számok is alátámasztják az Amazonas fővárosában. Egy kutatásban 90 fertőzöttet vizsgálták, közülük 66 esetében az új variáns okozta a betegséget. Ez azért is érdekes, mert amíg a Nagy-Britanniában felfedezett variációnak közel három hónap kellett ahhoz, hogy átvegye a hatalmat a korábbi változattól, addig Manausban ez a mutáció becslések szerint egy hónap alatt meghatározóvá vált.

Manausban eddig egyetlen olyan esetet dokumentáltak, hogy valaki kétszer is megbetegedett. Egy 29 éves nő tavasszal és idén decemberben is megfertőződött, az utóbbi alkalommal már a mutánssal. De rajta kívül feltehetően sok olyan páciens van még, aki 2020-ban is átesett a betegségen, másként nem lehetne ennyi fertőzött most.

A tudomány jelenlegi állása szerint a Manausban cirkuláló P.1 nevű variáns a legerősebb koronavírus-változat, aminek úgymond evolúciós előnye lehet. A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy bár a fertőzöttek szervezete antitesteket termel a betegség ellen, azt az új mutáció kikerüli, mintha láthatatlansági mellényt venne fel.

Magyarul hiába szerzett valaki védettséget a korábbi típus ellen, az új variánssal megfertőződhet. És ha ez tényleg így van, akkor hiába éri el a nyájimmunitást egy város, egy ország, az új mutánsok gyakorlatilag egy új járványt indíthatnak.

Ugyan az új mutációkkal kapcsolatban további vizsgálatok szükségesek, a természetes módon kialakuló nyájimmunitásban hiba lenne bízni. Manaus példája arra is rávilágít, miért kell akkor is betartani a járványügyi korlátozásokat, ha egy országban elkezdődik a tömeges oltás. Egyelőre úgy néz ki, hogy a koronavírus keresi az emberiség gyenge pontjait, ahogy azt a P.1 típusú változattal tette a brazil városban.

A vakcinagyártók tájékoztatása szerint szerencsére a mutánsok ellen is védhetnek az oltóanyagok, de amíg a nyájimmunitást az oltásokkal el nem éri egy ország, addig óvatosnak kell maradni, mert könnyen Manaus sorsára juthatnak.

forrás

Share on facebook
Megosztás a Facebookon!

Mondd el a véleményed! Szólj hozzá!