Share on facebook
Megosztás a Facebookon!

Ilyen fa van a kertedben? Drága tavasz vár rád! Durván ráfizethetsz!

“Én azt látom, hogy mindenki addig nagyon környezettudatos, ameddig nem származik valamilyen személyes hátránya a növény meglétéből” – mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Szaller Vilmos, a Főkert faállomány fejlesztési szakértője. A szakember elmondta azt is, hogy a budapesti faállomány óriási gondban van, rengeteg helyen a rendszerváltozás óta húzódik a gyorsan növő, de rövid élettartammal rendelkező fák cseréje, amik éppen a napjainkban kezdenek “ránk esni”. Sok ember ráadásul ahelyett, hogy értékként kezelné a portáján meglévő fát, félelemből vagy bosszúságból kivágatja azt. Ennek az ára pedig, egy, a Pénzcentrumnak nyilatkozó, lakott területen belüli favágással foglalkozó szakember szerint ritkán megy 20 ezer forint alá, és 200 ezer forint felé.

Hiába, hogy az utóbbi években mástól sem hangos a közélet, minthogy mennyire fontos a környezettudatosság és a környezetvédelem, úgy látszik azonban, sokakhoz nem csöpög le ez az üzenet. Így történhet meg az, hogy a Pénzcentrumnak nyilatkozó képesített belterületi fakitermelő szerint, ők biztosan nem vágnak ki kevesebb fát manapság, mint 10 évvel ezelőtt.

Pedig egy fa kivágása akár utolsó gondolatként is felmerülhetne a tulajdonosokban, azonban ez inkább a ritkábbik eset. A legtöbben ugyanis félelemből vagy egyszerű bosszúságból szabadulnának a fájuktól, már ha az persze a saját portájukon található. Igen, ám, de manapság sok helyen az ember már akkor sem vághatja ki a fáját engedély nélkül, ha az éppen a saját kertjében nőtt is. Sokszor alakulnak ki szomszéd-viták is a fák terebélyes lomkoronája miatt, ezért nem is csoda, hogy a szakemberek tavasszal és ősszel alig győzik teljesíteni a megbízásokat.

A közelgő tavaszi zsongás okán kíváncsiak lettünk arra, mekkora várólistával dolgoznak a favágók; egyáltalán ki vághat ki legálisan fákat lakott területen belül; mi ennek az ára; valamint arra is, hogy milyen alternatívákkal élhet valaki, aki inkább fája megmentésén, semmint az elpusztításán szorgoskodna. Egy több mint 10 éves szakmai tapasztalattal rendelkező, lakott területi fakitermelővel, illetve a Főkert faállomány fejlesztési szakértőjével beszélgettünk a témáról.

Oh, ha a fák wifi jelet (is) adnának

Mindenek előtt érdemes tisztázni, hogy ki vághat ki ma legálisan, lakott területen belül fát Magyarországon. Az illetőnek először is rendelkeznie kell fakitermelői bizonyítvánnyal, és a fakitermelésben eltöltött munkaidővel, ezután meg kell szerezni a lakott területi fakitermelői engedélyt, valamint az ipari alpinista végzettséget.

Lakott területen belül kétféle módszerrel dolgozik egy favágó, az egyik az úgynevezett kötéltechnika a másik pedig az emelő autóról történő fakivágás, darabolás. Törzsből nagyon ritkán döntünk, maximum az esetek 3 százalékában

– mondta el a Pénzcentrumnak Dóra Géza, a favago.hu csapatának vezetője. A szakember hozzátette azt is, hogy tavasszal és ősszel jócskán megszaporodnak a megrendelések, ezért a tulajdonosok sok esetben meglepően hosszú várakozási időre is fel kell készülniük.

Egy megfelelő referenciákkal rendelkező favágó ritkán van, hogy azon a héten el tud menni, a várakozási idő tavasszal és ősszel 2-4 hét is lehet, ez nyílván függ a nagyobb, például önkormányzati megrendelésektől is

– hívta fel a Pénzcentrum figyelmét a szakember. Dóra Géza arról is beszámol, hogy a hangzatos, és nem egyszer egyre hangosabb zöldmozgalom ellenére, ő biztosan nem vág ki manapság kevesebb fát, mint például 10 évvel ezelőtt.

Sokszor a szívem sajog bele olyan gyönyörű fákat vágatnak ki egyesek teljesen indokolatlanul. Rengetegen egyszerűen megunják a takarítást, a termés összeszedését vagy a lombok összegereblyézését. A leggyakoribb indok azonban a félelem, a lakossági fakivágásos megrendelések 50 százaléka ebből az okból történik. Sokan félnek ugyanis attól, hogy az öreg, ám annál nagyobb fájuk a következő viharnál kidől, és kárt tesz a lakóépületben vagy agyonüti az ott lakókat. De persze sokan vannak olyanok is, akik simán levágattatják egy fa fél lombkoronáját csak azért, mert az átnyúl a szomszédból, árnyékol, szemetel. Sőt van olyan megrendelő, aki annyira utálja a szomszédja fáját, hogy hajlandó ő maga kifizetni a kivágását

– számolt be lapunknak a favágó, aki a favágás áráról is beszélt a Pénzcentrumnak. Egyfelől egy fa kivágásának az árát alapvetően két dolog határozza meg:

  • a fa mérete, illetve
  • a fa lombkoronája alatti terület minősége.

Ezek alapján, azaz a nehezítő körülmények függvényében egy fa kivágásának az ára duplázódhat és feleződhet is. Ökölszabály tehát nincs, egy kétméteres tuja kivágása 2-3 ezer forintból is megvan, míg egy 2 méter törzsátmérőjű, 20 méter magas fa kivágása 300-400 ezer forintba is kerülhet. Dóra Géza, saját tapasztalati alapján azt mondja,

ritkán vágnak ki fát 20 ezer forint alatt, de 200 ezer forint fölött is.

A szakember a tulajdonosoknak azt tanácsolja, hogy több, 2-3 szakembertől és kérjenek ajánlatot, ha már minden áron ki akarják vágatni a fájukat, ugyanis az egyes szakemberek díjszabása között elég nagy eltérések lehetnek. Lehet, hogy egy szakember 35 ezerért megcsinál egy fát, míg egy másik 80 ezret kér el érte.

KAPCSOLÓDÓ
Szinte senkinek sem tűnik fel a hiba ezen a képen! Te észreveszed?

Megrendelésnél érdemes fotókkal gazdagon illusztrált megkeresést írni, amik alapján egy jó szakember fog tudni megközelíthető árat mondani. A Pénzcentrumnak nyilatkozó szakember azonban arra is felhívta a tulajdonosok figyelmét, hogy sokan bizony feketén vágnak fákat, amit semmi színt alatt nem érdemes támogatni. Egyfelől veszélyes lehet, másfelől komoly jogszabályokat is megsérthet az ember, amiért aztán felelősségre is vonhatják.

Egy másik út

A szakember azt is elárulta lapunknak, hogy bár sokan mindenképpen szabadulnának a fáktól, mindezt lehetne teljesen máshogy is kezelni. Egyfelől a fákat szerinte az embereknek óriási értékként kellene kezelniük, “nekem nincs otthon nagy fám, ezért mindig azt gondolom, hogy akinek megadatik, hogy a portáján áll egy gyönyörű nagy fa, az bánjon vele ennek megfelelően” – vallja Dóra Géza.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy fa kivágása természetesen módon is megelőzhető. Ez pedig a gondoskodás. Ma ugyanis már Magyarországon is lehetőség van minősített faápolókat, favizsgálókat felkeresni, akik rendkívül drága műszereikkel és kellő szakértelemmel ki tudják azt deríteni, mire van szükséges egy-egy fának annak érdekében, hogy még kellően hosszú ideig, egészségesen tudjanak élni.

Én személy szerint azt tapasztalom, hogy nagyon kevés az olyan megrendelő, aki nem egyből azzal hív fel engem, hogy ki kellene vágni egy fát a kertből, hanem azzal, hogy itt van egy nagy fám, nem akarom, hogy kárt okozzon, de nagyon szeretem, ezért mit tudnánk tenni annak érdekében, hogy ne legyen vele semmi gond a jövőben sem. Ez a ritkább eset. Van egy mára elhíresült mém, ami arról szól, hogy ha fák wifi jelet adnának, akkor az emberek annyit ültetnének belőlük, illetve annyira rendben tartanák azokat, amik már megvannak, hogy talán az egész föld is megmenekülne, ezzel szemben kár, hogy csak az emberi élethez is elengedhetetlen oxigént termelnek… érdemes ezen elgondolkozni

– mondja a szakember.

Mélyen gyökerező problémák

A fakivágások számának stagnálásával kapcsolatban azt azért érdemes látni, hogy ha lassan is, de azért a szabályozásokban mostanra mégiscsak fontosakká váltak a fák. Budapesten ráadásul a legszigorúbb a lakossági fakivágással kapcsolatos szabályozás az egész országban. Míg például az agglomerációban saját kertben a legtöbb helyen az ember azt tesz a fájával, amit akar, addig

Budapesten gyakorlatilag 24 különbözői területi jogállás létezik, amik mellett természetesen még ott van az állami szabályozás is

– mondta el a Pénzcentrumnak Szaller Vilmos, a Magyar Faápolók Egyesületének elnökségi tagja, a Főkert faállomány fejlesztési szakértője. Ennek függvényében nagyon változó Budapesten is az, hogy az ember valójában mit tehet a saját tulajdonában lévő fájával. Vannak olyan kerületek, ahol gyümölcsfát ki lehet például vágni, van ahol, ezeket is csak bizonyos méretig, van ahol a dió vagy éppen a mogyoró kivétel. Egyszóval az önkormányzatnál érdemes mindig érdeklődni, mit lehet és mit nem.

Általánosságban elmondható, hogy ahogyan a kertvárosból befelé haladunk a belváros felé, egyre szigorúbb az önkormányzatok szabályozása.

Ha valaki mégis kivágási engedélyt kér, azt komolyan meg kell indokolnia az önkormányzat jegyzője felé, ha például valaki építkezés miatt akar vágatni, annak elég szigorú jogi feltételei vannak, sok esetben jóvátételi ültetést kell végezni, vagy az önkormányzatok által fenntartott zöld alapokba kell a meghatározott jóvátételi faültetésnek az összegét befizetnie

– mondta el Pénzcentrum Szaller Vilmos, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek a jóvátételi díjak rendívül magasra rúghatnak, attól függően, hogy az egyes önkormányzatok mekkora jóvátételt határoznak meg. És akkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a pótlást a legtöbb esetben adott helyrajzi számon vagy azonos jogállású helyen kellene megoldani. Ami például a belvárosban nagyjából megoldhatatlan, hiszen a szakember szerint ott gyakorlatilag nincs hely új fáknak.

KAPCSOLÓDÓ
Csak szeptemberben nyitnák meg az iskolákat, az új tanévre.?Az iskolák és óvodák mégsem április 19-én indulnak újra?

Szaller Vilmos arra is felhívta a figyelmet, hogy aki fontosnak tartja fája egészségét, az lehetőleg 3 évente nézesse meg azt szakemberrel, hogy elejét vegye annak, hogy a fának megfelelően hosszú idő elteltével valamilyen visszafordíthatatlan baja legyen. Egy ilyen mérnöki felmérés 15-30 ezer forint környékén mozog.

Közterületi apokalipszis

Egy-egy, a kertben álló fa tehát a tulajának lehet áldás vagy éppen átok is. Ennél azonban jóval nagyobb tömegeket érint a közterülten lévő fák sorsa. Amire ha most rátekintünk, koránt sem lehet okunk az örömre.

Magyarországon az 50-60-70-es években épültek a szocializmus nagy lakótelepei, amik környékét gyorsan növő nyarakkal, füzekkel ültették be. A koncepció az volt, hogy ezek 30-40 évig elélnek, gyorsan megnőnek, hamar árnyékot adnak, és az életciklusok végére helyettesíthetők lesznek olyan fajtákkal, amik 100 – 150 évig is életben maradnak. Igen ám, csakhogy ezeket a gyorsan növő fákat éppen a rendszerváltás idején kellett volna kitermelni, és a helyükre a hosszabb élettartamúak ültetni, csakhogy ez szinte teljes egészében elmaradt, mostanra pedig gyakorlatilag a szocializmus idején ültetett fák kezdenek ránk esni

– hívta fel a figyelmet a Pénzcentrumnak Szaller Vilmos, aki hozzátette, “hogy sajnos hasonló tendencia érvényes a fasori fákra is Budapesten, amiket gyakorlatilag folyamatosan ki kellene cserélni. Csakhogy a faiskolában tutujgatott, szépen növesztett fák, ha átkerülnek a városba, ahol durván fertőzött a talaj, a kutyák levizelik őket, az emberek hipós vizet öntenek rájuk, rúgják, tapossák őket, nekik tolatnak, akkor az akár még 100-150 évig élő fa sem fog 30 évnél tovább élni, mert egyszerűen nem is sikerülhet neki”.

Én azt látom, hogy mindenki addig nagyon környezettudatos, ameddig a fa nem az ő potenciális parkolóhelyén áll, nem neki kell ősszel összeszedni a lombokat, nem az ő lakását árnyékolja be egy fa lombkoronája. Egyszóval addig, ameddig nem származik valamilyen személyes hátránya a növény meglétéből

– vallja a Magyar Faápolók Egyesületének elnökségi tagja, aki elmondta azt is, hogy véleménye szerint az elmúlt 30 évben követtük el a legtöbb bűnt a fáink ellen:

Minden szolgáltató el akarta például juttatni a saját kis kábelét a lehető legtöbb helyre, sokszor ezt például a fasoroknál tették meg, mert ott nem kellett betont bontaniuk, ilyenkor beástak a fasori sávba, ebből kifolyólag abban az irányban elvágták például a fák gyökereit, amik gyakorlatilag gyökérből kezdtek elpusztulni, összeomlani

– folytatta a szakértő, aki ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy bár a fák egymás után dőlnek ki, most már mindenkinek van kábeltévéje, internete, ahol megnézheti az esti hírekben vagy a hírportálokon, hogy kidőlt a saját vagy a szomszéd fája.

Én azt szeretném elérni, hogy a fáinknak adjuk meg a tiszteletet, ahogy ugyanis az ember bánik a környeztében lévő fákkal, növényekkel, úgy bánik az embertársaival, és ha az ember elidegenedik a környezetétől, nem foglalkozik vele, akkor az évekkel később súlyosan és sokszorosan üt majd vissza

– vélekedett Szaller Vilmos, aki azt is elismerte, hogy az elmúlt években azért történtek előrelépések, de összességében jóval átgondoltabb és jóval távolabbra mutató tervezésre lenne szükséges akkor, ha a fákról van szó.

Sokszor azt látom, hogy az utóbbi időben divatos lett őrülten nagyszámú faültetésekről beszélni, mindent leuralt a mennyiségi gondolkodás, hogy ha már eddig, évtizedeken keresztül elrontottuk a dolgokat, akkor most gyorsan hozzunk mindent helyre. De ez sajnos nem így megy, pláne a fáknál nem. Ha ugyanis egy kis helyre elültetünk rengeteg fát, akkor azok el fogják nyomni egymást, egyikből sem lehet kifejlett, nagy, terebélyes fa, hiszen egymás elől veszik el az energiát. Arról nem is beszélve, hogy lakott területen, mindenek előtt magát a földet kellene először rengeteg helyen rehabilitálni és csak utána ültetésekbe kezdeni. És azt sem szabadna elfelejteni, hogy ültetett famennyiségekkel szerintem már csak akkor kellene dobálózni, ha előtte elmondtuk azt is, hogy kik lesznek azok, és milyen forrásból, akik 30-50 év múlva majd gondozni is fogják az ezer, tízezer, millió fát, amit olyan nagy hévvel hirtelen ültetni akarunk

– foglalta össze gondolatait a Pénzcentrumnak Szaller Vilmos.

Címlapkép: Getty Images

Share on facebook
Megosztás a Facebookon!

Mondd el a véleményed! Szólj hozzá!