Akár 5 évre is börtönbe küldhető az a 12 éves aki megrúgja az iskolarendőrt

Migránsok hiányában a cigányok léptek első helyre a hivatalos rasszista gyűlöletkeltés rangsorában. Az ürügy a Kúria döntése, amely a szegregált oktatásban részesült 62 cigány gyereknek – akik ma már többnyire felnőttek – közel 100 millió forint kártérítést ítélt meg. Orbán Viktor szerint „az ötödik kerületben” a Kúria nem látja, hogy mi van Gyöngyöspatán. A bíróság ítélete – mondta – felveti azt a kérdést, hogy a magyarok otthon érezhetik-e a magukat a hazájukban: „A többség otthon kell, hogy érezhesse magát, ez mégiscsak a bennszülöttek, a mi országunk.” Orbán ígéretet tett arra is, törvényt módosítanak, hogy „ilyen ne fordulhasson többé elő”.

Szövegkörnyezetéből kiragadva egyet kell érteni ezzel a mondattal, tényleg ne forduljon elő többet ilyen, ha ez az „ilyen” azokat az elmúlt éveket jelentené, amikor megalázták, elkülönítették, kirekesztették a roma gyerekeket. Hisz nem csupán az alaptörvény, de annak szellemében külön törvény is előírja, hogy annak, ami az oktatásban Gyöngyöspatán folyt, nem szabad(na) előfordulnia.

Nem lehet megtiltani a földszinten külön osztályokba járó cigány gyerekeknek, hogy felmenjenek, akár csak vécére is az emeletre, ahol a „magyar” diákok tanulnak. Nem lehet(ne) kitiltani őket az uszodából, kirekeszteni az iskolai rendezvényekből. Nem lehet(ne) összevontan oktatni az 5-6-7. osztályos tanulókat.

A magát alkotmányjogásznak tartó ifj. Lomnici Zoltán ezúttal is feltalálta a langyos vizet. Okfejtése szerint „a diszkrimináció általános kategória, s ezen belül a hátrányos megkülönböztetés tilalma különböző formái járulékos alapjogok. Így az iskolai szegregáció sem egy konkrét alapjogot sért.”

betöltés...

Én ugyan – ifj. Lomnicival ellentétben – nem gondolom magam alkotmányjogásznak, de a szövegértésemben bízom. És az alaptörvény XV. cikkében azt olvastam, hogy „a törvény előtt mindenki egyenlő. Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.” Egy hangot sem olvastam „járulékos alapjogokról”. Arról viszont igen, hogy az alaptörvény mellett még külön törvény is biztosítja az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdítását. Igaz, ezt a törvényt nem a Fidesz-kormány hozta, de 2003 óta hatályban van.

Ha már így alakult, érdemes elolvasni a törvényből, hogy mit jelent a hátrányos megkülönböztetés. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt bőrszíne, nemzetisége, nemzetiséghez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül „kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.”

Az esélyegyenlőségről szóló említett törvény konkrétan még azt is kimondja, hogy ha a fenti kritériumoknak megfelelő személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől elkülönítik, az jogellenes elkülönítésnek minősül. Lenti vécé, fenti vécé, uszoda használatának tilalma, szegregált összevont évfolyamok lent, „magyar” gyerekek fent – mi ez, ha nem jogellenes elkülönítés?

Az alaptörvény az oktatással kapcsolatban így fogalmaz: „Magyarország biztosítja (…) a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében a tanulás (…) szabadságát.” Meg az is olvasható benne, hogy „minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. Magyarország ezt a jogot (…) az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú (…) oktatással (…) biztosítja.”

Nem tudom, hogy a miniszterelnök rasszista-e, de őszintén, nem is érdekel. Az azonban igen, hogy rasszista kijelentéseket tesz. Ráadásul úgy, hogy a roma, vagy cigány szót ki sem ejti a száján, de úgy fogalmaz, hogy azt mindenki ekként értse. Mert vajon kit ért „többség”, alatt, és vajon a Kúria ítélete kapcsán tett okfejtésében kik lennének a „bennszülöttek, akiké az ország”? Csak nem azok a „magyarok”, akik ősidők óta számos néppel, szlávokkal, törökökkel, besenyőkkel, kunokkal, jászokkal, majd szászokkal, svábokkal, csehekkel, ruszinokkal, zsidókkal, románokkal keveredtek? És ugyanilyen alapon a romák vajon miért nem tartoznak a „bennszülöttek” közé?

Mi sem bizonyítja jobban, hogy Orbán péntek reggeli szózatai értő fülekre találtak, mint a legutóbbi Deák téri emberölés kapcsán szervezett „megemlékezés”. Nem számít, hogy az elkövető még csak nem is cigány, dübörgött a „cigánybűnözés”. Ami persze akkor is rasszizmus, ha történetesen cigány lett volna a tettes.

De mindannyiunk szerencséjére pártunk és kormányunk már részben talált megoldást, hogy kordában tartsa a renitens diákokat: az iskolaőrség létrehozását. Az iskolaőr – aki nem mellesleg a rendőrséghez tartozik – szükség esetén testi kényszert, bilincset, vegyi eszközt és rendőrbotot használhat.

De hogy ne csak a gyereket, hanem a családját is büntetni lehessen: ha a bíróság bűncselekményt állapít meg, de nem szab ki érte szabadságvesztést (vagyis nyilván nem főbenjáró bűnről van szó), a gyerek családja egy éven át nem kaphat iskoláztatási támogatást. A büntetőjog ez idáig nem alkalmazta a kollektív felelősséget, nyilván ezért kellett a saláta egy másik levelébe csomagolni ezt az ötletet.

A benyújtott törvénymódosításból természetesen nem maradhatott ki a Btk. módosítása sem. A „közfeladatot ellátó személyek” körébe felvették az iskolaőrt is. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag ugyanolyan jogi védelem illeti meg, mint a hivatalos személyeket. Ez talán nem is lenne olyan nagy baj, már persze ha nem tekintenénk bajnak, hogy egyáltalán léteznek majd az iskolaőrök. Annál nagyobb baj viszont, hogy ha az ő sérelmükre követnek el a gyerekek bizonyos bűncselekményeket, akkor már 12 éves koruktól kezdve büntethetőek.

Képzeljünk csak el egy hatodikos kisfiút, amint bokán rúgja a haverját megbilincselő iskolaőrt. Ez bizony már közfeladatot ellátó személy elleni erőszaknak minősül és alapesetben 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Ha a bíró jószívű, és csak próbára bocsátja a kiskamaszt, akkor a családjától vonják meg 12 hónapra az iskoláztatási támogatást.

De hogy visszatérjünk arra, hogy vajon mit jelent az az „ilyen”, ami többé nem fordulhat elő, azt egyértelművé teszi Horváth László, a Heves megyei 2. választókerület kormánypárti ország­gyűlési képviselőjének törvénymódosító javaslata. A javaslat lényege: a bíróság akkor se ítélhessen meg pénzbeli kártérítést az ilyen iskolai perekben, ha kimondja, hogy az érintettek valóban jogtalan hátrányt szenvedtek. Ehelyett – javasolja Horváth – oktatással, fejlesztéssel kárpótolják a sértetteket.

Ez tényleg nagyon életszagú. A gyöngyöspatai szegregációt már 2011-ben jelezte az ombudsman. A jogerős és végrehajtható ítélet 2020-ban született meg. Aki 2011-ben mondjuk 16 éves volt, az ma már felnőtt, akár családdal, gyerekekkel.

Miféle oktatással lehet egy felnőtt, családfenntartó embert kárpótolni, akit annak idején arra sem tanítottak meg, hogy megértse azt a szöveget, amit jó esetben el tud olvasni? Mennyiben térnek el az ilyen típusú személyiségi jogi perek az összes többitől? Hacsak abban nem, hogy a felperesek cigányok.

Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu

forrás: 24.hu (szerző)

betöltés...