Az elmúlt 90 év legnagyobb válsága jön a Nobel-díjas közgazdász szerint

A 2008-as válságnál sokkal súlyosabb lesz, és az állami intézmények alacsony hatékonyságát mutatja meg. Ugyanakkor elmozdulást hozhat a társadalmi empátia emelkedésének irányába – mondta Jean Tirole Nobel-díjas közgazdász.

A koronavírus hatására megmutatkozott az állami intézményekbe vetett bizalom nagyon alacsony szintje, sőt, maguknak az intézményeknek a rossz hatékonysága – hangzott el a Royal Economic Society webináriumán. A COVID 19 vírus rövid és hosszú távú gazdasági (sokk)hatásairól és a kialakuló válsághelyzetről szóló rendezvénysorozat nyitóelőadását Jean Tirole Nobel-díjas közgazdász professzor, és Daron Acemoglu, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) közgazdásza tartotta, mindketten az állam megváltozott szerepét helyezték a fókuszba.

Jean Tirole kiemelte, hogy a megnövekedett állami szerepvállalás elkerülhetetlenül az adósságszintek emelkedését hozza, jó esetben a pozitív elsődleges fizetési mérlegből és a tartalékokból tudnak majd költekezni, de sok esetben – így például Dél-Európában – nem tud majd helytállni az állam a megemelkedett kiadásokért.

Megoldásként szóba jöhet a monetizáció (vagy jegybanki pénzteremtés), ami azonban az infláció emelkedésének kockázatát hordozza, de több országban bevezethetnek szolidaritási adókat a magas jövedelműek számára, az euróövezetben pedig lehetőségként felmerült a közös eurókötvény, vagy koronakötvény kibocsátása.

betöltés...

Utóbbi elsősorban a bajba jutott dél-európai országok számára lenne létfontosságú. A Toulouse School of Economics vezetője úgy fogalmazott, hogy a vírus hatására nőhet a társadalmi szolidaritás, annak ellenére, hogy az Európai Unióban elsősorban a nemzeti megoldások kerültek előtérbe.

Tirole közgazdászprofesszor előadásában kiemelte, hogy a vírusjárvány nyomán kialakult helyzet megmutatta az állami intézmények alacsony hatékonyságát is, mint mondta, nem a nemzetközi együttműködés bukott meg, hanem a nemzeti intézményekbe vetett bizalom csorbult.

Az egyik fontos hatásként a társadalmi egyenlőtlenség növekedését említette, mert „akiknek nincs megtakarításuk, azok most nagy bajban vannak”.

Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi visszaesés a 2008-as válsághoz képest mélyebb lesz, akkor ugyanis elsősorban a pénzügyi intézmények kerültek bajba, most azonban a fogyasztás drasztikus zuhanása miatt jóval több állami beruházásra lesz szükség.

Az esemény másik előadója, Daren Acemoglu török származású amerikai közgazdászprofesszor (MIT) előadásában kiemelte, hogy az elmúlt 90 év legsúlyosabb gazdasági megrázkódtatása előtt állunk, ami elkerülhetetlenül politikai változásokat is hoz majd.

A vállalatoknak fontos lesz likviditást biztosítani a kereslet zuhanása és az ellátási láncok megtörése miatt, ezzel párhuzamosan a munka nélkül maradtak számára is szükséges lesz a segítség.

Acemoglu az állami intézményekbe vetett bizalom nagyon alacsony szintjéről beszélt, ez az alacsony közbizalom a járvány kezelése kapcsán kulcsfontosságúnak bizonyult.

Mint mondta, előtérbe fog kerülni az egészségügy, a szociális háló és az állami (kutatás-fejlesztési) intézmények működésének jobb összehangolása, összességében az állam szerepének újragondolása vált szükségessé.

forrás: https://novekedes.hu/elemzesek/az-elmult-90-ev-legnagyobb-valsaga-jon-a-nobel-dijas-kozgazdasz-szerint

betöltés...