Share on facebook
Megosztás a Facebookon!

Kísérteties párhuzamok a kolera és a koronavírus között

Kísérteties párhuzamok a kolera és a koronavírus között

Nem lenne túlzás, ha a 19. századi Londont egy nagy wc-ként jellemeznénk – írja kutatása előszavaként Judith Flanders angol történész, aki párhuzamot vont a nagy kolera járvány és Covid-19 vírust megelőző időszak között.

1780 és 1860 között London lakossága alig több mint 750 ezerről hárommillióra nőtt. A szennyvíz elvezető rendszer azonban nem igazán tudott lépést tartani ezzel a hirtelen növekedéssel.

Leginkább azért, mert 1856-ig nem is volt ilyen az angol fővárosban. London hulladékát és szennyvízét így a Temzébe engedték. Ez még akkor is szörnyű lenne, ha az ivővízet nem innen nyerték volna, de így katasztrófához vezetett. A város gyakorlatilag wc-ként használta a folyóját, majd ittak és fürödtek benne. Nem kell orvosszakértőnek lenni ahhoz, hogy kitaláljuk, mi történt ezután. A városban elviselhetetlen lett a bűz, amit egészen addig nem oldottak meg, amíg nem tört ki egy tömeges halálos járvány, vagyis a kolera. A kolera megjelenése után jó pár évbe telt az emberiségnek mire rájött, hogy ez a szennyezett víz által terjedő betegség. Ez akkor történt meg, amikor John Snow bebizonyította, hogy egy szennyezett kút tíz nap alatt 500 ember halálát okozta. A betegséget azzal állította meg, hogy leszerelte egy kút fogantyúját, amit utána nem lehetett használni.

KAPCSOLÓDÓ
FIGYELEM! ANNYI a NYÁRNAK? EKKOR érkezhet meg Magyarországra a NEGYEDIK HULLÁM:

Akkoriban éppúgy, ahogy az az új betegségek kitörésénél azóta is lenni szokott, sokan spekulálni kezdtek, vagy összeesküvés elméleteket gyártottak.

Volt olyan teória amely szerint a betegség azért terjed gyorsabban a szegényebb területeken, mert a gazdagok szándékosan megmérgezték őket, vagy hogy Isten egész közösségeket büntetett bűneikért. Mielőtt bárki is elítélné a 19 századi embereket lássuk mit állapított meg Judith Flanders történész a koronavírus járvánnyal kapcsolatban. A párhuzam kísérteties.

A szakember egy korabeli jegyzőkönyvet idéz.

“1832 tavaszán és nyarán számos nagyvárosban zavargások törtek ki a kolera miatt”

– olvasható a dokumentumban.

“A szegény emberek kételkedtek a betegség létezésében, és azt hitték, hogy mindez csak a hatóságok képzeletének szüleménye, amelynek célja a szegények kórházba kényszerítése különböző kísérletekhez, illetve, hogy így szabályozzák a lakosság gyors növekedését.”

 

A betegségtagadás nem csak a műveletlenekre volt igaz, a sunderlandi üzletemberek tanácsa szerint a kolera csak közönséges bélpanasz volt, és sokkal kevesebben haltak meg a járvány alatt, mint máskor békeidőkben.

A történész arra is rámutat, hogy az akkori kormány is szívesen hárította a felelősséget a hétköznapi emberekre, mint a saját lépéseire.

Úgy tűnik – szerte a világon – a kolerára adott reakciók is ismerősek lehetnek.

KAPCSOLÓDÓ
GYÁSZ: Elragadta a halál magyarok kedvencét - Aki az egész gyerekkorunkat tette csodássá! NYUGODJÉK BÉKÉBEN!

Egy idézet az Indianapolis Star című lapból (1918. november 22.):

“Aki nem hajlandó maszkot viselni, az általában az a fajta személyiség, aki mindenkitől elvárja, hogy meghallgassa miközben beszél.”

 

A londoni kolera járványnak végül a parlament vetett véget, amikor elegük lett a bűzölgő Temzéből és 18 nap alatt összegyűjtötték a pénzt egy új szennyvízelvezető rendszer kiépítésére.

forrás

Share on facebook
Megosztás a Facebookon!

Mondd el a véleményed! Szólj hozzá!