A HARMADIK HULLÁM lehet a legsúlyosabb!

Magyarországon december közepétől csökkent az új fertőzöttek száma, január elejétől ismét kis emelkedés mutatkozik az adatokban. Európa több országában már javában a járvány harmadik hullámánál tartanak. Csehországot októberben világszinten is a legsúlyosabban érintette a járvány, az új fertőzöttek száma most megint közel annyi, mint akkor volt. Írország sikeresen kezelte a második hullámot, az igazolt új esetek száma most ötször annyi, mint októberben. A harmadik hullám miatt újabb szigorítások vannak érvényben Németországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Portugáliában vagy a szomszédos Szlovákiában és Szlovéniában is.

Mostanra a fejlett világ legtöbb országában megkezdődött a lakosság beoltása a koronavírus ellen. Az oltás megcsillantotta annak reményét, hogy ebben az évben valahogy sikerül legyűrni a vírust. Magyarországon már az oltások megkezdése előtt látszottak annak jelei, hogy csökken a járványterhelés: kevesebb lett az új fertőzöttek száma, mérséklődött a naponta jelentett elhunytak száma, a gyógyultak száma pedig meghaladta az aktív fertőzöttekét.

Ennek minden járványszakértő óvatosan mer csak örülni, mert más országok példája sajnos azt mutatja, hogy a második hullámot követheti egy harmadik is. Ez a helyzet most Németországban, az Egyesült Királyságban, Írországban, Hollandiában, Portugáliában, Csehországban vagy a szomszédos Szlovákiában és Szlovéniában is.

Ezekben az országokban különböző okok miatt indultak ismét emelkedésnek a számok:

  • volt, ahol túl korán lazítottak a korlátozásokon;
  • volt, ahol eleve nem akartak túl szigorú korlátozást, hogy a gazdaság működjön;
  • volt, ahol a vírus új és gyorsan terjedő variánsa okozott súlyos problémákat.

Magyarországon is emelkednek a számok

A magyarországi helyzettel is azért kell óvatosan bánnunk, mert 1. nem tudjuk, milyen hatásuk lesz a karácsonyi és szilveszteri rokoni-baráti találkozásoknak, 2. nálunk is feltűnhet vagy már fel is tűnt a gyorsan terjedő vírusvariáns.

Karácsony és szilveszter között kifejezetten alacsonyak voltak Magyarországon a járványt mutató adatok: kevesebb fertőzött és kevesebb elhunyt volt, de ez nagyrészt annak tulajdonítható, hogy kevesebb teszt készült, és a kórházak adatszolgáltatása is takarékra kapcsolt. Jól látható, hogy december 24. és 26. között volt a legkevesebb új fertőzött és elhunyt, majd ahogy a két ünnep között ismét munkanap lett, újra emelkedtek az adatok.

Ahogy várható volt, 14 nappal karácsony után egyelőre csak enyhén, de ismét emelkedni kezdett az új fertőzöttek száma (grafikonunk a hétnapos mozgóátlagot mutatja). Ez részben annak is betudható, hogy az ünnepek elmúltával a tesztelések száma is újra növekedésnek indult, így több esetet sikerült azonosítani. Az elhunytak számának átlaga egyelőre nem emelkedett, ez a járvány törvényszerűségei miatt karácsony után négy-öt héttel várható, ha ismét jelentősen növekszik a fertőzöttek száma. Ne legyen így!

Mire taníthat minket a többi ország példája?

Csehország: újra csúcson a fertőzöttek száma

Csehországot érintette világszinten is a legsúlyosabban a járvány az őszi második hullámban, ezért októberben szigorú zárlatot rendeltek el. Az adatok négy-öt hét elteltével már kifejezetten javuló tendenciát mutattak, ezért november végén arról határozott a cseh kormány, hogy enyhíthetnek a szigorú járványügyi intézkedéseken.

Az egy hónapig tartó csökkenés után december elején aztán ismét meredeken elkezdett emelkedni az új igazolt fertőzések napi száma Csehországban, és emelkedett a vírus terjedési mutatója is. A cseh járványügyi hatóság naponta megjelenteti a járványügyi kockázatot mutató indexet (POS). Ennek értéke 1 és 5 között mozog, és azt jelzi, milyen védekezési fokozatra van szükség a kórházakban, üzletekben, iskolákban és egyéb helyeken.

Csehország december közepén kényszerült visszatérni a negyedik kockázati szintre. Bezárták az éttermeket, kocsmákat, szállodákat, uszodákat, fitneszközpontokat, előbbre hozták a téli iskolai szünetet, de a boltok nyitva maradhattak. Akárcsak nálunk, éjszakai kijárási tilalmat is elrendeltek este 11-től reggel 5-ig. Egy helyen összesen hat ember gyülekezhet.

Az most derül ki, hogy a cseheknek sikerült-e időben lépniük az újabb zárlattal, mert az új fertőzöttek száma már meghaladta az októberi súlyos második hullám adatait is. Csak összehasonlításul: Magyarországon jelenleg 2-3 ezer körül mozog a napi új fertőzöttek számának maximuma, a 10,6 millió lakosú Csehországban ennek hatszorosa, közel 18 ezres napi esetszám is volt.

Egyesült Királyság, Írország: minden eddiginél több fertőzött a gyorsan terjedő mutáció miatt

Az új típusú koronavírusnak kéthetente jelennek meg új mutációi, több mint tízezer változatát azonosították már. Amikor feltűnt a dél-angliai koronavírus-mutáció, amely az eddiginél 50-70 százalékkal gyorsabban terjed, a világ kezdetben azzal nyugtatta magát, hogy ez a mutáció sem okoz súlyosabb tüneteket, mint az eddigi változatok.

Ez igaz, de azóta megtudhattuk, milyen veszélyei vannak ennek a gyorsabban terjedő vírusnak, amely a hasonló dél-afrikai variánssal együtt mostanra Európa és a világ legtöbb országában megjelent. Ez a variáns súlyosan képes túlterhelni a kórházi kapacitásokat, miután a fertőzöttek száma nem kéthetente, hanem hét-tíz naponként duplázódik meg, emiatt rövid idő alatt egyszerre sok ember kerülhet kórházba.

Az Egyesült Királyságban a járvány első és második hullámában is magas volt lakosságarányosan a fertőzöttek száma. A második hullámban november 18-án egymillió lakosra 365 új fertőzött jutott, most ennek több mint a duplája (876 új fertőzött egymillió lakosra) van. Nem véletlen, hogy a regionális intézkedések után január elején egész Angliára zárlatot rendeltek el. Ha nem teszik meg ezt a lépést, akkor a számítások szerint az ország egészségügyi rendszere 21 napon belül túlterhelődött volna. Az Egyesült Királyság versenyt fut az idővel: a világon először ott indították el az oltásokat. A 66 millió lakosú országban mostanra 2,4 millió dózist adtak be a vakcinából.

1 millió lakosra számított napi új esetek száma az Egyesült Királyságban és Írországban

Korábban Írország volt az európai járványkezelés egyik mintapéldája. Sikeresen győzték le az októberi második hullámot, de ott is megjelent a gyorsan terjedő változat. A helyzet gyors rosszabbodását egészségügyi szakértők viszont elsősorban a karácsonyi nyitásnak tulajdonítják, amikor a kormány újraindította a gazdaság nagy részét. Így az új fertőzöttek száma a második hullám csúcsához képest megötszöröződött Írországban.

A dublini vezetés a karácsony előtti enyhítések után december 22-én újabb korlátozásokat vezetett be, a többi között a bárok és éttermek bezáratásával, illetve utazási szigorítások elrendelésével. Micheál Martin ír miniszterelnök december 30-án azt mondta: a járvány olyan ütemben terjed, hogy az még a legborúlátóbb modelleket is túlszárnyalja, és náluk is az egészségügyi ellátórendszer vészes túlterhelésével fenyeget.

Németország: nem sikerült megvédeni a gazdaságot

Németország a járvány őszi hulláma előtt hasonló célt tűzött ki, mint Magyarország: a zárást és kijárási korlátozást a lehető legkésőbbi időpontra igyekezett halasztani, hogy ne kelljen teljesen leállítani a gazdaságot. Németország a többi EU-s országhoz és más világhatalmakhoz képest rendkívül sikeresen kezelte a tavaszi járványhullámot.

Ugyan hivatalosan nem vallották be, de Angela Merkel kancellár ősszel a lockdown lightban, azaz az enyhe zárlatban gondolkodott. Nem zárták be az iskolákat és óvodákat, a lehető legszélesebb körben igyekeztek tovább működtetni a kiskereskedelmet és a vendéglátóhelyeket. Kezdetben hasonló stratégiát követett Magyarország is. Az elv az volt, hogy a járvány adataihoz illeszkedve lépcsőzetesen szigorítsanak vagy oldjanak majd a korlátozásokon.

Októberben azonban már látszott, hogy az igazolt fertőzések száma nagyjából hetente megduplázódik, az intenzív ápolásra szorulók számának duplázódási ideje pedig tíz nap lett. A német járványmatematikusok ebből már ki tudták számolni, hogy ha nem hoznak korlátozó intézkedéseket, akkor karácsonyra betelt volna az összes ágy a német kórházak intenzív osztályain.

A németeknek novemberre sikerült stabilizálni, szinten tartani az új fertőzöttek számát, de a járványgörbe decembertől ismét meredek emelkedésnek indult. Ez részben összefüggésben állt a szomszédos Csehországban kialakult helyzettel. A határok nyitva voltak, sokan ingáztak a két ország között.

A szövetségi állam önálló tartományai miatt Németországban lassabb, de konszenzusosabb is a döntéshozatal. December 13-ra született meg az egyezség a tartományok vezetőivel a szigorú országos zárlatról.

Bár ezt a döntést Németországban drámai felhangok kísérték, a világ országaival összehasonlítva, lakosságarányosan a német számok most sem tekinthetők túlságosan magasnak. December végére ismét sikerült lejjebb szorítani a számokat, de a statisztikákat nézve azok január elsején ismét emelkedni kezdtek. Angela Merkel kancellár most az javasolja, hogy nyolc-tíz hétig tartsák lezárva az országot, különben húsvétra a fertőzésszám a tízszeresére nőhet.

Drámaiak azok az előrejelzések, amelyek azt jósolják, hogy a járvány miatti zárlat milyen súlyosan fogja érinteni a német gazdaság egyes szektorait: a munkanélküliség emelkedését és csődök sorát várják elsősorban a vendéglátóiparban, a rendezvényszervező szektorban, a légi közlekedésben, a turizmusban és a kiskereskedelemben, miközben az autóipar és a beszállítók ugyan elvesztik nyereségüket, de túlélhetik a válságot.

A környező országok közül most Szlovákiában és Szlovéniában kritikus a helyzet

A szomszédos országok közül az egymillió lakosra számított új fertőzöttek számát nézve most Magyarország kifejezetten jól áll: arányosan csak Ukrajnában van kevesebb új fertőzött. A legsúlyosabban Szerbiában futottak föl a számok december elején, de azóta meredeken visszaesett az új esetek száma. Viszonylag konszolidált a helyzet Horvátországban, Romániában és Ausztriában is, egyik helyen sem beszélhetünk harmadik hullámról.

Most Szlovákiában és Szlovéniában tekinthető súlyosnak a helyzet. Szlovákiában az enyhe tavaszi járványidőszak után november elejére emelkedett meg nagyon jelentősen az új fertőzöttek száma. A meredeken felfelé ívelő adatok miatt karácsony előtt egész napos kijárási tilalmat kellett érvénybe léptetni a „rendkívül komoly” járványhelyzetre hivatkozva, de bezárták a nem alapellátást biztosító üzleteket is.

A drasztikus intézkedésekkel sikerült visszaszorítani valamelyest a vírus terjedését, de a január eleji adatok ismét meredek emelkedést mutatnak. Azóta Szlovákiában már kimutatták a gyorsan terjedő vírusvariánst is. A szlovák kormány január elején ezért tovább szigorított: családlátogatásra sem találkozhatnak a különböző háztartásokban élő emberek. A kemény intézkedést Igor Matovič szlovák miniszterelnök azzal indokolta, hogy ha továbbra is sok ember jön-megy, akkor a kórházak össze fognak omlani. Az 5,5 millió lakosú Szlovákiában 2672 embert kezelnek egészségügyi intézményekben koronavírussal, miközben 3100 egészségügyi dolgozó kiesett a munkából.

Szlovéniának a korlátozó intézkedésekkel sikerült visszaszorítania az október végén tetőző második járványhullámot. Az új fertőzöttek számát mutató napi adatok ezután közel másfél hónapra stagnáltak, karácsony után, december végétől azonban meredek emelkedésnek indultak. Január 6-án először fordult elő Szlovéniában, hogy a tesztekkel kimutatott új koronavírus-fertőzések napi száma meghaladta a 3 ezret.

A kormány ezért január 18-ig meghosszabbította a járvány megfékezésére hozott intézkedéseket az országban, és új ütemtervet fogadott el a korlátozások enyhítésére. Ha heti bontásban 1350 fő alá csökken az új fertőzöttek, és 1200 alá a kórházban kezelt betegek száma, akkor lazítanak a szabályokon.

forrás

betöltés...