860 milliárdnyi “karácsonyi ajándékot” szórt ki a kormány, jutott mindenkinek

A Pénzügyminisztérium szerint gazdaságvédelemre, oktatásra, nevelésre, egészségügyre, kulturális tevékenységekre, kórházak adósságrendezésére és helyi kezdeményezések támogatására is adtak pénzt

860 milliárdot fordít a kormány az év végén fejlesztésekre – írta közleményében a Pénzügyminisztérium. Gazdaságvédelmi, oktatási-nevelési, valamint egészségügyi fejlesztések, kulturális tevékenységek finanszírozása, kórházak adósságrendezése és számos helyi kezdeményezés támogatása is szerepel a kormány év végi forrásbiztosító határozatában, amely alapján több mint 860 milliárd forintot fordítanak fejlesztésekre – írja az MTI.

A Pénzügyminisztérium továbbra is azzal számol, hogy a járvány következményeként a bruttó hazai termék 6,4 százalékkal csökken az idei év egészében, míg a hiány a GDP 9 százaléka körül alakul. Hozzátették: a következő években is cél marad a költségvetési hiány és az adósság csökkentése.

Az év végi 861,8 milliárd forintos költségvetési támogatásnak számos eleme olyan, amely egy-egy fejlesztés vagy beruházás jövő évi előfinanszírozását jelenti – közölték. A helyi önkormányzatok és a megyei jogú városok mintegy 28,6 milliárd forintos plusz forrással számolhatnak. A közúthálózat korszerűsítése mellett számos helyen újulhatnak meg bölcsődék, óvodák és iskolák. A kórházak adósságfinanszírozására 44,5 milliárd forintot költ a kormány. Emellett több felsőoktatási intézmény terhei is csökkennek a ppp-konstrukciók kiváltásával.

Hangsúlyozták: a gazdaságvédelmet szolgáló források közül kiemelkedik a Nemzeti Oltóanyaggyár megvalósításának előkészítése, valamint a szálláshely-szolgáltatók meghiúsuló foglalásaiból eredő bevételkiesés részleges megtérítésére szánt 4 milliárd forint.

Fontos részét képezi a bejelentett fejlesztési forrásnak az egészségügyi, kulturális és oktatási célú programok finanszírozása. Így jut pénz többek között mentőállomás létesítésére, a fővárosi kórházak fertőtlenítési célú felújításával kapcsolatos beruházásokra, a Budapest Diákváros-fejlesztés elindítására is – írták.

Hozzátették: az örökségvédelem és a nemzeti emlékezetpolitika megerősítésére szánt összegekből megkezdődhet például a fertődi Esterházy-kastély és a hédervári kastély felújítása. Hasonlóan kiemelt cél az egyházi beruházások, a tehetséggondozó programok megsegítése, valamint a Kárpát-medencei fejlesztések támogatása, így például a kolozsvári Szent Mihály templom, valamint a szamosújvári ferences kolostor rekonstrukciója és a zentai kis zsinagóga épületének felújítása – írták a közleményben.

Portfolio.hu a Magyar Közlöny adataiból gyűjtötte össze, hogy az egyes ágazatok mire számíthatnak.

“Gyors számításaink szerint 713,4 milliárd forintot költ el a kormány a Gazdaságvédelmi Alap terhére. Ez az alapból korábban megvalósított egyszeri költések közül messze a legnagyobb”

– írják. Az alapból megvalósított kiadások teljes összege eléri a 3977 milliárd forintot, ami több mint 4-szeresen meghaladja az alap eredetileg meghatározott 923 milliárd forintos keretét. A lap megjegyzi, hogy az elmúlt 1,5 hónapban gyorsult fel igazán a kormányzati költekezés tempója. Ennyi idő alatt hajtott végre ugyanis 1900 milliárd forintnyi extra költést a kormány (és az utolsó 1000 milliárd forint elköltéséhez csupán 10 napra volt szüksége).

Így tehát

a 860 milliárdos kiadás jó részét, 713,4 milliárd forintot a Gazdaságvédelmi Alapból fizeti a kormány.

Az alapot a kormány eredetileg a járvány okozta gazdasági hatások ellentételezésére hozta létre, de végül a legkülönbözőbb kiadásokat is innen fizette – jegyzi meg a 444.hu.

A portál összeállítása szerint a pénzből jut:

– 44,5 milliárd a kórházak adósságfinanszírozására,

– 59 milliárd forint a Bethlen Gábor Alap plusz kiadásainak finanszírozására,

– 21 milliárd forintos egyetemi és főiskolai támogatására,

– 49 milliárd forint a külképviseleteknek,

– 94,5 milliárd a Tihanyi Alapítvány pénzbeli vagyoni juttatására,

– 350 millió forint a Vasasnak,

– és bánatpénz az elvett iparűzési adó helyett minden fideszes nagyvárosnak.

Egy másik gyűjtésből kiderül, hogy a Magyar Nemzeti Bank elemzői szerint december elejéig a Gazdaságvédelmi Alapból fizettek:

– 158 milliárd turisztika fejlesztési célelőirányzatra,

– 90 milliárd forint határon túli gazdaságfejlesztési programokra,

– 82 milliárd a Budapest-Belgrád vasútra,

– 62 milliárd a honvédség fejlesztésére,

– 39 milliárd kiemelt sportlétesítmény beruházásokra.

betöltés...