Share on facebook
Megosztás a Facebookon!

Az elmúlt 90 év legnagyobb válsága jön a Nobel-díjas közgazdász szerint

A 2008-as válságnál sokkal súlyosabb lesz, és az állami intézmények alacsony hatékonyságát mutatja meg. Ugyanakkor elmozdulást hozhat a társadalmi empátia emelkedésének irányába – mondta Jean Tirole Nobel-díjas közgazdász.

A koronavírus hatására megmutatkozott az állami intézményekbe vetett bizalom nagyon alacsony szintje, sőt, maguknak az intézményeknek a rossz hatékonysága – hangzott el a Royal Economic Society webináriumán. A COVID 19 vírus rövid és hosszú távú gazdasági (sokk)hatásairól és a kialakuló válsághelyzetről szóló rendezvénysorozat nyitóelőadását Jean Tirole Nobel-díjas közgazdász professzor, és Daron Acemoglu, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) közgazdásza tartotta, mindketten az állam megváltozott szerepét helyezték a fókuszba.

Jean Tirole kiemelte, hogy a megnövekedett állami szerepvállalás elkerülhetetlenül az adósságszintek emelkedését hozza, jó esetben a pozitív elsődleges fizetési mérlegből és a tartalékokból tudnak majd költekezni, de sok esetben – így például Dél-Európában – nem tud majd helytállni az állam a megemelkedett kiadásokért.

KAPCSOLÓDÓ
Túl későn hívta a mentőket a koronavírusban elhunyt 23 éves kiskunhalasi világbajnok

Megoldásként szóba jöhet a monetizáció (vagy jegybanki pénzteremtés), ami azonban az infláció emelkedésének kockázatát hordozza, de több országban bevezethetnek szolidaritási adókat a magas jövedelműek számára, az euróövezetben pedig lehetőségként felmerült a közös eurókötvény, vagy koronakötvény kibocsátása.

Utóbbi elsősorban a bajba jutott dél-európai országok számára lenne létfontosságú. A Toulouse School of Economics vezetője úgy fogalmazott, hogy a vírus hatására nőhet a társadalmi szolidaritás, annak ellenére, hogy az Európai Unióban elsősorban a nemzeti megoldások kerültek előtérbe.

Tirole közgazdászprofesszor előadásában kiemelte, hogy a vírusjárvány nyomán kialakult helyzet megmutatta az állami intézmények alacsony hatékonyságát is, mint mondta, nem a nemzetközi együttműködés bukott meg, hanem a nemzeti intézményekbe vetett bizalom csorbult.

Az egyik fontos hatásként a társadalmi egyenlőtlenség növekedését említette, mert „akiknek nincs megtakarításuk, azok most nagy bajban vannak”.

Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi visszaesés a 2008-as válsághoz képest mélyebb lesz, akkor ugyanis elsősorban a pénzügyi intézmények kerültek bajba, most azonban a fogyasztás drasztikus zuhanása miatt jóval több állami beruházásra lesz szükség.

KAPCSOLÓDÓ
MOST ÉRKEZETT: Ezekben a magyar városokban a legnagyobb az esély a megfertőződésre! RÉSZLETEK:

Az esemény másik előadója, Daren Acemoglu török származású amerikai közgazdászprofesszor (MIT) előadásában kiemelte, hogy az elmúlt 90 év legsúlyosabb gazdasági megrázkódtatása előtt állunk, ami elkerülhetetlenül politikai változásokat is hoz majd.

A vállalatoknak fontos lesz likviditást biztosítani a kereslet zuhanása és az ellátási láncok megtörése miatt, ezzel párhuzamosan a munka nélkül maradtak számára is szükséges lesz a segítség.

Acemoglu az állami intézményekbe vetett bizalom nagyon alacsony szintjéről beszélt, ez az alacsony közbizalom a járvány kezelése kapcsán kulcsfontosságúnak bizonyult.

Mint mondta, előtérbe fog kerülni az egészségügy, a szociális háló és az állami (kutatás-fejlesztési) intézmények működésének jobb összehangolása, összességében az állam szerepének újragondolása vált szükségessé.

forrás: https://novekedes.hu/elemzesek/az-elmult-90-ev-legnagyobb-valsaga-jon-a-nobel-dijas-kozgazdasz-szerint

Share on facebook
Megosztás a Facebookon!

Mondd el a véleményed! Szólj hozzá!